A világ legszebb szurdokvölgyei

A Verdon – szurdokvölgy nevének alapját a francia “vert” szó képezi, mi annyit jelent “zöld”. A térség vakítóan fehér mészkőszikláiba mélyen bevésődött smaragdszinű folyó a Franciaország déli részén elterülő, levendulamezőiről híres provence-i tartományt Európa egyik legszebb vidékévé teszi. Bár jóval kisebb, mint az arizónai Grand-kanyon, kontinensünkön mégis nagynak számít ezért a “nagy” azaz “grand” jelzővel is szokták illetni. Hossza 21 km, mélysége eléri a 700 m-t, szélessége a mélyban 6 és 100 m között váltakozik, mig a szakadék peremének közelében 200 és 1 500 m között mozog. A Verdon vize Castellane-től sebesen fut Rougon városa felé, ahol szűk mederbe kényszerül, hogy több, mint 20 km után a Lac de Ste Croix nevű tóba ömöljön.




A kanyon helyzete

A Verdon-kanyon földtörténetileg nézve, nem régen, a negyedidőszakban kezdett kialakulni. Létrejöttében két tényező játszik nagy szerepet. Az egyik az Alpok kialakulása, vagyis a kőzetlemezek mozgása, mig másik maga a Verdon folyó, ami mélyen belevályta medrét a júra kori mészkőbe.




A kanyon a mélyből...

A szurdokvölgy vidéke bámulatba ejtő. Ennek ellenére még a XIX században is csupán a helyi favágók merészkedtek le a szakadékba egy bizonyos fafajta után kutatva. A szurdok első felderítésére Armand Janet vállalkozott 1896-ban, aki kenuval indult utnak, de az erős áramlatok miatt kénytelen volt feladni. A térség teljes megismerésére majdnem 10 évet kellett várni, mig 1905-ben Edouard Alfred Martel barlangásznak három napos expedíciója során sikerült feltárnia. A Verdon a XX. század elején vált igazán ismertté s lett a turisták és természetjárók kedvenc célpontja. A a térség nem csak bámulatba ejtő szépségével hódít, hanem sokféle vízisportra is kiváló lehetőséget nyújt. A provence-i tájat díszítő, régi idők nyomait viselő apró falvacskák tovább fokozzák a vidék vonzerejét. A Verdon Regionális Park 178 000 ha-nyi területén 43 ilyen romantikus kis település fürdőzik a mediterrán napfényben.

... és madártávlatból


A Lac de Ste Croix - tó

A Peruban található Colca – kanyon a világ legmélyebb szurdokvölgye. Kétszer olyan mély, mint a világ legismertebbje, a Colorado folyó által kimélyített Grand-kanyon s a peruiak szerint ötször izgalmasabb tőle. Sosem mulasztják el megemlíteni, hogy 3 400 m mély, hogy az alant csillogó Colca folyó vize kristálytiszta, hogy az égen a világ legnagyobb madarai, az andoki kondorok vagyis kondorkeselyűk vitorláznak, mig a hegyoldalakon vikunyacsordák legelésznek, hogy a közelben meleg vizű források bugyognak, tűzhányókúpok meredeznek az ég felé s a “fehér várost”, Arequipát sem felejtik el megemlíteni.


A Colca – kanyon helyzete


A kanyon egyik kiszélesedése

A szurdok az itt élő ősi kolka népcsoportról kapta nevét, akik a gabona elraktározásának mesterei voltak. Az általuk sárból és szalmából épített kör alaprajzú, 1 m magas raktárházakat szintén kolkának nevezték. A kanyon története az őskorba nyúlik vissza. Az inkák előtti időben egyes törzsek letelepedtek ide s a lejtőkön lépcsőket alakítottak ki. Ügyességüket tanúsítja, hogy a gazdák még 1 400 év el múltával is ezeket a teraszokon művelték a földet. E magas vidéket későbbmeghódítotték az inkák őket pedig követték a spanyol hódítok, akik csakhamar meglátták a kanyon értékét. Az itt élő lakosságot megadóztatták s ebből a pénzből aztán díszes európai stílusban épült templomokat és más impozáns építményeket emeltek, melyek ma is állnak. Sok városka nádfedeles házaival és népviseletbe öltözött lakossaival szinte belefagyott a régmúltba.




Vadregényes tájak


A kondorkeselyű szárnyának fesztávolsága meghaladja a 3 m-t. Látva ezt a hatalmas madarat, könnyű megérteni, miért hitték az inkák, hogy a Mennyországból minden reggel ők hozzák el a Napot.

A kanyon élővilága gazdag. A kondorkeselyűn kívül itt él az óriáskolibri s több, mint 100 madárfaj. Állatvilágának számunkra legérdekesebb képviselői a tevefélék, a vikunya, a guanakó, a láma és az alpaka, amelyek nagyon hasonlítanak egymásra.


Vikunyamama újszülött borjával. A vikunya gyapja az egyik legfinomabb a világon. Mig az inkák összeterelték őket, lenyírták bundájukat s szabadon engedték, addig a spanyol hódítók felelőtlenül tizedelték őket. Számuk annyira megtizedelődött, hogy vadvédelmi törvényekkel voltak kénytelenek megóvni őket.

A Grand – kanyon néven ismertté vált szurdokvölgy Arizóna északnyugati sarkában, a Utah-nevadai határ közelében, a Colorado-fennsíkon jött létre az azonos nevű folyó kitartó eróziójának eredményeként, ami a mai napi tart. Hossza 446 km, 1 600 m mély, szélessége 6,4 km-től 24 km-ig terjed. A szakadék legnagyobb része a Grand – kanyon Nemzeti Park területéhez tartozik, mely egyike az első nemzeti parkoknak Amerikaban. A kanyon megőrzésének fő támogatója Theodore Roosevelt volt. A térség két elkülönülő része, az északi és a déli perem nagyban különbözik egymástól. A különböző magasságnak köszönhetően más a tály, az éghajlat, a növényzet.


Az ábra összehasonlítja a Colca – kanyont és a Grand – kanyont (A Colcát a rózsaszines árnyalat, mig a Grand – kanyont a sárgás szín ábrázolja)


A Grand – kanyon térképe

A Grand kanyon térségét nem csak a folyó alakítja, de Földünk belső erői is hatnak rá. Földtörténeti mértékekkel mérve, nem is olyan régen vulkáni tevékenység lépett fel a szurdok nyugati részének közelében. A több száz vulkánkitörés eredményeként a lávafolyamok erős lávagátakat alakítottak ki, amik megakadályozták a Colorado útját. Ez olyan nagy tavak láncolatának kialakulását eredményezte, mint a Powell- és a Mead-tó. Legtöbbjük mára már az eróziónak köszönhetően eltűnt. A térségnek még ma is van aktív tűzhányója és időközönként földrengések rázzák meg. Egy adat szertint az 1900-as években mintegy 45 rengést regisztráltak, közülük öt a Richter skála szerinti 5-ös vagy 6-os erősségű volt.


A Kanyon térsége rendkívül gazdag szinekben...


... és geomorfológiai felszínformákba.


A Colorado folyó neve szineset jelent ami alátámaszja a látottakat. A víz szine ugyanis változó, általában kék, zöld vagy sárgásbarna ami a szállított anyag mennyiségétől és szinétől függ.

Tények a Grand-kanyonról:
- A Grand-kanyon térségén nem leltek csontokra, fogakra.
- A tudósok szerint 3-6 millió éve formálódik.
- Hozzávetőlegesen 89 fajta emlősnek, 355 madárfajnak, 47 féle csúszómászónak, 9 féle kétéltűnek, 17 halfajtának és 1 500 növényfajtának nyújt menedéket.
- A térség meglehetősen száraz. Ezért az alacsonyabb tengerszint feletti magasságokon félsivatagok alakultak ki, mig a magasabb részeken erdők nőlnek.
- A világ egyik legtöbbet tanulmányozott geológiai jelensége.
- A barlangok fontos arceológiai lelőhelyek.
- Az egyik legszebb példája a száraz térségen működő eróziónak.
- A kaliforniai kondorkeselyű a világ egyik legritkább madárfajtája. A park célkitűzéseihez tartozik ezen madarak számának megnövelése.


A Grand – kanyon térségének uralkodó szine a vörös


A félkörben elhajló “üveghíd”, mely mélyen a szakadék fölé nyúlik a látogatók egyik kedvenc kilátóhelye.


Az “üveghíd” magassága összehasonlítva a világ legmagasabb épületeivel. Balról jobbra haladva első az Empire State Buiding, majd következik a Gateway Arch, a Sears Towers, a Hong Kong Shanghai Bank, a Petronas Towers s a Taipei 101 Tower.