- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy az USA-ban az 50 tagállamból 35-ben a törvény kötelező AIDS-szűrést tartalmaz, sőt New Yorkban 1997-től már az újszülötteket is kötelezően vizsgálják?
34. szám - 2008. április 14.
HíRES MAGYAROKRejtő Jenőszületett Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery (Budapest, 1905. március 29. – Jevdokovo, Szovjetunió, 1943. január 1.)
|
2
|
||
 Alighanem a P. Howard írói álnéven közismert Rejtő Jenő az egyetlen magyar író, akinek olvasottsága vetekedik Jókaiéval, talán még felül is múlja - de még a neve sem fordul elő sem Rejtő, sem Howard formában legbőségesebb irodalomtörténetünkben sem. Az irodalomtörténet nemcsak azt nem vette tudomásul, hogy tehetséges író volt, hanem még azt is alig, hogy egyáltalában élt. Még arra sem becsülték, hogy legalább lebecsüljék. Pedig ez a Rejtő-Howard vagy öt évtizede nevetteti már a legszélesebb magyar olvasóközönség egymást követő nemzedékeit.„- Adj egy pohár vöröset, Kvörens, de ne tisztán, hígítsd valamivel! Kvörens hátraszólt: - Két deci vörös bort, három deci rummal hígítva!” Az idézet a „Láthatatlan Légió” című könyvből származik. A szófordulat hűen tükrözi Rejtő humorát, írói stílusát, mely a kalandregény, a ponyva és ezek szatírájának határán táncol. Generációkat ívelnek át és kötnek össze poénjai kíméletlen csapást mérve rekeszizmainkra. Hiába, nagy franc volt ez a Rejtő! Élete sem kevésbe kalandos, mint regényei, ahogy mondani szokás, Ő sem tudott megmaradni a hátsó felén, mint a rossz gyerek, mindig sántikált valamiben. 1905. március 29-én született Budapesten harmadik gyermekként egy zsidó családba Reich Jenő néven. Gyermekkorában vézna, sovány, de igen virgonc, kimondottan rossz, eleven kisfiú volt. Kamaszkorában a Kertész utcai községi Polgári Iskolába jár. Innen átrakják egy kereskedelmi iskolába, mivel sorozatos csínytevései megviselik a tanárokat. A kereskedelem sem neki való, kicsapják. Rejtő jó barátságban van Rózsa Jenővel, a profi ökölvívóval, az Ő hatására jelentkezik az Andrássy kávéház szuterén helységében működő BAK ökölvívó szakosztályához. Edzője Székely József azonban egyik edzésen rosszul találja el, orrnyeregtörést szenved. Ez az orrdeformáció élete végéig megmarad. Székely nem engedi a további edzéseket. Rejtő azonban, boksz iránti szenvedélyétől vezérelve titokban beáll a „Sparta” edzéseire, mellette a FTC-nek is tagja, s mintha ez még nem lenne elég a szünetekben franciát is tanul.  19 évesen jelentkezett színitanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába. Sok tehetsége nem volt, évekig csak statisztaszerepeket kapott. Közben gyermekkori barátjával, Buttola Edével Nagykörút néven újságot adott ki, de ez csak egyetlen számot ért meg. Színészként később komolyabb szerepeket is kapott, de csalódottá vált a „csak jó” alakításai miatt. Már ekkor eltávolodott a színjátszástól, de amikor egy előadáson mint sebesülthordozó a nyílt színen elejtette Törzs Jenő színészt, mennie kellett a színháztól. Hogy színházi tanulmányait folytassa családi segítséggel Berlinbe utazik. Piscator, Charell, Jesner és Max Reinhardt színházaiban színdarabírást tanul. Mellette egy magyar zsoké révén lovakat csutakolhat, ebből némi pénzhez jut. Ez viszont nem elegendő, így tovább áll Hamburgba, ahol dokkmunkásként működik. Innen Svájcba kerül, ahol magyar míves portékákkal házal egy hónapig, melyből két hetet börtönben tölt engedély nélküli házalásért. "Prága és Bécs következett. Kábelt raktam a Fleischmarkton és lapátoltam havat kiskabátban, szakadt talpú cipőben, harmincnyolc fokos lázzal, a harmincfokos hidegben, a többiekhez viszonyítva aránylag egészségesen és jól öltözötten."  