A bácsi humanista udvar

A XV. század végén Magyarországon is megjelentek a királyi udvar mellett a vidéki főúri udvarok. A korábbi szokástól eltérően a főurak már nem csak a király mellett tartózkodva gyakorolták világi vagy egyházi hivatalukat, hanem saját birtokaikon is önálló udvart vezettek. Csak a fontosabb országos ügyek intézésekor jelentek meg a királyi udvarban. A mai Vajdaság, az akkori déli végek területén Mátyás király halálát követően Váradi Péternek köszönhetően Bács is ilyen vidéki udvarrá alakult, sőt humanista vidéki udvarrá.

Váradi Péter (1450 körül - 1501 júniusa előtt)

A nevéből következtetve Váradi Péter valószínűleg Váradon született, legalábbis itt töltötte gyermekkorát. Annyi bizonyos, hogy váradi iskolai évei idején figyelt fel Vitéz János a korán árvaságra jutott gyermekre, és ezt követően az ő gondoskodása folytán a legjobb nevelésben részesült. Váradi Péter később Vitéz Jánost követve először Esztergomba került, majd innen indult Bolognába, ahol egyetemi tanulmányait végezte. Itáliából hazatérve rövid idő alatt hihetetlen karriert futott be: először királyi titkár, majd pár év múlva a kancellária vezetője lett. 1482-ben nevezték ki a Bács-kalocsai érsekség élére. Ebbéli hivatalából kifolyólag építi ki később a bácsi udvarát. Váradi, Mátyás király kegyence és a királyi udvar diplomatája lett, a legfontosabb diplomáciai leveleket ő írta. Rómában Mátyás király a követei útján már a bíbornokká való kinevezéséért folytatott tárgyalásokat, amikor kegyvesztetté lett. 1484-ben szembeszegülése folytán Mátyás király börtönbe veti, ahonnan csak Mátyás halála után (1490) szabadult ki. Ekkor Corvin János mellé áll, majd annak bukása után II. Ulászlóhoz pártol, de a politikai életből igyekszik lehetőleg kimaradni. Bácsi udvarába való félrevonulása nem tart sokáig, ugyanis Bács hamarosan többször is Magyarország politikai színterének központjává alakul.


Így nézhetett ki régen a bácsi vár


A bácsi vár romjai napjainkban

E vidéki humanista udvar működésének egyetlen fennmaradt emléke Váradi Péter Leveleskönyve, mely az érsek száznál is több levelét tartalmazza. Ezek sem eredetiben maradtak fenn, hanem egy későbbi gyűjteményben, mely Mátyás és Ulászló levelei mellett az övéit is magába foglalja. Bár a Leveleskönyv nem minden darabja íródott humanista stílusban, egy részük a bácsi udvari ügyekkel foglalkozik, mégis ezekből az írásos emlékekből válik valamennyire kézzelfoghatóvá a bácsi érseki udvari élet.

A fokozódó török veszély, a déli határ védelme, egyházmegyéjének fekvése rákényszerítette Váradi Pétert az aktív politizálásra. A humanista életvitelhez pénzre és biztonságra volt szüksége. Bár az 1490-es években jogilag béke volt a törökökkel határos fronton, a mindennapokban gyakoriak voltak a kölcsönös kisebb-nagyobb rajtaütések és fosztogatások. Mint kalocsai érsek, nagy létszámú bandérium kiállításával tartozott a királynak, ezen kívül jó néhány végvári vár, mezőváros volt az uralma alatt. Leveleskönyvében sok, a pápai kancelláriához szóló levél található, amelyeket péterváradi apátsága visszaszerzése ügyében írt, ez az apátság volt ugyanis az egyik legjövedelmezőbb birtoka. A híres szerémi bor előállításával és kereskedelmével foglalkozó péterváradi apátságot ugyanis Váradi fogságának évei alatt Mátyás király Rodrigo Borgia bíborosnak adományozta, akit a későbbi VI. Sándor pápaként tisztelünk. Váradi azonban nem csak a pápai udvarral tartotta fenn a kapcsolatot, hanem II. Ulászlóval, Mátyás király özvegyével, Beatrixszal, és korának humanista főpapjaival, így Kálmáncsehi Domokossal vagy Báthori Miklóssal. Az udvari élet követek küldésével és fogadásával telt, sőt az utánpótlás kinevelésével is. Váradi pártfogoltjai között volt Csulai Móré Fülöp később bácsi, majd esztergomi prépost és pécsi püspök, és Keserű Mihály boszniai püspök.

Váradi Péternek Bácsba való visszavonulása először sok gondot jelentett. Rengeteg munkájába került ugyanis, hogy rendezze birtokügyeit és egyházmegyei vezetői kötelezettségeit. Maga a bácsi vár is, mint vidéki főúri palota, sok kivetnivalót hagyott maga után, azaz nem volt igazán lakájos, még kevésbé védhető egy esetleges komoly török támadás esetén. Pénzügyi gondjait, jövedelmeit rendezve végül a vár felújításába kezdett. Levelezéseiből a következő két idézettel jellemzhető a bácsi érseki udvar átalakulása. Először a vár körüli poshadt patakra panaszkodik „… a Mosztongánál tengődöm, amelyikből a tűző nap heve, meg a nagy szárazság teljesen elpárologtatta a vizet, s ahol már a békák is rég megszűntek kuruttyolni…” Két évvel később energikusan már másként írja le helyzetét: „… Ami tisztelendő atyaságod dicséretét illeti amiatt, hogy bevezetettem Bácsba a Dunát – tudom, még jobban elhalmozna dicséretével, ha látná is azt. Mert megszabadultunk minden régi szennytől és százados piszoktól, a legtisztább Duna vizet élvezhetjük, mely bővelkedik a friss halban, s ha most élne a hamvas Narcissus, és megpillantaná magát benne, bizonnyal eltöltené a gyönyörűség!...”

Váradi Péter kalocsai érsek címere a bácsi várból (1490-1501)









































Váradi Péter vidéki udvarában II. Ulászló is szívesen tartózkodott. A déli végek országos ügyeit intézve huzamosabb ideig vendégeskedett Bácsban. Bács országgyűlés színhelye lett, sőt egy török ellenes nemzetközi szövetség kiépítésének a helyszíne is. Váradi Péter halálával az udvari élet lassanként elhalt, bár az érseki széket öröklött utódai az udvar fenntartásán munkálkodtak, ám a török vész közeledése és a feudális anarchia elmélyülése a bácsi humanista érseki udvari életet a történelmi homályba rántotta.