A röszti receptje

A röszti főnév német nyelvterületről került a magyarba, a die Rösti Svájcban használatos, a die Röstkartoffeln (amelynek ’roston sült krumpli’ a jelentése a német nyelvjárásokban fordul elő. Hogy meghonosodik-e nyelvünkben a röszti, a jövő kérdése.

Nyilván nem lesz érdektelen, ha elmondjuk, hogy a rost (’sütőrostély’) szónak hajdan röst alakváltozata is volt. Annak idején igét is képeztek belőle: a röstöl szűkebb értelemben arra vonatkozott, hogy valamilyen húsfélét roston süt, pirít, tágabb értelemben pedig arra, hogy valamit más konyhai eszközben pirít, pörköl. Ma a resztel ige fejez ki hasonló jelentést. A röstölő személyre vagy eszközre utalt, különösen olyan edényre (serpenyőre, lábasra), amelyben az ételeket röstölni, pirítani, rántani szokták.

A konyhai, illetve a bizalmas szóhasználat több olyan főnevet is átvett a németből, amely étellel van kapcsolatban, és a rösztihez hasonlóan i-re végződik: nokedli, núdli, puszedli, cvekedli, talkedli, bejgli, stangli, ruszli, pejsli, svartli, pofézni, prézli, pacsni, vekni, sercli, smarni, rósejbni stb. A nokedli a galuskának felel meg, lehet apróra szaggatott főtt tészta, illetve apró darabokra vágott vagy szaggatott gyúrt tészta. A núdli henger alakú, burgonyával készített főtt tészta, burgonyás hengerkének is nevezik. A puszedli vagy habcsók cukros tojáshabból készült kis kerek sütemény. A cvekedli kockatésztára utal, olyan gyúrt tésztáról van szó, amely apró négyzet vagy négyszög alakúra van vagdalva. A talkedli vagy tarkedli forró zsírban kisütött kelt tészta, más néven csehfánk. A bejgli voltaképpen diós vagy mákos tekercs. Rúd alakú kis süteményre vonatkozik a stangli, a ruszli pedig sós ecetben hagymával eltett heringre. A pejsli nem egyéb, mint szalontüdő, vagyis egy fajta étel, amely sertés- vagy borjútüdőből készül savanykás lével. A svartli a disznósajtnak népies neve. A pofézni egyrészt velős táskára, velővel töltött süteményre vonatkozik, másrészt rántott zsemlére vagy kenyérszeletre. A prézli a száraz kenyérmorzsa vagy zsemlemorzsa kevésbé választékos megnevezése. A pacsni szóval vesepecsenyének a szélét jelölik. A sercli a gyürke bizalmas megnevezése, a kenyér végére, sarkára vonatkozik A vekni hosszúkás kenyérre utal a bizalmas szóhasználatban. A smarni voltaképpencsászármorzsa, lisztből vagy darából tejjel, tojással készült tésztaféle, amelyet zsiradékban morzsalékosra sütnek. Pirosra sült vékony burgonyakarikákat jelöl a rósejbni, de hasábburgonyára is mondják.

Italféleséget jelöl a krampampuli. Olyan szeszes italról van szó, amely cukrozott rumból vagy pálinkából készül fűszerek hozzáadásával, és amelyet felszolgáláskor meggyújtanak.