Tudta-e?
hogy a gyermekeknek naponta legalább fél liter tejet kellene inniuk ahhoz, hogy a csontozatuk megfelelően fejlődjön, erősödjön?

86. szám - 2011. július 01.

Egészség

Figyeljünk a higiéniára!

A nyári melegben megnő a veszélye a különböző ételmérgezések, súlyos hasmenés kialakulási esélyeinek, ezért ilyenkor fokozottan oda kell figyelni néhány alapvető higiéniás szabályra

Mivel a nyári melegben az ételek is gyorsabban romlanak, így gyakrabban fordulnak elő emésztőszervi betegségek is, bár ezek a betegségek némi odafigyeléssel megelőzhetőek lennének.

Ajánlott különösen körültekintően bánni az olyan élelmiszerekkel, amelyeket főzés vagy sütés nélkül fogyasztanak: például felvágottak. Azokon az élelmiszereken, amelyek betegséget idézhetnek elő, gyakran nem láthatók megromlásra utaló jelek. Amennyiben emésztési panaszaik lennének, hányinger, hányás, hasmenés, hasfájás jelentkezne, vagy rossz közérzet, láz, fejfájás alakul ki, mindenképp forduljanak orvoshoz.

Az élelmiszerek hidegen tartásával, a gyakori kézmosással, a zöldségek-gyümölcsök alapos megtisztításával, mosásával, kizárólag erre alkalmas ivóvíz fogyasztásával, valamint a nem pasztörizált tej felforralásával már jelentősen csökken a nyári melegekben az ételmérgezések kialakulásának veszélye, ezért ezeket ne mulasszuk el.



Kellemetlen, amikor a várva várt nyaralás kellős közepén gyomorbántalmakkal küzd a vakációzó. Hogy a legjobb strandok és szórakozóhelyek mellett ne kelljen egy üdülőhelyen az orvosi rendelőket is feltérképeznünk, ajánlatos néhány alapszabályt betartani: mindegy, hogy a sarki szendvicsesnél vagy ötcsillagos étteremben ebédelünk, netalán a hűtőtáskából falatozunk, a következő ételeket kerüljük a nyár végéig.

Párizsi, májkrém és puha sajtok

Bár a párizsi megszámlálhatatlan bizarr élelmiszer-ipari beszámoló tárgya ( a világhálón is olvashatók az állati belsőségek és egyebek felhasználásáról szóló históriák), a népszerűsége mégis töretlen. Az időhiányban szenvedők még mindig előszeretettel pakolják tele a zsömlét parizerrel, ez még elfogadható is lenne, ha éppen nincs kánikula! A nagy melegben azonban a felvágottak és a puha sajtok akár néhány óra alatt megromolhatnak: sokkal jobban járunk, ha az elemózsiás kosárba inkább szalámis vagy zöldségkrémes szendvicset, valamint kemény vagy félkemény sajtot, például ementálit vagy füstölt sajtot teszünk. Legyünk óvatosak a májkrémmel és a vagdalt hússal is, a konzervet felbontás után ne tároljuk sokáig.

Frissen sült húsok

A legtöbben aligha képesek ellenállni egy szelet illatos, fűszeres, hirtelen kisütött marhahúsnak. Pedig a nagy melegben érdemes néha megálljt parancsolni az étvágynak, főleg akkor, ha steakről van szó: a félig átsütött vagy angol módra, véresen tálalt hús nyers részein ugyanis rengeteg baktérium lehet, amelyek hányást, hasmenést, rossz közérzetet és lázat is okozhatnak. Ezért ha steaket rendelünk étteremben, mindig alaposan átsütve kérjük – mivel a szalmonella, valamint a hasmenést, hasi görcsöket és magas lázat okozó baktériumok nemcsak a marha-, hanem a sertéshúsban és a szárnyasokban is megtelepedhetnek. Kerti grillezéskor ne erős, hanem inkább közepes erősségű tűzön süssük át a szeleteket, így biztosak lehetünk abban, hogy a hús belseje sem maradt nyers.

Tatár bifsztek

Az étel írásmódjáról és a név eredetéről is megoszlanak a vélemények, és akkor az ízét és az élvezeti értékét övező vitáról még szót sem ejtettünk. Egy azonban biztos: a nyers marhahúsból, hagymából és fűszerekből, valamint nyers tojássárgájából készített tatár bifsztek nem éppen a legjobb választás nyári melegben. A hasmenés, láz és hasi fájdalom mellett bőrtüneteket és ízületi panaszokat is kiváltó kórokozókon kívül a tojásból szalmonellabaktériumok is kerülhetnek a szervezetbe.

Vaníliasodó és madártej

A tömeges szalmonellafertőzésekről szóló híradások főszereplője leggyakrabban a madártej, a vaníliasodó és a nyers tojásfehérjével készített túrótöltelék – úgyhogy bármennyire is ellenállhatatlan a habgaluska a madártej tetején, na meg a sodóval leöntött mákos guba vagy aranygaluska, nyáron inkább mondjunk le róla. A szalmonellabaktériumok a tévhitekkel ellentétben ugyanis nemcsak a héjról kerülhetnek az ételbe (persze ettől függetlenül még érdemes alaposan átmosni a tojásokat), hanem a fehérjében és a sárgájában is jelen lehetnek, ráadásul a kórokozók száma szobahőmérsékleten megduplázódhat. A kínos tüneteket úgy tudjuk kivédeni, ha a tojásos ételeket alaposan átfőzzük, átsütjük – ez a tükörtojásra, a tojásos nokedlire és az omlettre is vonatkozik.

Majonézes saláták

Nemcsak a madártejet, hanem a majonézes salátákat is érdemes száműzni az étrendből a meleg nyári napokon: a friss tojásból készített majonézben is lehetnek ugyanis olyan baktériumok, amelyek gyomor- és bélproblémákat, lázat és fejfájást okoznak. Ha mégsem tudunk lemondani a franciasalátáról, a hús- és tésztasalátákról és a hidegtálakról, használjunk bolti majonézt, amelybe érdemes egy kevés ecetet vagy citromot tenni, a savas vegyhatás ugyanis gátolja a kórokozók szaporodását. A tárolásra is figyeljünk oda: csak annyi ételt készítsünk, amennyi egy nap alatt elfogy, ennél hosszabb ideig ugyanis még a hűtőszekrényben sem érdemes tartogatni a majonézes finomságokat.
A szalmonellafertőzés

Hasmenés, gyomorgörcsök és láz – ha ezeket a tüneteket fedezzük fel magunkon, könnyen előfordulhat, hogy szalmonellával fertőződtünk meg, bár a betegséget csak laborvizsgálattal lehet pontosan diagnosztizálni. A szalmonella általában gyógyszeres kezelés nélkül is kiürül a szervezetből egy hét alatt, ennek ellenére feltétlenül forduljunk orvoshoz. A szalmonellának komoly következményei lehetnek: ha erősebbé válik a hasmenés, kórházi kezelésre lehet szükség, antibiotikumos kúra és intravénás folyadékpótlás nélkül a gyengébb immunrendszerű felnőttek, a gyerekek és az idősek akár életveszélyes állapotba is kerülhetnek. A kezelés mellett azzal is gyorsíthatjuk a gyógyulást, ha rengeteg ásványvizet és gyógyteát iszunk, probiotikus anyagokkal állítjuk helyre a bélflóra egyensúlyát, valamint vitaminokkal erősítjük az immunrendszert.

Hogyan kerülhetjük el az ételmérgezést?

Nagy melegben törlőruha helyett használjunk inkább eldobható papírtörlőt, a nedves textilben ugyanis rengeteg baktérium telepedhet meg. A megszokottnál még gyakrabban, lehetőleg naponta fertőtlenítsük a konyhapultot, a mosogatót és az edényszárítót. Az előző napról maradt húsételt nem elég a mikrohullámú sütőben megmelegíteni. A pörkölteket és a leveseket a tűzhelyen alaposan forraljuk át, és minél hamarabb fogyasszuk el. Vásárláskor ne csak az élelmiszerek szavatossági idejét nézzük meg, hanem alaposan vizsgáljuk meg magát az árut is, a nem megfelelő hűtés miatt a húsfélék és a tejtermékek ugyanis már a szavatossági idő lejárta előtt megromolhatnak. A gyümölcsöket se hagyjuk kint az asztalon, vagy legalább törlőruhával takarjuk le. A nyers húsból és tojásból származó baktériumok kedvenc helye a vizes mosogatószivacs, ezért cseréljük gyakrabban!

Akkor is mossunk kezet forró vízzel és szappannal, ha csupán egy szendvicset készítünk. Ha tojást vertünk fel, vagy nyers húst szeleteltünk, mindenképpen fertőtlenítsük le a kezünket, mielőtt más élelmiszerhez nyúlunk.

Ha nyers húst vásárolunk a hentesnél, mindig készítsünk be egy külön szatyrot – így nem kell egymás mellé raknunk a húst, a zöldséget és az egyéb élelmiszereket. A húsféléket és a zöldségeket ne rakjuk egy polcra a hűtőben. Mindent tároljunk lezárható dobozokban vagy befóliázva, hogy a nyers hús leve ne fertőzhesse meg a többi élelmiszert.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor