Sztárügyvéd és más csillagok

A magyarországi sajtó gyakran él a sztárügyvéd megnevezéssel. ’Bukott politikusból sztárügyvéd” a címe az egyik írásnak. Másutt arról szerezhet tudomást az olvasó, hogy számos amerikai sztárügyvéd oktat a Harvardi Egyetemen. Olyan cikk is akad, amely egyes sztárügyvédeknek azt a szokását teszi szóvá, hogy saját fogyatékosságukat mások elleni feljelentéssel kendőzik.

Voltaképpen mi is az, hogy sztárügyvéd? Miben különbözik az ilyen ügyvéd a többitől? Abban, hogy igen híres, felkapott, divatos, olyan személy, akire szívesen bíznak különleges és nagy horderejű ügyeket. A sztárügyvédről azt tartják, hogy igen jól keres, hiszen nem apró-cseprő perekben érvényesíti tehetségét. Persze az, hogy valaki sztárügyvédnek számít-e, nem is annyira az egyéni képességeitől függ, mint inkább a közvéleménytől.

A joghézagok réseit kereső, feszegető és kihasználói pénzügyi zsenik, profi cápák már jó ideje sztárügyvédek csapatával egészítik ki szakembergárdájukat, védelmük peres ügyeik folyamán elsőrangú, míg a nagyságrenddel számosabb pitiáner, nemegyszer kisebbségi, félanalfabéta és más hátrányos helyzetű delikvensek védelme sok kívánni valót hagy maga után.

Már-már arról van szó, hogy az igazságot pénzért csakugyan meg lehet venni. Az igazságszolgáltatás állami fele képtelen megfizetni a jól felkészült szakértőket, míg egy úgynevezett sztárügyvéd olyan szakértői gárdával dolgozik, amelyet az ügyfele meg tud fizetni. Korábban, a hatvanas-hetvenes években szigorúan meg volt határozva az ügyvéd honoráriuma, manapság a díjak felső határa a csillagos ég. Az ilyen apparátussal az igazságszolgáltatás szinte képtelen felvenni a versenyt

Az angol eredetű sztár szó elsősorban olyan filmszínészre, színpadi művészre, énekesre vagy sportolóra vonatkozik, aki nagyon híres, felkapott, ünnepelt. Ebben a jelentésében a csillag szó helyett áll. A bizalmas szóhasználatban rosszalló értelemben is előfordul, valamely közösségnek túlbecsült tagjára vonatkozik, aki megkülönböztetett bánásmódban részesül, akit a többiek fölé emelnek, aki el van kapatva. Rendszerint sportoló vagy diák az illető.

Hagyományosan viszonylag nem sok összetételnek tagja a sztár. Közéjük tartozik a filmsztár és a sztárkultusz. A filmsztár vagy filmcsillag olyan filmszínész vagy filmszínésznő, aki főszerepeket játszik, híres és felkapottnak számít. A sztárkultusz a sajtónyelvben sztárok irányított bálványozására vonatkozik. Újabban viszont számos összetételben jelenik meg a sztár szó: sztárcsapat, sztárcsináló, sztáregyüttes, sztárjátékos, sztárparádé, sztárriporter, sztárszínész, sztártenor, sztárújságíró, sztárügyvéd, sztárvendég stb.

A sztárhoz hasonló értelmű szó még a díva, a híresség, a virtuóz, a bűvész stb. Az olasz eredetű díva ünnepelt színésznőre, filmcsillagra utal. A híresség szó híres, közismert embert jelöl. A zene területén kitűnő tehetségű előadóművészre mondják, hogy virtuóz, a sajtónyelv pedig olyan emberre vonatkoztatja ezt a szót, aki valamiben bravúros ügyességet mutat fel. Az egyébként szemfényvesztőre, cirkuszi mutatványosra vonatkozó bűvész főnevet az irodalmi szóhasználat olyan személyre alkalmazza, aki csodálatosan ügyes valamiben.

A hírességekre utaló összetételek némelyikében a mester szó fordul elő (amelynek jelentése ’kiváló’). Bűnügyi történetekben a tettest leleplező kiváló nyomozót mesterdetektívnek nevezik. A mesterlövész szó olyan katonára utal, aki kiváló a céllövészetben, és rendszerint különleges feladatokra van kiképezve. Hasonlóképpen mesterszakács a neve az olyan szakácsnak, aki művészi tökéllyel végzi a mesterségét.