- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A farkasról a legtöbb embernek egy vérengző fenevad jut eszébe, aki nemcsak a mesében falja fel a nagymamát, hanem a való életben is az emberekre támad. A szakértők szerint azonban a farkas ha teheti, messze elkerüli az embert.
23. szám - 2007. november 5.
A purizmus fajtáiA purizmusról, a nyelvtisztaság eszméjéről általában rosszalló vélemények hangzanak el, pedig ez is, mint minden társadalmi jelenség, önmagában nem szélsőséges.
|
1
|
Csupán akkor válik azzá, ha túlzásba viszik, ahogyan például a kártyázás is kellemes időtöltésből káros szenvedéllyé fajulhat. A nyelvi tisztaságnak Fodor István szerint többféle megközelítése lehet. A purizmusnak nemcsak a káros idegen hatástól való megtisztítás a lehet a célja, hanem a nyelv kifinomult, klasszikus, hagyományos formáinak a megőrzése vagy visszaállítása. A nyelvtisztító mozgalmak általában akkor jelentkeznek, amikor a nyelvet erőteljesebb idegen hatás éri, néha azonban ilyesmi nélkül is jelentkezik a védekező magatartás. Ez jutott kifejezésre Magyarországon a második világháború utáni németellenességben. Nyilván inkább politikai alapon utasították el akkoriban a német nyelvet. Időszaki purizmus más nyelvekben is jelentkezett. Így a perzsában a túlzott arab hatás ellen indítottak mozgalmat, először a XIX. században, egy költő vezetésével, majd pedig a XX. század második harmadában, magának az uralkodónak, a sahnak a kezdeményezésére. A német purizmus első hulláma a XVII. században jelentkezett, amikor nyelvművelő társaságok alakultak és léptek fel a latin szavak helyettesítése érdekében. A XIX. század második felétől a nyelvtisztító mozgalom a francia hivatali megnevezések ellen lépett fel. A magyar nyelvújítások inkább a szelektáló purizmust képviselik. A XVIII. század második felében a nyelvnek a latinizmusoktól való megtisztítása volt cél. A XIX. század második felében és a XX. század elején inkább a német szavak ellen irányult a purizmus. A XX. század harmincas éveiben a főleg angol eredetű sportszavak megmagyarosítása folyt le. Újabban az angol szavak általános beáramlása ellen küzdenek a nyelvművelők. A holland nyelvből létrejött dél-afrikai afrikaans nyelv a XIX. században erős angol hatás alá került. Az afrikaans puristák az angol kulturális és nyelvi hatás ellen léptek fel a XIX. század végén és a XX. század elején. A macedón nyelv puristái a török befolyás ellen védekeztek a XIX. században, amikor a macedón elkülönült a bolgártól. Indiában a több évezredes műveltséget hordozó tamil nyelv puristái szelektív módon a hindi hatás ellen lépnek fel, neologizmusokat hoznak létre, mert nem fogadják el a szanszkrit-hindi jövevényszavakat. Ezzel szemben szívesen élnek beszédükben különféle anglicizmusokkal. A megkülönböztető purizmus abban a nyelvben lép fel, amelyben erős a rokon nyelvi hatás, és gyakran hasonló vagy teljesen azonos elemek jelentkeznek. A nyelvi önállóság biztosítására tudatosan alkotnak alakilag eltérő szavakat. A szlovák nyelv évszázadokig alig különült el a cseh nyelvtől, noha beszélőik különböző államokban éltek. A mai szlovák köznyelvet a XIX. században a közép-szlovák nyelvjárások alapján alakították ki. Ez a nyelvváltozat meglehetősen eltér a cseh nyelvtől. A két világháború közötti csehszlovák államban a prágai központi kormányzat a két nyelv közötti különbségek eltüntetésére törekedett, közös csehszlovák nyelvet szerettek volna bevezetni. A szlovák nyelvvédők felléptek az elcsehesítési törekvések ellen, néha túlzásokra ragadtatva magukat az újításban. A szógyarapítás tudatos irányítással vagy spontán módon sok nyelvben folyik, gyakran váltanak fel olyan idegen elemeket, amelyeket a lakosság kevésbé művelt rétegei nem értenek, vagy nem használnak helyesen. A tudatos szókincsgyarapítást nevezhetjük purizmusnak, de nincs jogunk arra, hogy megvessük, elítéljük – mondja Fodor István nyelvész. |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata