Fogazatos ötletelés: a prototípus

1. rész
2. rész
3. rész

4.) A negyedik fejezet kidolgozásához, a prototípus K₀ kereső program megalkotásához, megvannak a szükséges kulcsok (lásd 3.2. fejezetet a 2. és 3. részekben), és folytatásként nélkülözhetetlen feltétel még az áttekinthető folyamatábra = algoritmus megalkotása.

Úgyszintén, választani kell egy képviselő szerszámgépet a sokaságból, melyet etalonként alapul veszünk a program kifejlesztéséhez és bejáratásához. Csak ezt követően, továbbfejlesztve a bejáródott programot terjesztjük ki a keresés lehetőségét az összes érintett szerszámgépre.

4.1.) A kiválasztott reprezentáns – etalon szerszámgép


Fotó 4. : A PA-22/750 egyetemes esztergapad 3D fotója, ahol:
PA – „Potisje” Ada
22 – csúcsmagasság 220mm
750 – csúcstávolság 750mm maximálisan

A kiválasztott egyetemes gép összetettségét egyes (1) fokozatúnak nyilvánítjuk. Egyenrangúan és teljes mértékben kompatibilisen képviseli a PA és US-A (Univerzális esztergapad – Ada) esztergagépek további családtagjait: a PA-25 és 30, valamint US-A 200, 225 és 250. Hasonló módban mind, ahogyan a géppark karbantartás összetettségét meghatározni szokták, viszonyítási arányszámmal a kiválasztott reprezentáns egyes (1) összetettség értékűnek kinevezett géphez.

A váltófogaskerekek hordozó tartóvillája az orsóház és a norton fő alszerkezeti egységek között foglal helyet (lásd 5. fotót) és végzi közöttük kikerülhetetlenül a teljesítmény (P), nyomaték (M_o) és fordulatszám (n) közlését állandó jelleggel. Maga a norton szerepe biztosítani az előtolás választhatóságát a vonóorsóhoz, vagy menetmetszésekhez a menetorsó meghajtásával a precízebb szinkron áttételt (lásd 1. résznél az 1. ábrát).


Fotó 5. :
A PA-22/750 egyetemes esztergapad oldalnézete, látható váltófogaskerekekkel

A tartóvillára való váltófogaskerekek szerelhetőségét érzékelteti a következő ábra (lásd 14. ábrát), siklócsapágyas perselyezéssel, tengelyszárú orbánccsavar és alátét-anyacsavarrögzítéssel a villahornyokban. Maga a villatestet szorítókengyellel rögzítjük a norton bevezető tengelyével koncentrikus körkörös csapágyházára.

Ábra 14.: A PA egyetemes eszterga gépcsalád tartóvillája a váltófogaskerekekkel

4.2.) Egy jogos kérdés: lehet e „mindezt” valóban automatizálni?
Természetesen. A működő számítógép programomban ez így van megvalósítva, azonban kutakodás az összefüggések után, a problematika kulcsának elemzései, számítógépen kívül történtek, a fejekben. A gépek csak hathatós eszközök, így a számítógép is. A PA és US-A egyetemes eszterga család etalonnak vett váltófogaskerék készletét (n=29), a saját egyedi C₂₉⁴=142 506 kombinációjával, a hozzájuk csatolt műveletekkel együtt, pár perc leforgása alatt „ide – oda dobálva”, megoldja. Ekkora adattartománynál azonban, már a Pentium sem reálidős → pár perc (!). Addig „gondolkodik - thinking”, vagyis kívülről kezelőként nézve, semmi sem történik, és nem fagyott le! Műveletezik.

a.) A számítógépek (ön)kreativitásáról inkább nem nyilatkoznám. Szerintem ehhez még jó ideig ember fog kelleni. És ez a legújabb megállapítás az igazán előrehaladott robotrepülő technikában is: végső jó döntésekhez ember kell. Úgyhogy, a most tervezés alatt álló jövő repülőinek többségében, továbbra is lesz pilóta! Ennek szükségességét mutatta ki a hatékonyság és balesetstatisztika, ahol főleg a rendkívüli és gyorsan váltakozó helyzeteknél mutatkoztak helyettesíthetetlenek a pilóta döntései (lásd 6. fotót).

A National Geographic TV csatornán látható volt május folyamán két rendkívülien hasonló eseménysorozat Boeing 767-el, mint a: lásd Sebesség és magasság 1-4 négyrészes élménybeszámoló cikkeimet; leszállás motor nélkül, siklással!).

Fotó 6. :
A „Gripen” svéd pilótájától is ezt kérdeztem meg 2005-ben, gyenge angolommal:
„Can you fly with this airplane, when the board FCS (flight-control system) computer is in off position?”
Pilóta válasza: “Yes and no”
(a NO a repülő stabilitásra vonatkozhatott repülés közben,
a YES az ő akarata-döntései szerinti irányíthatóságra)

Fotó: LáVa 2005.08.07

A kérdés magyarra fordítva: „Képes vagy te repülni ezzel a repülőgéppel, mikor a kormányrendszer számítógépe ki van kapcsolva?”. A válasz: „Igen és nem” (lásd 7. fotót).

Fotó 7. :
A kérdés jogosságát szembeötlően igazolja a Gripen pilótafülkéjében a műszerfal megtekintése
Fotó: Google / Gripen / képek

b.) A professzor jött: Malbaški professzor az újvidéki Matematika és Fizika intézeten az első programozó órán ezt kérdezte tőlünk: „Melyik a legokosabb gép a világon?”. Egyhangúlag kapta a választ: „A számítógép!”. Kérdezett tovább: „Melyik a legbutább gép a világon?”. Csend az előadó teremben. Tudhatta ezt a hatást, mert egy rövidke hatásszünetet követően saját maga rávágta: „A számítógép!”. Az előadó terembe halk nem helyeslő morajlás keletkezett. Egy rövid ideig hagyta, majd folytatta tovább: „Mindent meg kell neki mondani az égvilágon, azt is teljesen hibátlanul, hogy egyáltalán dolgozhasson. Hol van itt akkor az okosság?!”. Mi tagadás, meg lettünk fogva. Kódsoraink - programjaink futtatása közben rá is jöttünk nemsokára: kinek vessző, pont, kinek karakter, művelet, stb. maradt néha ki. Csak egyetlen egy a több 100, vagy akár 1000 közül, és az egész program kódsor hibát jelzett - ERROR, megállt - RUN STOP. Így van ez ma is.


Fotó 8. :
Az újvidéki Műszaki egyetem (FTN = Fakultet Tehničkih Nauka, Novi Sad) főbejárata és számítógépes tantermeinek egyike.
Fotó: http://www.ftn.ns.ac.yu/

Kihangsúlyoznám másodszor is: a kreativitásról lévén szó. Kitűnően megdolgoztathatók a számítógépek, gyorsak, precízek, látványosak, ... , stb. csupa szuperlatívuszban a munkaképességeikről, de: ezer (1000), akár millió (106) tényből, nem fognak +1-et kreálni önmaguktól. Csak a már megírt programkódok alapján. A +1 –re az ember képes.

c.) A diák jött: És mivel a Fókusz, ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portál is egyben, veszem a fáradtságot és a jelenlegi és jövendőbeli egyetemistákhoz is szólnák egy pár biztatásnak szánt szót: … a műszaki egyetemen „tanulással vívtam a csatámat” a negyedik év beírásához szükséges feltételek eléréséért. Kedvenc tantárgyam egyike, pont az említett professzornál a „Rendszerek programozása” volt, ahol először suhintott, és kapott is meg egyben, a függvénykiszámolás kódolt (programsorok) számláló hurokja (ma ennek megfelelője a Math Cad -ban default = alapértelmezettként létezik). Végre, nem kell kalkulátorozni és még ki is tudja rajzolni a képernyőre a kiszámoltakat. Igaz, ezt pár éjszaka alatt, diáklakásomon és odahaza tökéletesítettem. Azonban közel esett a kitűzött vizsga időpontja ahhoz a vizsgáéhoz, amely nélkül nem lett volna negyedik évfolyam, a „Rezgéstan mechanikája”. Elmentem a kabinétába és halasztást kértem.

„Mit gondolok én, hát nem úgy megy az errefelé?!”, csattant rám. Csönd. Már indultam volna kifelé. „Várjál csak, te vagy a Varga, ki önként helyettesített mikor halaszthatatlanul elhívtak az óráról? Persze. És javítgattad mások kódhibáit is. Most már emlékszem. Az órákon sok esetben kérdeztél, válaszolgattál. Mit akarsz, neked már rég meg van a vizsgád énnálam. Add ide a leckekönyvedet!”. És beírta, és alá is írta a vizsgaletételemet. Csak álltam szótlanul. Azért, illedelmesen megköszöntem. Ilyesmit nem is hallottam még idáig, most meg ezen a szigorú gépészeten meg is éltem. Lám, nem veszett el az igyekezet. Igaz, a fél vizsgám már megvolt, a két kollokvium (teszt) pozitív eredményével, csak a szóbelire vonatkozott az előbbi „kiegészítő” eset. A negyedik évfolyam, az mégis negyedik. Felsős. Kollegiálisabbá is válhat a professzor – egyetemista kapcsolat, haladóknál (advanced).

…Folytatása következik: a folyamatábra…