Vicces Nobel-díjak

Vicces Nobel-díjak

A nagyon jó tudósok közül a legfelső elitet a Nobel-díjasok alkotják. Ők a bajnokok a zsenik versenypályáján. A világ közvéleménye a győzteseket ünnepel, és eszébe sem jut, milyen ragyogó koponyák maradhattak megkoronázatlanul. Az Annals of Improbable Research című tudományos vicclap ennek az igazságtalanságnak az orvoslására alapította meg az IgNobel-díjat. A név szellemes angol szójáték, a Nobel és az angol ignoble – semmirevaló vagy aljas szavakból született. A díj alapítói eredetileg úgy fogalmaztak, hogy a nyertesek eredményeit "nem lehet, vagy nem kellene megismételni"

Világszerte népszerű az IgNobel évkönyv























Az IgNobel-díjat a tudományos élet azon szereplőinek ítéli oda a szakmai zsűri, akik oktalan, felesleges vagy inkább vicces, de elgondolkodtató témákat dolgoznak fel. A Harvard Egyetemen tartott díjátadó ceremónián a papírtrombiták nyitánya után a kutatások citromdíját valódi Nobel-díjasok nyújtják át. Ezt nem minden díjazott méltányolja, és megtörténik, hogy a kitüntetettek egy része távolmaradásával tiltakozik a bohózat ellen. A „komolytalan Nobel-díjat” ugyanis valódi tudósok kapják, akik eredetileg nagyon is fontosnak gondolták a kutatásaikat. A díjra felterjesztettek nem mindnyájan értik a viccet, és egyeseknek az a véleménye, hogy komolyan vett kutatásaikat teszik nevetségessé. Ez év októberében megtartott tizennyolcadik díjkiosztó mottója a humort helyezte előtérbe, és a következőképp fogalmazták meg: "ami az embert először megnevetteti, majd elgondolkodtatja”.

Magyar IgNobel-díjasok

Eddig három magyar kutató kapott IgNobel-díjat: Teller Ede, Gál József és Tóth Ágota.

1991

Az első magyar diadal Teller Ede atomfizikus nevéhez fűződik. A második világháború éveiben Amerika atombomba kifejlesztési programján dolgozott, és a segítségével létrehozott atombombát Japán felett vetették be. Az általa kifejlesztett hidrogénbombát 1952-ben robbantották fel a Marshall-szigeteken, és a kísérlet "teljes sikerrel" végződött: Elugelab szigete eltűnt a Föld színéről. Később ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi rendszert.
Teller Ede, a H-bomba atyja



















Ellentétben több egykori munkatársával, akik ellenezték az atomfegyvereket, Teller Ede következetesen támogatta a nukleáris energia mind hadi, mind békés felhasználását.
Teller a béke-IgNobelt még az eredeti mottó szellemében, miszerint a „nem kellene megismételni” életművéért kapta. A felkonferálás a következőként hangzott el: „Az 1991-es béke IgNobel-díjat az életét kitöltő erőfeszítéséért, hogy megváltoztassa a BÉKE szó jelentését, Teller Ede kapja”.

2005

A második magyar IgNobel-díjat a folyadéktan területén elért vizsgálódásáért Gál József, az ELTE fizikus doktora a Brémai Egyetemen kutató kollégáival karöltve nyerte el a pingvinek ürítési sajátságainak tanulmányozása során elért kimagasló eredményeiért.


Egy részlet a tanulmányból:
„1 db pingvin, 1 db bélsarat, 1 db ürítési folyamat alatt 40 cm-re lövell farától, nem kevesebb, mint 60 kilopaszkál nyomást kifejtve mindeközben. Külön figyelemre méltó pontja a kutatásnak, hogy e nyomás-adat éppen négyszerese az emberi fajra jellemzőnek, vagyis bár kétségkívül az ember a teremtés csúcsa, azért fölénye nem teljesen általános.”

2008

Harmadik magyarként 2008-ban Tóth Ágota szegedi kémikus kapott IgNobel-díjat. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének docense és japán kollégái azt modellezték, hogy a nyálkagombák milyen útkereső módszerrel találják fel magukat a labirintusban. A disszertációnak gyakorlati haszna is lehet, például vasúthálózatok tervezésénél, így kissé kilóg a többi IgNobel-díjas közül.

Van itt valaki, aki nyert a labirintus játékban?




















Tóth Ágota és kollégái egy labirintus alakzatban kivágott fóliát tettek a nyálkagombákra (Physarum polycephalum), majd megvilágították. A labirintus két pontjába tápanyagot raktak. Idővel egy fonalas szerkezet alakul ki, melynek a tápanyagforrástól távolabbi, a zsákutcákban levő részei elvékonyultak és eltűntek, míg a tápanyagforrások közti utak közül a legrövidebb megerősödtek és fennmaradtak. Végül csak az a fonal marad meg, amely a legtöbb tápanyaghoz jut. Ez az út húzódik keresztül a labirintuson, egyúttal megadva a legrövidebb két pont közötti távolságot.

Kiragadott világökörségek

Téma	Díjazott	Ország	Indoklás
Kémia	Jamamotó Maju	Japán	Kimutatta, hogyan lehet vanília aromát szintetizálni tehéntrágyából.
Fizika	J. Harvey J. Culvenor	Ausztrália	„A birka különböző felszíneken való elvontatásához szükséges erők analízise” című munkájukért.
Biológia	Marie Christine Christel Joubert Michel Franc	Franciaország	A kutatás szerint a kutyákon élő bolhák 20 cm-rel magasabbra ugranak a macskákon élő bolháknál.
Nyelv	Juan Manuel Toro Josep B. Trobalon Nuria Sebastian	Spanyolország	Felfedezték, hogy a patkányok képtelenek különbséget tenni a visszafelé beszélt holland és a visszafelé beszélt japán nyelv között.
Repülés	Patricia Agostino Santiago	Argentína	Kutatásáért, hogy a hörcsögöknél a potencianövelő szerek csökkentik a biológiai óra hosszabb repülés okozta időeltolódását, vagyis a jetlaget.
Egészség	C. Andrade B.S. Srihari	India	Részletes statisztikával bizonyították, hogy az orrpiszkálás a fiatalok között a legelterjedtebb.

A nyeremény

A „Bolond Nobelt” nem pénzzel honorálják. A díjazottak a Harvardon műanyag zacskóba csomagolt semmiségeket kapnak. A fődíj egy sárga műanyag kacsa, de lehet cigarettacsikk, filteres tea, vagy egy tekercs ragasztószalag is. A nyerteseknek a szállást és az útiköltséget is a saját zsebükből kell fizetniük. Mindenesetre a ceremónia jó buli, és a díjazottak nemzetközi hírnévre tesznek szert.

A fődíj ez a műanyag szobrocska




































Akiket közelebbről érdekelnek az agyatlan felfedezések a következő linken találhatnak olvasnivalót: http://improbable.com/ . Bocs, de csak angolul….