A Szerémségben 168 A-típusú vírus okozta májgyulladásos beteget tartanak nyilván. Ruma, Mitrovica (Szávaszentdemeter) és Inđija községekben (járásokban) hirdettek járványveszélyt. Illetékesek szerint ez a legnagyobb sárgaságjárvány a Szerémségben az utóbbi 30 évben.
Néhány hónapja egy Közép-bácskai bentlakásos egészségügyi intézményben ütötte fel a fejét tömegesebben a Hepatitis-A nevű fertőző májgyulladás, néhány hete viszont Niš környékén és egy katonai kórházban. Az említett történések teszik aktuálissá az alábbi tudnivalók ismertetését.
Sok kórokozó okozhat májgyulladást
A hepatitis a máj gyulladásos folyamata, amely a máj minden részére kiterjed és gyakran májsejt-elhalással jár. A az esetek legnagyobb hányadában specifikus hepatotrop („májspecifikus”) vírusok (Hepatitis A-G vírusok) okozzák, de előfordul, hogy más vírusfertőzések is májkárosodást okoznak (Epstein-Barr-, mumpsz, Coxackie B-, adeno-, herpesz- stb. vírusok). Egyes paraziták (a malária és az amőbák), bár károsítják a májat, nem okoznak valódi hepatitist.
Egyes vírusfertőzések idővel májzsugorodáshoz vagy májrákhoz vezethetnek (Hepatitis B és C). Szerencsére az „A”-vírus messze nem ilyen veszélyes. A májgyulladás lehet heveny (6 hónapnál rövidebb ideig tart) vagy idült.
A hepatitisvírusok felismerése és elkülönítése még a mai napig sem fejeződött be. Jelenleg A-G-ig jelzik azokat a vírusokat, amelyek hepatitist okozhatnak. Napjainkban is újabb vírusokat izolálnak, melyek felelősek lehetnek az akut vagy krónikus vírushepatitis létrejöttéért. Így 1998 óta ismerjük a transzfúzióval kapcsolatos TTV vírust, amelyet Japánban izoláltak, míg 1999-ben írták le az ún. SEN-V vírust Olaszországban.
A-hepatitis, járványos májgyulladás
Az A-vírushepatitis emberi érintkezéssel, vagy feco-orális úton, az étel szennyeződésével terjed. Emberi széklettel trágyázott földben megtermett, nyersen fogyasztott zöldségek, saláták. Part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek is fertőzöttek lehetnek (a Földközi-tenger kagylóinak mintegy 40%-a fertőzött). Terjesztheti továbbá még fertőzött széklettel szennyezett élelmiszer (piszkos kézzel az élelemhez nyúlni!), ivóvíz, használati tárgyak, nem kielégítő személyi higiéné esetén közvetlen érintkezéssel (pl. kézfogás által).
Egy rendkívül ellenálló kórokozó
A betegséget okozó vírus a Picornavírus család Hepatovírus nemzetségébe tartozó Hepatits-A vírus (HAV). Ez az egyik legellenállóbb vírus, túlél 60°C-ot is egy órán át, szobahőmérsékleten 1 hónapig is életben marad, 4°C-on viszont akár két hónapig is fertőzőképes marad. Fertőtlenítőszerek csak magasabb koncentrációban pusztítják el. Mivel a hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el, emiatt endémiás területen még a jégkocka és a fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet.
Lappangás és fertőzőképesség
A járványos májgyulladás lappangási ideje általában 28-30 nap, míg a fertőzőképesség tartamánál érdemes tudni, hogy a beteg már a lappangási idő második felétől fertőz, vagyis a klinikai tünetek kezdete előtt. A fertőzőképesség a sárgaság (icterus) megjelenése után néhány nappal megszűnik. Kórokózó-ürítés ennél a típusú májgyulladásnál nem marad vissza (nem marad csírahordozó!) valamint krónikus fertőzés sem alakul ki – már ezek a tények alapján is leszögezhetjük, hogy a többi májgyulladáshoz képest ezt a legjobb indulatú Hepatitis-megbetegedés.
Tünetek
A betegség hirtelen kezdődik, enyhe lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal. Étvágytalanság, émelygés, hányinger alakul ki, és gyakori az undorodás a hústól, a zsíros ételektől, az alkoholtól és a nikotintól (!). Hasmenés, haspuffadás és viszkető bőrkiütés is jelentkezhet. A betegség második szakaszában a bőr és a szem ínhártyájának („szemfehérje”) sárgasága jelentkezhet, de a fertőzés látható sárgaság nélkül is előfordulhat. A vizelet sötétté válik (sörszerű: sötétebb és habzik), a széklet viszont világossá (acholiássá) válik (nem jut elegendő epefesték a belekbe, hogy megfesse azt). Megnagyobbodhat a lép és megduzzadhatnak a nyaki nyirokcsomók is.
A gyermekek gyakran tünetmentesek, azonban enyhe betegségük alatt is ürítik székletükben a vírust, így a fertőzés átadásában jelentős szerepük van. Az egész világon elterjedt betegség, de a fejlődő országokban a fertőzöttség lényegesen magasabb, ami elsősorban a higiénés helyzet függvénye. A legtöbb hepatitisz A-fertőzés tünetmentesen lezajlik, és nem kerül felismerésre.
A HAV fertőzés mortalitása (halálozása) szerencsére nagyon alacsony. Ezer betegnél 1-2 esetben bizonyul végzetesnek (ezek az ún. fulmináns esetek).
Diagnózis
Az akut vírushepatitiszt a beteg tünetei és a májfunkcióra vonatkozó vérvizsgálati leletek alapján valószínűsítik. Az ilyen esetek körülbelül felében az orvos a májat nyomásérzékenynek és valamelyest nagyobbnak találja. A szérumból szerológiai vizsgálattal (ELISA, anti HAV- IgM, a későbbiekben IgG) a fertőző májgyulladás pontosan diagnosztizálható. Természetesen szóba jöhet hasi UH (ultrahang)-vizsgálat is a májmegnagyobbodás objektívebb detektálására és a vér biokémiai elemzése is (bilirubin epefesték, sGOT, sGPT, gamma-GT májenzimek stb.).
Kezelés
Az akut vírusos hepatitiszes beteg rendszerint 4–8 hét alatt meggyógyul, még kezelés nélkül is. Az akut vírushepatitisnek specifikus terápiája nincs. Ritkán, immunkárosodott személyeknél kerül csak sor vírusölő kezelésre. Fontos az ágynyugalom, a fehérje- és vitamindús táplálkozás, a bőséges folyadékfogyasztás.
Járványügyi teendők
A beteget kórházi fertőző osztályra kell utalni. Folyamatos fertőtlenítés szükséges (használati tárgyak, ruházat, WC, fürdőkád, stb.).
A beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeket 30 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni és (életkorra való tekintet nélkül). Ezen idő alatt nem dolgozhatnak közétkeztetésben, gyermekintézményekben, kórházi, egészségügyi munkakörben, vízművekben.
Megelőzés
A legfontosabb a rendszeres (fertőtlenítőszeres) kézmosás és gondos konyhatechnika. Közösségben (pl. iskolákban) fontos lenne, hogy a kézmosáshoz egyszer használatos papírtörlőket is biztosítsanak a mindenki által használt hagyományos textiltörülközők helyett. Az endémiás területre, illetve a fertőzéssel a hazainál erőteljesebben érintett országok látogatásakor aktív immunizálás javasolt hepatitis A elleni vakcinával (nálunk az Avaxim és a Havrix nevű külföldi készítmények vannak regisztrálva). Ezen kívül ajánlott a hepatitis A elleni vakcináció az alapbetegségük vagy az életmódjuk miatt különösen veszélyeztetettek (haemophiliások, hemodializáltak, krónikus májbetegségben szenvedők, intravénás kábítószer-élvezők, zárt közösségben élők) számára is. A védelem kialakításához 10-14 napra van szükség. Az első oltás után 6-12 hónap múlva esedékes az emlékeztető oltás, mely után a védettség legalább 10 évig tart.
.jpg)
