Tudta-e?
... hogy csillagászok számításai szerint Tejútrendszerünkben évente három csillagrobbanás következik be?

78. szám - 2010. április 1.

Számítástechnika

A hatásos PowerPoint prezentáció technikai és tartalmi elemei

1. rész
Mgr. Námesztovszki Zsolt, www.namesztovszkizsolt.com

1. Bevezető

Napjainkban az előadásokat nehezen tudjuk PowerPoint-vetítés nélkül elképzelni. Amint az előadó a hallgató elé áll, azok öntudatlanul is a vászonon történő változásokat figyelik. Habár a legtöbb előadó (tanítók, tanárok, közgazdászok, mérnökök) saját készítésű prezentációt mutat be, a sikeres prezentáció alapkövetelményei, valamint az egész kérdéskör módszertana még nagyrészt ismeretlenek, a prezentációk elkészítése ösztönösen történik.

A PowerPoint megjelenéséig az előadó szónoki képességeivel, gondolataival, tekintélyével és megjelenésével alapozta meg a hitelességét. Manapság ezt ki kell egészíteni vizuális hitelességgel is, amelyet jól megszerkesztett bemutatónk alapoz meg. A vizuális hitelesség eléréséhez nyújt segítséget ez a cikk, a technikai eszközök helyes megválasztásától egészen az előadói tippekig. A megállapított igazságok viszont már túlmutatnak a PowerPointon, az interaktív táblák irányában.

2. A technikai eszközök előkészítése

Fontos tudnunk, hogy a szereplésünk már akkor megkezdődik, amikor a közönség megpillant, valamint felismer bennünket. Az erős kezdés gyenge lesz, ha a hallgatók azt látják, hogy éppen csatlakoztatjuk a vetítő kábelét a számítógépbe, élesítjük a képet a vásznon, keressük a vetítendő PowerPoint-állományt, vagy rosszabb esetben valamilyen technikai problémát próbálunk megoldani.

Ezért, lehetőség szerint, vegyük szemügyre a termet, ahol szerepelni fogunk, állítsuk be a vetítést, valamint ellenőrizzük az internetkapcsolatot. Ezenkívül készüljünk vészmegoldással, technikai gondok esetére: mentsük el a honlapot, amelyet használni fogunk az előadásunk folyamán, írjuk ki CD-re is az előadásunk anyagát (a flash memória mellett), stb.

A kivetítőnek a megfelelő helyen kell lennie. Nem szabad, hogy bármi is takarja a vetítési felületet. Továbbá nem szabad, hogy a vetítővászon az előadóval szemben legyen elhelyezve a teremben, ez megosztja a hallgatóság figyelmét, mivel arra vannak kényszerítve, hogy folyamatosan előre-hátra nézzenek, megosztva ezzel a figyelmüket. Ügyelni kell arra is, hogy a vetítővászon az előadó mögött legyen, a vetítő fénye ne világítson a szemébe, valamint figyeljen arra, hogy úgy tudjon mozogni, hogy ne vessen árnyékot a vetítésre.

A terem megvilágítása is problémát jelenthet, mivel az jó ha az előadó tisztán látszik, az viszont előnytelen, ha közvetlenül a vászonra világít valamilyen fényforrás. Legcélszerűbb, ha leellenőrizzük (egy hallgató helyére ülve azt), hogy hogyan néz ki a vetítési felület az közönség szemszögéből. A legújabb projektorok fényereje annyira nagy, hogy a hallgatók tisztán látják a vetítést akkor is, ha a lámpákat nem kapcsoljuk le.

3. A prezentáció technikai elemei

3.1. Sablon


A bemutatónk vizuális gerincét a sablon határozza meg, amely tartalmazza a háttérképet, az elrendezést és a betűméretet is (ezek az opciók bármikor módosíthatóak). A sablon kiválasztásánál ajánlott az újra és az egyediségre való törekvés. Ha a hallgatóinknak olyan érzésük van a prezentációnkkal (sablonunkkal) kapcsolatban, hogy azt már látták valahol, akkor a bemutató az elcsépeltség látszatát kelti.

3.2. Színek

A prezentáción alkalmazott színek meghatározzák a bemutatónk hangulatát, kihangsúlyozhatják egyes diáink mondanivalóját . Rosszul megválasztott színek zavaróan hatnak, sőt olvashatlanná tehetik a prezentációnkat. A legfontosabb szempont a színválasztásnál, hogy éles kontúrok alkalmazásával a szöveg világosan elkülönüljön a háttérszíntől. A túl sok szín használata is zavaró lehet. Ajánlott néhány szín különböző árnyalatainak a használata.

3.3. Szöveg

A betűtípus és a betűméret kiválasztásánal a legfontosabb szempont az kell, hogy legyen, hogy a prezentációnk látható legyen az utolsó sorokból is. A hallgatóságot nem zavarja semmi sem annyira, mint egy rosszul látható, és rosszul hallható előadás. Általánosan elfogadott gyakorlat az, hogy a prezentáció betűinek mérete sohasem legyen 24 ponttól kisebb karakter. Az előadóterem, és a vetítőfelület nagyáságától függően használhatunk 28-as, 36-os vagy 48-as betűméretet. A bemutatók szerkesztésénél leggyakrabban használt az Arial betűtípus. Arról, hogy jól olvasható a prezentációnk szövege, úgy tudunk meggyőződni a legkönnyebben, hogy három méter távolságról nézzük a képernyőnkön futó bemutatót Diavetítés (Slide Show) nézetben. Ha így olvasható a szöveg, akkor a megfelelő betűméretet alkalmaztuk.

A szövegdobozaink látványosabbak lesznek, ha kitöltésként háttérszínt, illetve háttérmintát alkalmazunk . A látványosság mellett segíti az előadásaink kivitelezését, tervezését az is, ha a szöveg hátterét alkotó alakzatot nem animáljuk. Így már a dia megjelenésével láthatjuk, hogy hány szöveg(rész) fog a diánkon megjelenni, hova animálódnak ezek. Így hatékonyabban tudjuk vázolni a mondanivalónkat, fel tudunk készülni a diaváltásra.
Az előadásunk szemléletesebb és könnyebben követhető lesz, ha halványítást jelenítünk meg azoknál a szövegrészeknél, amelyeket már elmondtunk . Az egyes részek animálása is fontos figyelemfelhívó hatással bír.

3.4. Képek

Gyakran halljuk a mondást, hogy egy kép többet mond ezer szónál. A prezentációnk felépítésénél is fontos szerepet játszanak a képek, ha ezeket a megfelelően használjuk. Az előadás közönsége először elolvassa a dián látható címsort, majd megnézi a képet, ezután pedig az előadóra néz. A dia megtervezésénél fontos, hogy ezt a sorrendet szem előtt tartsuk. A kép(ek) a dia mondanivalóját(címsor) kell, hogy vizualizálják, tehát a képek mindig a szöveg szolgálatában kell, hogy álljanak. Sokszor nagyon jó hatást érünk el egészképernyős képpel is.

Ügyeljünk arra, hogy a kép eredeti méretében tiszta és éles legyen. Ha a kép nem megfelelő, akkor keressünk másikat. A képen található felirat, szöveg is zavaróan hat. Soha ne használjunk életlen, szemcsés, homályos vagy egyéb szempontból hibás képet, mert ez elvonja a hallgatóság figyelmét, valamint csökkenti a vizuális hitelességünket. Az emberek általában éles képeket látnak, és ha a diáinkon nem ugyanezt nyújtjuk számukra, az csökkenti a prezentációnk értékét a nagyszerű gondolatok ellenére is.

Ha az „egy dia, egy gondolat” elvet tartsuk szem előtt, akkor felesleges a diánkat képekkel teletűzdelni, mivel ezzel csak felesleges vizuális versengést idéznénk elő a hallgatóinkban (nem tudnák, hogy hova is nézzenek először). A túl sok kép alkalmazása ellent mond még a prezentációkészítés két másik szabályának is: 1. a dia nem látható át néhány másodperc alatt 2. a túl sok kép feleslegesen túlterheli a hallgatók munkamemóriáját.

A prezentációban felhasznált képeket, ábrákat több forrásból szerezhetjük be:

- a legegyszerűbb ábrákat elkészíthetjük a PowerPoint Rajzolás eszköztára segítségével
- külső képeket alakíthatunk át a PowerPoint Kép eszköztára segítségével
- képeket szúrhatunk be a PowerPoint Médiatár képgyűjteményéből
- lefényképezhetjük a képernyőt
- megrajzolhatjuk a képet külső szoftver segítségével (Paint, CorelDraw, Photoshop)
- letölthetjük képtárwebhelyekről
- keresőoldalak segítségével kereshetünk a képekre (http://images.google.com)

1. kép
A Google Speciális keresés – képek (Images > Advanced Image Search) funkciójának beállításai



3.5. Animálás

A tartalmak animálásával nyilvánul meg igazából a PowerPoint előnye. Animálás segítségével fokozatosan tudjuk megjeleníteni a prezentációnk alkotóelemeit (a szóbeli előadással párhuzamosan). Az animációs hatásokat is a szemléletesség és az áttekinthetőség szolgálatába kell állítanunk. Sokszor zavarólag hat a túl sok animáció egy dián, illetve az ha egy felület az animálódása közben takar egy másik lényeges felületet.

folytatjuk

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2018 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor