Rakétákkal az esőért

Az elmúlt évtizedekben oly ütemben fejlődött a tudomány és a technika, hogy az időjárás befolyásolásának lehetősége elérhető közelségbe került. Esőkeltésre ezüst-jodid reagenseket szórnak repülőgépből, vagy lőnek ki rakétákkal, és ennek hatására a gyenge és lassú kicsapódás helyett hevesebb esőzések várhatók, gyorsabb kondenzációval.
Az időjárás megváltoztatásának lehetősége régóta izgatja az embereket: mesterséges beavatkozással elérhető lenne a kívánt csapadék, a borult időt el lehetne kerülni, a jégeső okozta károkat meg lehetne előzni, ugyanakkor az elviselhetetlen hőségek és a mezőgazdaságban a terméketlenség problémája is megoldódna, aszály idején pedig az eső mesterséges előidézése jelenthet kiutat. A kutató emberek az idők folyamán különböző módszerekkel próbálkoztak, hogy a felhőkből esőt fakasszanak. Kezdetben kuruzslással, különböző rituálékkal (esőtánc, tűzrakás) és alkímiai módszerekkel éltek – persze sikertelenül. Napjainkban a tudomány segítségével az esőcsinálás megvalósítható.



Az esőkeltést számos tudós vizsgálta világszerte, manapság már több módszer is alkalmas erre a célra. Azokat a tényezőket kellett elsősorban felderíteni, melyek lehetővé teszik a csapadék keletkezésének természetes folyamatát. Az így szerzett ismeretek alapján lehetett kísérletezni azzal, hogy mi szükséges a csapadék mesterséges előállításához. Az egyik lehetőség erős, felszálló légmozgás előidézése, aminek eredményeként a magasban lehűl és kondenzálódik a vízpára. Másik lehetőség valamilyen hatékony kicsapódási mag megszaporítása a levegőben. Megoldás lehet az is, hogy a felhőben lévő vízcseppeket mesterséges beavatkozással jégkristályokká fagyasztják. A keletkező jégszemek számára a felhő nagy relatív páratartalma túltelítettséget jelent, így gyorsan növekednek, és végül kihullanak a felhőből. A talajra már esőcseppek formájában érkeznek. A kifagyás megindítására pl. szilárd szén-dioxid, ólom-jodid vagy jodoform alkalmas. Érdekes eső előállítási módszert talált ki William M. Gray amerikai tudós, mely a fekete szénpor „napelnyelő” képességén alapszik. A nagy kiterjedésű vízfelület felett szétszórt mikroszkopikus szemcséjű fekete szénpor a körülötte lévő levegővel együtt felmelegszik. A meleg levegő felgyorsítja a víz párolgását, növekszik a levegő páratartalma, a párából mikroszkopikus cseppecskék jönnek létre, melyek összesűrűsödve felhőket alkotnak. Az összegyűlt pára tehát végül csapadék formájában tér vissza a földre.

Világviszonylatban Kínában alkalmazzák a legnagyobb mértékben a csapadékképzési technikákat. Évente több mint 3800 rakétavetőt, gépágyút, és számos repülőgépet használnak fel az időjárás befolyásolására. Ebben a munkában mintegy 35 ezer ember vesz részt, melynek eredményeképpen tízéves időszakban 200 milliárd köbméter vizet „állítanak” elő Kína különböző részein mesterséges módszerekkel.



Az Egyesült Államok meteorológiai szakemberei a 60-as évektől folytatnak időjárás-
módosítást. Ezt nemegyszer már fegyverként katonai célokra is alkalmazták. A mesterséges esőt először 1963-ban vetették be a vietnami háborúban. 1966-ban ugyanezzel a módszerrel katasztrofális következményekkel járó esőzéseket okoztak Észak-Laoszban. Az egykori Szovjetunióban a pártvezetés elvárta, hogy a november 7-i ünnepi felvonulásokon ne legyen borongós az idő, és a meteorológusok a legtöbb esetben sikeresen teljesítették ezt a feladatot.

Hazánkban a múlt század nyolcvanas éveiben érte el a mesterséges esőkeltés a legnagyobb érdeklődést. Leginkább a szlovéniai szakemberek voltak elöljárók a felhők esőkiválasztásának serkentésében. A szlovén repülős klubok sajátították el az ezüst-jodid reagensek felhőbe juttatásának technikáját a leginkább.



Nálunk a nyugat-bánáti régió mezőgazdasági szakemberei a mesterséges esőzések előidézésének témakörében tartottak nemrég tanácskozást. A csapadék mesterséges serkentése hat községet érintene, ezáltal elegendő nedvességet kapna a termőföld. A tervet már évekkel ezelőtt elkészítette a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet, mely szerint ezüst-jodid reagenseket szórnak repülőgépből, vagy lőnek ki rakétákkal. Az ilyen anyag hatására a gyenge és lassú kicsapódás helyett hevesebb esőzések várhatók, gyorsabb kondenzációval.

A nagykikindai repülős klub bonyolítja le majd a projektum technikai részét. A mesterséges csapadék előidézését már a múlt század 80-as éveiben is nagy sikerrel alkalmazták, így kellő tapasztalattal rendelkeznek a klubban. Jelen pillanatban még egy repülőgépre van szükség, illetve az esőt előidéző vegyi anyagok beszerzésére, e két befektetés 4,5 millió dinárt igényel a projektum első évében.



A módszer előnye, hogy akkor is megered az eső, amikor arra nincsenek meg a természetes feltételek. A mesterséges esőkeltésnek nagy előnye van a klasszikus öntözéssel szemben, ugyanis így elkerülhető az ún. hőmérsékleti sokk, mely az öntözéssel jár, amikor hirtelen hideg víz éri a felhevült növényeket.

„Esőt csinálnának” a Tisza menti községek is. A közelmúltban a sajtó beszámolt arról, hogy a Tisza menti községek érdekeltek a Szerbiai Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet által kidolgozott projektumban, amely a különböző légköri csapadékoknak mesterséges, légi úton történő serkentését szeretné elérni, és amellyel az említett intézet támogatásért pályázott a Nemzeti Befektetési Alapnál is. Ugyanakkor az érintett községek, nevezetesen Kikinda, Magyarkanizsa, Csóka, Törökkanizsa, Zenta és Ada is részt vennének a projektum finanszírozásában, amelyet a Nagykikindán székelő Regionális Gazdasági Kamara a mezőgazdaság és egyben a régió gazdaságának a szempontjából rendkívül értékesnek minősített.

A szükséges felszerelés megvásárlása miatt az indulás 15 420 000 dinárba kerülne, de az elkövetkező években ez 11 920 000 dinárra csökkenne. A költséget az érdekelt községek a termőföldjük nagyságának arányában finanszíroznák. Így a legnagyobb terhet Kikinda vállalná 32,58 százalékkal. Ezt követné Magyarkanizsa (18,20), Csóka (13,32), Törökkanizsa (13,25), Zenta (12,30) és Ada (10,35). Úgy tervezik, hogy a projektum befejezése után a felszerelést eladhatják, és a befektetett pénzt visszaadnák a községeknek.

Az elképzelések szerint a munkát a Projektum Tanácsa irányítaná, amelynek tagjai az illető községekből delegált személyek, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet és a Regionális Gazdasági Kamara képviselői lennének.

Az elkövetkező öt éven belül a projektum szerint a községek területén a felhőkbe ezüstjodidot juttatnának. A reagens a felhőben jégmagot képez, de ezek a magok aztán el is olvadnak, mire földet érnek, és normális csapadék képződhet akár a bárányfelhőkből is. Nedvszívó reagensként különböző típusú kloridokat, ureát alkalmaznának.

A sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen egy radarközpont üzembe helyezése, amely a légköri folyamatokat figyelné, és kapcsolatban lenne a nagykikindai repülőközponttal, valamint az ezüstjodid szétszórására szolgáló repülőgéppel, és be kell szerezni a megfelelő telekommunikációs eszközöket, terepjárókat és egyéb segédfelszerelést is.
A számítások alapján a módszer alkalmazása a téli csapadékot akár 30, a nyárit pedig 15 százalékkal növelné meg.