Sokan a hiúság betegségének nevezik, mások a nem kívánt terhesség eltitkolásának vagy vallásos aszkétizmus eszközének tartják. A táplálkozási zavarok következményei nagyon súlyos lehetnek és különböző testi betegségekhez vezethetnek. Néha a betegek maguktól keresnek segítséget, de előfordul, hogy nem tekintik magukat betegnek, vagy szégyellik az állapotukat
Az Egyesült Államokban 10 millió nő és 1 millió férfi is küszködik a kórral, ezekből az eredményekből viszont kimaradnak a kisebbségek valamint a férfiak nagy része, akik szintén érintettek, de nem mernek orvoshoz fordulni, vagy ha ezt meg is teszik, a szakemberek egyszerűen legyintve megállapítják, hogy nem anorexiásak, mert az a fehér tinédzserlányok betegsége.
Az anorexiát mint betegséget a 19. század végén diagnosztizálták, de a köznyelvbe csak az 1970-es évek végén került be, amikor is a feministák a Twiggy-féle testideál ellen kezdtek tiltakozni. A média figyelme a 90-es években tetőzött, és ma már inkább az elhízottság lett a közellenség. A regisztrált betegek száma viszont azóta is egyre csak emelkedik. Egy 2003-as tanulmány szerint 1930 óta a 15-19 év közötti anorexiás nők aránya vészesen megugrott, a bulímiában szenvedők száma a 10(!)-39 éves korosztályban megtriplázódott. Sokan a csontsovány modelleket felvonultató magazinokat okolják a jelenségért, de a történelem során is találkozhatunk kísértetiesen hasonló jelenségekkel.
Rudolph Bell történész, 1985-ben megjelent Szent Anorexia című könyvében olvashatunk Avilai Terézről, a spanyolok egyik avatott szentjéről, aki olajfa gallyakat használt arra, hogy meghánytassa magát és gyomrát üresen tartsa - hite szerint így akart nagyobb helyet biztosítani Istennek az életében illetve szervezetében. Előde a sziennai Szent Katalin bele is halt ebbe a gyakorlatba. Egy férfi kortársunk adventista neveltetésének tulajdonítja a betegség kialakulását, mivel abban a tudatban nevelték fel, hogy a súlyfölösleg bűn. Egy hölgy pedig, akinek édesanyja a Keresztény Tudomány elnevezésű szervezet tagja volt, olyan családi étkezéseket őriz emlékeiben, amelyek nagy részét tisztítókúrák, erjesztett illetve nyers ételek, hidrogén-peroxid, almaecet illetve zsenge árpa tette ki. Ilyen menü mellett könnyebb volt koplalni, mint enni.
Számos betegségben szenvedő személy ugyanakkor beszámol arról, hogy az éhezés során nagyobb erőre, hatalomra tesznek szert, amely leginkább olyan apró győzelmekben gyökerezik, mint egy kihagyott étkezés vagy egy fél kiló ledolgozása vagyis hogy van miben hinniük és miért küzdeniük. Sajnos ezt az éhséget viszont nem egyszerű csillapítani.
| Az anorexia nervosa egy pszichés betegség, az evészavarok egyik alapvető típusa. Az anorexia szó szerinti jelentése az étvágy elvesztése („orexis” = vágy, „an-orexis” = vágy elvesztése). A nervosa kiegészítés a betegség pszichés (idegi) eredetére utal. A köznyelvben gyakran anorexiának rövidítik, ami azonban helytelen. Anorexia az orvosi nyelvben csupán étvágytalanságot jelent a kiváltóoktól függetlenül. A betegséget elsőként a francia Ernest-Charles Lasègue és a brit William Gull írta le 1873-ban. A betegség azért is figyelemre méltó, mert a kialakulása után a halálozási arány eléri a 8-9%-ot. |
.jpg)
