Csökken a vérnyomás és a testhőmérséklet, a pulzus és az agyhullámok aktivitása pedig lelassul. Az egészséges élethez és a napközbeni kipihent állapothoz 7-9 óra alvásra van szüksége egy felnőtt embernek. Ahogy öregszünk ez a szám egyre kevesebb lesz. Testünk biológiai órája pontosan tudja, mikor mennyi alvásra van szükségünk, melyről az agyalapon elhelyezkedő SCN mag (suprachiasmic nuclei) gondoskodik. Az SCN 10.000 neuronból álló működését a melatonin hormon szabályozza, mely többek közt a szívritmusra is hatással van.
A reggeli fény már a csukott szem szemhéjain is képes bejutni az agyba, majd az SCN-en keresztül megálljt parancsolni a melatonin termelésnek, ezáltal elősegíteni az ébredést. Sötétben ez a folyamat pontosan fordított módon működik. Az alvászavarok nagy százalékban a biológiai óra és a rendes idő közti eltérésre vezethető vissza, ami az éjszakai műszakoknak köszönhető.
Testünk normális esetben már este 9 órakor eléri a legmagasabb hőmérsékletét, ami időnként elérheti a 37 °C-ot is. Amint elalszunk a testhőmérséklet csökkenni kezd, ami hajnali 5 órára már akár 1 teljes fokot is jelenthet. Ha szervezetünk nem képes csökkenteni a belső hőmérsékletet, forgolódás és alvási nehézség léphet fel.
Az alvás fázisai
A kutatók alapvetően 5 fázist különítenek el az alvásban, melyeket a szem körüli izmok, a végtagok mozgásából, a szívritmusból és a légzés mélységéből állapítanak meg. Az alvás kezdetén kezd helyreállni a szervezet energiája, majd felszabadulnak a növekedési hormonok. A folyamat kezdetén az izomreakciók még éberek, viszont a szívritmus és a légzésszám már lecsökken. Ezt az időszakot hívják NREM fázisnak (Non-Rapid-Eye-Movement – Gyors szemmozgás nélküli fázis). Ennek a fázisnak négy lépcsőfoka létezik, majd a legutolsó a REM fázis (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgás), ahol az álmaink születnek. A REM fázis jellegzetessége a szabálytalan légzés, a gyors szemmozgás és az ideiglenesen megbénult végtagok. A vizsgálatok szerint agyunk azon területei aktívak ebben az időszakban, melyek a tanulásban, a gondolkodásban és a szervezési feladatokban vesznek részt.
Egy éjszaka több alvási cikluson is átesünk, melyek 90-120 percig tartanak. Ez idő alatt 4 NREM és 1 REM fázison is áteshetünk.
Az egyes fázisok jellemzői
1. NREM fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, az álmosságérzet fokozódik. Az agyhullámok és az izmok aktivitása lassul.
2. NREM fázis: könnyű alvási periódus, mely alatt a szemmozgás abbamarad, az agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus és a testhőmérséklet csökken.
3. NREM fázis: rendkívül lassú agyhullámok jellemzik. A vérnyomás csökken, a légzés lassul.
4. NREM fázis: a legmélyebb alvás fázisa, az agy a leglassabb hullámokat állítja elő. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit. A 3. és 4. fázis alapvető a test energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is.
5. REM fázis: erős agyi aktivitás jellemzi, ekkor álmodunk. A mozgatóizmok átmenetileg lebénulnak.
Egy alvási cikluson belül a fázisok sorrendje szigorúan kötött, és a következőképpen alakul: 1-2-3-4-3-2-1-5, majd kezdődhet a következő ciklus. Az 5., vagyis REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik néhány másodpercre (de erre nem emlékszünk). A sorrend olyannyira kötött, hogy ha például megpróbálunk valakit a 4. fázisban felébreszteni, az, mielőtt tudatára térne, gyorsan végigjárja a 3-2-1-5 fázisokat.
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen a mindennapi egészséges élethez. A kialvatlan emberek teljesítménye és koncentrációja radikálisan csökken, ami növeli a balesetek lehetőségét. A kifáradt szervezet immunrendszere legyengül és a védekezőképesség is csökken.
A kiegyensúlyozott életvitelhez próbáljuk lefekvési szokásainkat rendszeres időpontba tenni, valamint fontos, hogy 23 órától lehetőleg kerüljünk aktív pihenőállapotba, testünknek ugyanis ettől az időponttól egészen hajnal 2 óráig van szüksége a legjobban a pihenésre.
.jpg)
