A Kanada északnyugati régiójának központjától, Yellowknife-tól háromszáz kilométerre, északra elhelyezkedő Diavik-bánya a világ egyik legnagyobb gyémántkitermelő területe, mely évente nyolcmillió karátnak, illetve 1600 kilogrammnak megfelelő mennyiséget hoz felszínre a világ legértékesebb drágakövéből.
A térség gazdaságát jelentős mértékben fellendítő, a magasból azonban félelmetes látványt nyújtó bánya, bár sokak szerint kiváló példája annak, hogyan lehet rabszolgamunka nélkül, olyan gyémántokat kitermelni, melyekhez nem tapad vér, a Föld burkán mély sebet ejtett, köszönhetően a felszíni gyémántbányászat sajátos jellegének.
A terület gyémántjai ugyanis egy magmatikus kőzettel borított, úgynevezett kimberlit-kürtő belső falaiban helyezkednek el, így a hatalmas és rendkívül mély kürtő mellett építették ki fúrással és robbantásokkal, illetve több tízmillió tonna kőzet megmozgatásával a bányát. A szárazfölddel repülő-leszállópálya, illetve egy jégút segítségével összekötött, tundra éghajlatú területen még csak 2003-ban kezdték meg a kitermelést - a bánya élettartamát 16-22 évre becsülik -, azonban máris egyike a térség legkeresettebb turistalátványosságainak - ha máshogy nem is, a terület fölött repülővel elhaladva érdemes egy pillantást vetni rá.
.jpg)