Marseille-ben végkimerültségében jelentkezett a francia idegenlégióba, de a kimerítő életforma hamar megtörte, és az ezredorvos egészségügyi okokból leszerelte (van olyan vélekedés is, mely szerint megvesztegette az orvost, és olyan is, hogy nem leszerelték, hanem egyszerűen megszökött). Afrika felé veszi az irányt. Kocsik tetején, mint csomagvigyázó érkezik Casablancába. Djebelben foszfátbányában dolgozik. Itt megsérül lába, de még elég pénzt össze tud kaparni, hogy Nizzába hajózzon. Villefrance, Monaco, Monte-Carlo, Ventimiglia, San-Remo. Mindenhol van szállása a csavargók börtönében, mivel mindenkivel így bánnak, aki rongyos és nem tud legalább tíz frankot felmutatni. Milánóban jelentkezik a magyar konzulátuson, papírjainak meghosszabbítása végett, de ez lassú folyamat, erre az időre ideiglenes útlevelet kap, amit egy vasútállomáson hamisítványnak néznek. Kitoloncolják Klagenfurtba. Két hét toloncház után kiengedik, visszaszökik Olaszországba. Velencében köt ki, ahol úgy dönt visszatér Budapestre. Két éves távolléte alatt riportokat készít a Pesti Naplónak, utolsó pár ilyen írásából tud hazajönni.  Egy év múlva újra útra kelt, és Bécsbe utazott. Közben Budapesten a halálhírét keltették, Karinthy Frigyes pedig, aki a párfogója volt, írt egy cikket róla a Pesti Naplóba, melyben arra kérlelte, hagyja abba a bujkálást, és fedje fel magát. Erre Rejtő hazatért. Később napvilágra kerültek olyan feltevések is, mely szerint Karinthy és Rejtő együtt találta ki ezt a „csínyt”, Rejtő népszerűségének növelése céljából. 1930-ban hazatérve barátait tanítja nyelvtanárként, mellette egy hetilapnál tördelő, riporter és szerkesztőségi titkár havi 40 pengőért, ami 5 pengővel több, mint az akkori munkanélküli segély. Drámaszerzőként szeretne érvényesülni, ezért ír egy öt felvonásos drámát. Úton a Nemzeti Színházba találkozik egy barátjával, Nádassy Lászlóval, a Royal Orfeum egyik írójával, aki a drámát átfutva azt tanácsolja, inkább a kabarénak írjon. Másnapra meg is írja „Gengszteridill” című darabját, amelyet némi átfésülés után 1932. október 5-én be is mutatnak. „Ezzel megkezdődik Rejtő Jenő kabarészerzői pályafutása, amelyet számtalan jelenet, színdarab, vígjáték, egyfelvonásos követ, sok éven keresztül. Később egy regényparódiájában visszatér ezekhez a kezdetekhez, csak ott a főhőst Birsics Ferencnek hívják, és a Magyar Le- és Felszámítoló Bank egyik könyvelője, úgy is mint Bakonyi Birzovics Báródi Bárdosi Blitzinger Ernő Ödön Oszkár, a bagdadi időtolvaj, író és sikkasztó, lovag vőlegény és karalábé, aki halálmegvető bátorsággal lép a nagy hatalmú színidirektor elé, leteszi elé a jelenetét... Rejtő egyre ismertebb lett, színpadi kabarékat és operettszövegeket írt, az egyik legsikeresebb művét, az Aki mer, az nyer című színdarabot 1934-től több mint százötven alkalommal adták elő.  A színpadi művek mellett ekkoriban kezdett ponyvaregényeket írni, első alkotásai - melyek „filléres regény” formájában jelentek meg - a Párizsi front, a Vissza a pokolba, a Minden jó, ha vége van, vagy a Jó üzlet a halál voltak. Eleinte Laverg álnéven írta a regényeket, majd amikor jelentős sikereket ért el, bevallotta, hogy ő volt a szerzőjük. A Nova kiadó hatására felvette a P. Howard álnevet, mert a tapasztalatok azt mutatták, a vásárlók előnyben részesítik az angol írók munkáit. A vadnyugati regényeket Gibson Lavery néven írta. Még bokszedzésein köt barátságot Müller Györggyel, kinek unokaöccse, Müller Dávid a Nova Könyvkiadó vezetője. Egy beszélgetésük során Rejtő felajánlja, hogy írna pengős regényt. Müller Dávid rááll az ötletre, kiköti légiósat szeretne. Valamint tanácsolja, válasszon másik nevet. Rejtőnek nem tetszik a dolog, mondván, hogy Ő már egyszer változatott Reich-ről Rejtőre, minek még egy? Müller szerint egy jól hangzó külföldi név növeli a népszerűséget, így Rejtő előáll a P. Howard névvel, mely álnév alatt ezután könyveit írja. És most ne gondolja senki, hogy ezt a nevet úgy kell ejteni, hogy „pí háuárd”! Rejtő szerint, ha már magyar vagyok, ejtsük magyarosan a dolgokat: Péhovard! 1936-ban megjelenik első regénye, a „Pokol Zsoldosai”. Nagy sikerű könyv, melyet 3 év alatt 13 másik követ. Ezután Müller unszolásának engedve, hozzálát western-regények írásának Gibson Lavery álnéven. Többek között ilyen a „Texas Bill, a fenegyerek”, vagy a „Néma revolverek városa”. Rejtő törzshelyévé vált a Novától nem messze lévő Japán kávéház, ahol egy asztalnál kávézgatva körmölte regényeit. Mivel a könyvkiadó soronként fizetett, ezért Jenő papírlapokra írt soraival fizetett. Egy kávéért írt három sort, odaadta a pincérnek, aki átsietett a Novához, odaadta a szerkesztőnek, aki kifizette, majd hozzátűzte az addig leadott anyaghoz. Egy új ruha munkadíját pár oldal jelentette. Péhovard szellemességét is bizonyítja, hogy ha vége volt a sornak, ami éppen fedezte a kávé árát, akár a mondat közepén is abbahagyta az írást, a végét csak a következő kávénál kapták meg. Állítólag alkotás közben olyan szórakozott volt, hogy rágyújtott egy cigarettára, majd a hamutartóba tette, a következőnél nem az előbbit vette fel, hanem másikra gyújtott szintén egy slukk után a hamutartó másik részére tette anélkül, hogy észre vette volna. Csak akkor kapott észbe, mikor a hamutartóban már nem volt egy szem, hely sem.   Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a regényeket csak megélhetés miatt írt, nagyobb hangsúlyt fektetett egyfelvonásosainak és színdarabjainak. Nádassyval együtt írnak bohózatokat, amelyek nagy elismerést váltanak ki, nemsoká a Terézkörúti Színpad háziszerzői lesznek. Felkérésre másoknak is írnak, így keresett színpadi szerzőkké lépnek elő. Honthy, Rátkai, Bekeffy és még sokan mások kérik fel őket. Rejtő jó barátságban van Kabos Gyulával, aki forgatásai alkalmával, szinte minden nap egyeztet vele poénjairól. A Honthy Hanna főszereplésével műsorra tűzött darabja az "Aki mer, az nyer" 150 előadást ér meg. Talán nem sokan tudják, de az „Úrilány szobát keres” című film is az Ő forgatókönyve alapján készült. 1942. október 9-én az Egyedül vagyunk című nyilas lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót. Ennek hatására súlyos betegen, a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra, és egy század részeként Ukrajnába került. Ott a nehéz viszonyok és a hatalmas hideg hamar felőrölték a szervezetét, és 1943. január 1-én elhunyt. Műveihez 1956 előtt csak a feketepiacon lehetett (borsos áron) hozzájutni; új kiadásban A láthatatlan légió jelent meg elsőként, 1957-ben a Magvető Könyvkiadónál. Ekkor állítólag a feketepiaci árusok megfenyegették a kiadó igazgatóját, hogy lelövik, ha kiad még egy Rejtő-regényt. Ezután azonban sorra jelentek meg regényei, 1966-tól az Albatrosz Könyvek sorozatban. Sok mű ezekben az években érte meg legelső kiadását. Ezen regényeket bátyja, dr. Révai Gyula rendezte sajtó alá.
| |||
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata
.jpg)
- Támogató
