- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Miért szúrósak a kaktuszok? Leveleik szúrós tövisekké alakultak, mert ez kedvezõbb a száraz területeken élõ növények számára. Így kisebb felületrõl kevesebb nedvességet kell elpárologtatniuk, ez pedig a sivatagban, ahol forrón tűz a nap, és ritkán esik az esõ fontos számukra.
106. szám - 2013. július 01.
GazdaságA pénzügyi piacok lélektanaPénzügyekben mindig észen kell lenni. Különösen érvényes ez a mostani válságos időkben.
|
1
|
Talán a bizonytalanság, talán a rendelkezésünkre álló hatalmas információáradat, talán az általános közhangulat is közrejátszik abban, hogy sokan éppen most hoznak téves döntéseket. Hitelt vesznek fel, hogy abból vegyenek ingatlant, otthagyják a munkájukat, hogy vállalkozásba kezdjenek, amibe tönkremennek, eladják a földet, vagy családi örökséget, és olyan dolgokba fektetik, melyek gyorsan elértéktelenednek. Nyilván valóban olyan bizonytalan időket élünk, hogy ha valaki most azt mondja, tuti befektetési tippjei vannak, csakis szélhámosnak nézhetjük. Másrészt valamihez, vagy valakihez mégis igazodni kellene. Egy viszonylag új tudományág – a kognitív pszichológia - kutatásainak eredményei talán segítenek jobban megérteni a dolgokat. Az emberek mentális keretekben, úgynevezett sémákban rendezik az információkat. A séma rendszerezi és magába foglalja az egyén világról alkotott tudását. Amennyiben az új információ nem illeszkedik a sémába, akkor torzítás lép fel, melynek során az egyének megváltoztatnak, kihagynak, illetve betoldanak egyes elemeket a történetbe a kultúrájukkal, valamint az egyéni tapasztalataikkal összhangban. Kísérletekben megállapították, hogy ugyanez a folyamat játszódik le, mikor az egyik ember a másiknak elmond egy történetet. A kognitív pszichológia – az elnevezés a latin cognitio (megismerés) szóból ered. A kísérleti pszichológia vezető irányzata a huszadik század második felében. Az emberi megismerés vizsgálatát állította a kísérletezés előterébe, a belső modellek, a reprezentációk kialakulásának és irányító szerepének törvényeivel. Fő kutatási témái az észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, nyelv, döntések vizsgálata. Fő kutatási módszere a válaszidők és a hibázások elemzése pontosan ellenőrzött kísérleti helyzetekben, mely ma kiegészül az agyi kiváltott elektromos válaszok és az agyi képalkotó módszerek használatával, valamint az agysérült betegek teljesítményzavarainak értelmezésével. A megismerés szakaszait egy közös folyamat részeiként kezeli az információfeldolgozási felfogás, mely szerint a külvilágból érkező ingerek egyre elvontabb leképezéseket hoznak létre fejünkben. Az emberi viselkedés mentális alapjainak megfigyelésével, tanulmányozásával és megértésével foglalkozó tudomány a kognitív pszichológia. Ma már nagyon fontos kutatások koncentrálódnak erre a területre. Elsősorban a pénzügyi piacokat jellemző emberi-lélektani sajátosságok vizsgálatával foglalkozik a viszonylag fiatal tudomány. Noam Chomsky volt az egyik, aki a lefektette alapjait, másik jeles megalapozója pedig Edward Tolman. A kognitív pszichológia az 50-es években indult útjára és napjainkra az egyik legjelentősebben fejlődő pszichológiai irányzatává vált. A belső mentális folyamatok (emlékezet, képzelet, gondolkodás stb.) vizsgálatával közelít az emberi viselkedéshez. A kognitív pszichológia más tudományterületek rohamos fejlődése (így az informatika is) nagy hatást gyakorolt a kognitív pszichológia megszületésére, mivel a számítógépek analógiájára az embert is megpróbálták információ-feldolgozóként kezelni. Innen indult rohamos fejlődésnek a mesterséges intelligencia kutatása és az emberi psziché gépeken való modellezése. A terület egyik legkiemelkedőbb kutatója Herbert Simon. Ha definiálni akarjuk az új tudományt, Rui Da Silva definíciója a legtalálóbb talán, akinek egyik könyvében a következő definíciót olvashatjuk: „A kognitív pszichológia a pszichológia azon ága, amely olyan folyamatokat tanulmányoz, melyek segítségével kiépülnek a mentális reprezentációk (lásd fogalomtár), átformálódnak, felhasználásra kerülnek a különböző értelmes emberi cselekvések keretében.” Ez a meghatározás rámutat a kognitív pszichológia egyik legfontosabb fogalmára, a mentális reprezentációra. A kognitív pszichológusok a belső mentális folyamatokat, a mentális reprezentációk létrehozásán és a különböző mentális reprezentációkon (pl. képi vagy nyelvszerű) végzett műveleteken keresztül vizsgálják. Az egyik alapvető kérdés, hogy az emberek milyen információból milyen következtetéseket vonnak le. Következtetéseket alapvetően két módon: deduktív és induktív módszerrel lehet elérni. Az induktív következtetés valószínűségekkel dolgozik, és így megállapításai deduktív alapon nem feltétlenül igazolhatóak. Ha például valaki pénzügyeket tanult az egyetemen és most egy vállalatnál dolgozik, akkor azt mondanánk az indukciót követve, hogy a vállalat pénzügyi területén dolgozik. A valóságban azonban előfordulhat, hogy ismerősünk időközben rájött, hogy kereskedői tehetséggel van megáldva, ezért az értékesítésen helyezkedett el. A gondolkodás az egyik legfontosabb emberi tevékenység, amit a kognitív pszichológia a következőként határoz meg: „A kognitív pszichológusok számára az emberi gondolkodás az információt kialakító folyamat az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Ez az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység a képzetre és a fogalomra támaszkodik. A képzetek és fogalmak tárgyak és események reprezentációi, helyettesítő jelölői.” A emberi gondolkodásban a nyelvnek is óriási szerepe van. Descartes francia filozófus a gondolkodást az emberi lélek lényegi funkciójának tartja, amely a nyelv használatában nyilvánul meg. A kognitív pszichológia is a nyelv vizsgálatával próbál közelebb jutni az emberi gondolkodás megismeréséhez. Noam Chomsky szerint a nyelv tanulmányozásán keresztül eljuthatunk az emberi természet megértéséhez, amit az ember lényegének neveznek, és ami kizárólag az ember sajátja. A gondolkodás és a nyelv használata valóban szorosan kapcsolódik egymáshoz. A nyelv alapegysége a szó, a gondolkodás alapegysége pedig a fogalom. A fogalmi gondolkodás alapfeltétele pedig a nyelvhasználat. Nemcsak tárgyakra, hanem cselekvésre (pl. evés, alvás, pihenés, futás stb.), állapotra (pl. fiatalság, gyerekkor, betegség stb.) és elvont dolgokra (pl. igazság, erkölcs stb.) vonatkozó fogalmaink is vannak. A fogalmak segítségével a világot kezelhető egységekre bonthatjuk fel. A fogalmak másik fontos funkciója, hogy lehetővé teszik a közvetlenül nem észlelt információk előrejelzését. A pénzügyi piacokon az adott helyzetek a különböző pénzügyi-gazdasági paraméterek sajátos koordináta-rendszerbe helyezésével képezhetők le. Egy adott helyzet megítélésében a korábbi hasonló helyzetek felidézésével próbálunk eligazodni. A képi megjelenítést segítik a különböző piaci mutatók grafikonjai, de elsősorban a minket érdeklő befektetési eszközök árfolyam-diagramjai. Fontos kérdés, hogy milyen információk alapján vonunk le következtetéseket. A kutatások azt mutatják, hogy hajlamosak vagyunk hanyagul viselkedni. Azokat az információkat nagyobb súllyal vesszük figyelembe, amelyek könnyebben hozzáférhetőek, és azokat kevésbé, amelyek megszerzéséért többet kell tenni. Az emberek szinte mindig egy általuk megalkotott kontextusba, mentális keretbe helyezve vizsgálják a világ jelenségeit, ez alapján hoznak döntéseket. Gyakran például a kérdésfeltevés mikéntje egyben meghatározhatja a választ is. Hasonlóképpen az információkból attól függően vonunk le következtetéseket, hogy milyen formában, kontextusban jutunk hozzájuk. A pszichológiából ismert fogalom a “túlreakció” vagyis hogy a nem várt és jelentős eseményekre az emberek általában azok valós tartalmánál erősebben reagálnak, vagyis túlreagálják őket. A rossz hírekre például leginkább erősebben reagálunk, mint a jókra. Olyan helyzetekben is ok-okozati viszonyt keresünk, amelyek pusztán valószínűségekkel írhatók le, így például egy eredményesen működő befektetőről (de pl. sportolóról is) hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a jövőben is jó eredményeket fog elérni. A csordaszellemként ismert effektus az élet minden területén, így pénzügyi döntésekben is felismerhető. A befektetési döntéseinktől való félelem, ezen belül különösen a veszteség- és kockázatkerülés miatt van, hogy általában sokkal értékesebbnek látjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket mások is annak tartanak. Így alakul ki a csordaszellem, vagyis hogy a befektetők tömegesen egyforma, egy irányba ható döntéseket hoznak. A másokhoz való igazodást persze nemcsak pszichológiai motivációk serkentik, hanem a vagyonkezelők ügyfeleinek az elvárásai, valamint az a megfigyelés, hogy a befektetési szakemberek nagy része még a piaci átlagot elérő hozamokat sem produkál, így aztán az a legbiztosabb, ha legalább az átlag elérését célozza meg. A világ dolgai gyakran nehezen érthetőek. Annak érdekében, hogy megértsük, és hogy leküzdjük a megértés nehézségei miatti félelmet, a dolgokat gyakran megpróbáljuk leegyszerűsíteni magunkban. A pénzügyi döntéseinket tekintve azt jelenti, hogy kevés - és ami még rosszabb, sokszor éppen a lényeget nélkülöző - információ alapján hozunk döntéseket. Egy–egy hitelfelvétel vagy más meghatározó döntés sok esetben csupán annak nyomán születik meg, hogy mások is azt teszik. Ebből a leegyszerűsítésből aztán számtalan egyedi rossz döntés és sajnos szintén sok tartós rögződő félreértés következik. Ilyen berögződésektől származnak azok a közhelyes vélemények, amelyeket gyakran még szakemberek is megfogalmaznak pénzügyi kérdésekben. Ilyenek pl.: “Az ingatlan a legjobb befektetés.” Vagy: “Az arany a legbiztosabb befektetés.” Esetleg: “A részvények kockázatosak.” Pedig ha egy kicsit elemezzük a dolgokat, mindezek az állítások önmagukban értelmezhetetlenek. Mellé kellene tenni további határozókat, olyanokat, mint pl: mikor, mihez képest, milyen körülmények között, milyen időtávon stb. Most amikor ilyen válságos időket élünk, különösen fontos, hogy helyes befektetési, pénzügyi döntéseket hozzunk. Az ilyen döntések helyessége azonban csak idő múltával, bizonyos fejlemények bekövetkezése, vagy elmaradása után derül ki. Minden esetben figyelembe kell venni, hogy nem biztos, hogy mindig az a helyes, amit a legtöbben cselekednek. Felhasznált irodalom Jaksity György: A pénz nyugtalan természete |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata