A reggelizés önmagában is megnöveli az élet hosszát. Az eredeti adatok között olvasható, hogy azoknál a férfiaknál, akik reggeliztek és nem ettek az étkezések között, felénél is kisebbre csökkent a halálozás kockázata, mint azoknál a férfiaknál, akik kihagyták a reggelit és az étkezések között eszegettek. A tanulmány még újabb keletű elemzése különösen a 60–94 év közöttiekre összpontosított. Azoknál, akik nem reggeliztek rendszeresen, 50%-kal megnövekedett a halál kockázata a rendszeresen reggelizőkkel összehasonlítva. Az idősebb amerikaiaknak ebben a csoportjában a hosszú élet inkább a mindennapi reggelizésen múlott, mint azon, hogy nem dohányoztak és rendszeresen mozogtak.
E tények ellenére a legtöbb ember egész sereg érvet sorakoztat fel, hogy miért nem reggelizik. Az általános indok az, hogy nem éhesek reggel. Ez azonban annak a következménye, hogy este jól bevacsoráztak. A könnyebb esti étkezésre való átállás megoldja ezt a problémát. Ha elhatározzuk, hogy nem vacsorázunk egy hétig, a hét végére valószínűleg igencsak megéhezünk egy jó reggelire. Valószínűleg azt is megtapasztaljuk, hogy mélyebben alszunk, még akkor is, ha talán éhesen megyünk aludni. Megfelelő tervezéssel a reggelit könnyebb elkészíteni, mint az ebédet és a vacsorát. Legyünk találékonyak, ötletesek a gabonaneműek felhasználásában, és mindig legyen otthon néhány étkezésre való friss gyümölcs.
A reggeli elhagyása mellett felhozott másik indok: "Megment a hízástól." Néhányan úgy okoskodnak, hogy mivel nem éhesek reggel, kihagyják a reggelit, és ez majd segít nekik abban, hogy kevesebb kalóriát fogyasszanak a nap folyamán, ez pedig a fogyást segíti elő. Ez azonban csupán egy mítosz. Az igazság az, hogy a jó, kiadós reggeli elfogyasztása minden fogyókúrás program fontos része kell hogy legyen.
Évekkel ezelőtt dr. Charles Cupp feltételezte, hogy a súlygyarapodás oka az élelem bevitelének nem megfelelő időzítése. Orvosi gyakorlata során – amely figyelemre méltó módon hét évtizedet ívelt át – betegek százainak tanította meg a súlykontrollt. Túlsúlyos pácienseinek azt javasolta, változtassák meg étkezési szokásaikat: az esti nehéz, tartalmas ételek helyett egyenek kiadós reggelit, mérsékelt ebédet, és könnyű vacsorát. Utolsó étkezésüket ideális esetben-délben kellett elfogyasztaniuk – de délután 3 óránál semmi esetre sem később –, és azt tanácsolta nekik, hogy legalább 8 és fél órával azt követőn menjenek aludni, miután utoljára ettek. Igen fontos, hogy nem kérte tőlük, hogy módosítsák ételválasztásaikat, sem azt, hogy változtassanak az elfogyasztott kalória mennyiségén. A Tulane Egyetem Táplálkozástudományi Tanszékének kutatói elemezték dr. Cupp 595 túlsúlyos páciensre vonatkozó feljegyzéseit. Ez a bizonyíték sok más tanulmánnyal együtt jelzi, hogy a rendszeres reggelizést minden komoly fogyókúra során gyakorlattá kellene tenni.
Figyeljük meg, milyen további pozitív változások származnak a reggelizésből: a vér hemoglobinszintje megemelkedik, csökken vércukorszint, javul a pajzsmirigyfunkció. A reggelire jellemző módon fogyasztott tápláléktípusok is hozzájárulhatnak a reggeli étkezés fontosságához a súlyellenőrzés szempontjából. Az amerikai kultúrában az esti étkezést hagyományosan az állati termékeken alapuló, zsírban gazdag koszt jellemzi, és a reggeli gyakran az összetett szénhidrátokat tartalmazó gabonaneműekből és gyümölcsökből áll. Ez akkor válik fontossá, amikor megértjük, hogy a súlygyarapodás inkább a zsírból eredő túl sok kalóriával hozható összefüggésbe, mint az összetett szénhidrátokból származó kalóriákkal.
Egy kutatólaboratóriumban a zsírban gazdag étrenden tartott állatok jobban híztak, mint a zsírszegény diétán tartott társaik – még úgy is, hogy mindkét csoport ugyanannyi kalóriát fogyasztott.
A reggelizésről kiderült, hogy további áldásai is vannak. A felnőttek képesek csökkenteni a szívroham kockázatát is, ha rendszeresen reggeliznek. A vérlemezkék, a szervezet véralvadást előidéző sejtjei reggel, a reggeli előtt "tapadósabbak", ami megnöveli a vérrög keletkezésére való hajlamot a reggeli órák során. Ha a vérrög a szív egyik véredényében alakul ki, szívrohamot válthat ki. Ahogyan ebből a fiziológiai tényből adódóan várható, a legtöbb szívroham reggel 7 és déli 12 óra között következik be.
A reggelizés segít a vérlemezkéknek, hogy kevésbé legyenek tapadósak, s így csökken a reggeli szívrohamok kockázata.
Más, pozitív hatásai is vannak a kiadós reggelinek. 1995 augusztusában a Kalifornia Egyetem Gyermekgyógyászati Tanszéke Davisban vendégül látott több pszichológust, ideggyógyászt, táplálkozástudományi szakértőt, fiziológust, hogy áttekintsék a reggelizéssel kapcsolatos tudományos tanulmányokat. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a reggelizés igen fontos a tanulás, az emlékezés és a fizikai jólét szempontjából felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt. A reggelizési szokások lényegesek mind az értelmi, mind a fizikai hatékonyság szempontjából, különösen vonatkozik ez a késő reggeli órákra. A reggelizés jobb magaviseletet és jobb iskolai teljesítményt eredményez a gyerekeknél, a felnőtteknél pedig jobb közérzetet és nagyobb munkabírást.
Mit reggelizzünk?
A péksütemények, a felvágottak és a tojásból készült ételek általában túlságosan sok sót, szénhidrátot és zsírt tartalmaznak, míg a fontos tápanyagok, a vitaminok és a rostok szinte teljesen hiányoznak belõlük. Ha cukorral teli süteményt, vagy egészségesnek kikiáltott müzliszeletet eszünk reggelire, hirtelen megugrik ugyan a vércukorszintünk, de ugyanolyan gyorsan le is csökken. Így hamarabb lesz szükségünk arra, hogy valami olyan étel után nézzünk, ami segít szinten tartani az energiánkat.
A különbözõ pelyhek és müzlik, a joghurt, a gyümölcs, nagyon egészségesek, mert minden hasznos tápanyagot tartalmaznak, ráadásul, mivel a glikémiás indexük viszonylag alacsony, lassan szívódnak fel a szervezetben, így sokáig képesek energiával ellátni a testünket.Igyunk sovány tejet müzlivel vagy tejeskávéban, vagy shaket, együnk zsírszegény joghurtot, pulykasonkát, alacsony zsírtartalmú sajtot vagy tojást. Vizsgálatok bizonyítják, hogy aki kiegyensúlyozottan reggelizik, kevesebb kalóriát fogyaszt délben. Legjobb kombináció lehet a sovány fehérjék és a lassan felszívódó szénhidrátok kombinációja, mely a leghosszabb ideig biztosítja a teltségérzetet és a magas energiaszintet, valamint a vércukoringazodások is elkerülhetők vele. (Pl. egészségturmix, vagy sovány kefír, joghurt teljes kiőrlésű gabonával, zabpehellyel).A teljes kiőrlésű gabonából készült ételek magas élelmirost tatalmúak, antioxidánsokban és vitaminokban is gazdagok, zsírtartalmúk viszont alacsony. Egészségünk érdekében térjünk át teljes kiőrlésű gabonával készült pelyhek fogyasztására. A megfelelő reggeli nemcsak az emésztést serkenti, de nagyobb szellemi teljesítőképességet is garantál. Ne feledjük továbbá, hogy hosszabb időre ellát minket elengedő energiával.
Együnk sok rostot! A sovány fehérje mellé jól illik a teljes kiőrlésű kenyér vagy müzli. Rostot tartalmaznak a gyümölcsök is, ezt is vegyük fel a reggeli étrendbe, vagy igyunk rostos gyümölcslevet. Az oldhatatlan rostok teltségérzetet keltenek, az oldhatók pedig csökkentik a koleszterinszintet. A rostdús reggeli fokozza a koncentrálóképességet is a délelőtt folyamán.
.jpg)
