Tudta-e?
...melyik a világ legrégibb városa? Jerikó. A Közel-Keleten, a Jordán völgyében épült, és már a Biblia is említi mint erős falakkal körülvett várost. I. e. 7800 táján keletkezett , többször lerombolták és újraépítették. Híres falai gyakran másfél méternyi szélességűre terebélyesedtek, még a felső peremüknél is. A Biblia szerint Józsué, aki Mózes halála után a zsidók kánaáni honfoglalásának vezére lett, és népét az Ígéret Földjére vezette, úgy foglalta el,hogy megparancsolta papjainak, fújjanak bele a kürtjeikbe.A kürtrivalgásra az öles városfalak összeomlottak.

49. - 50. szám - 2008. július 28.

Az Alföld folyója

A Tisza legendája

Magyarország leghosszabb folyójához legendás történetek fűződnek: a Tisza Attila sírja, tündérek, boszorkák és démonok lakhelye. Sokan a legmagyarabb folyónak tartják: a szőke Tisza az alföldieknek a „szívükön folyik át”
www.fn.hu

Az eredetmonda szerint a világ teremtésekor már minden folyónak volt medre, csak a Tisza szomorkodott magában, hogy róla megfeledkeztek. Szent Péter – vagy egyes mondaváltozatok szerint egy angyal – megsajnálta, és a szamarát befogva az aranyekéje elé, kiszántotta a folyómedret. Az igavonó éhes volt, ezért jobbra-balra kanyarogva, legelve haladt – ezért lett olyan kacskaringós a folyó.



Csatorna a Tiszától a Dunáig

Sok helyen él még annak a legendája is, hogy a folyó régen más mederben folyt, a víz „eredeti” helye gyakran több kilométerre van a mostani Tiszától. Ezek a regék jóval korábbiak, mint a Tisza szabályozása s a holtágak létrehozása. Arról azonban nem szól a fáma, hogy a folyó „elvándorlásának” mi lehetett az oka.

Csörsz árka néven ismerik ma is azt a medret, amely Jászárokszállás mellett található. A főként a Jászságban elterjedt monda a honfoglalás előtti időbe helyezi a keletkezését. A névadó Csörsz – egy avar király – beleszeretett a longobárd Rád király lányába, Délibábba. Az apósjelölt csak akkor egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön a menyasszonyért. Az avarok ekkor kezdték építeni az árkot a Tisza és a Duna között. A nászból azonban semmi sem lett, ugyanis a vőlegényt egy villám megölte. A monda szerint nyaranta a szerelmes Délibáb királyi kedvesét kutatva jár-kel a befejezetlen árokban.

Attila legendás hármas koporsója

A hun királyt, Attilát állítólag a Tiszába temették, hármas koporsója – amely aranyból, ezüstből és vasból készült – a folyó fenekén pihen. A néprajztudósok szerint a temetésről és a Tisza eltereléséről szóló legenda az avar kagánok temetkezési szokásaira vonatkozik. A történet szerint a táltosok kikötötték: Attilát úgy kell eltemetni, hogy ne történjen ásóvágás a földbe, és akik megadták neki a végtisztességet, ne vihessék hírül, hogy hol nyugszik. Ha létezik is valamilyen valóságalapja a históriának, a Tisza szabályozása miatt akkor sem biztos, hogy még ma is a mederben nyugszik a fejedelem. Egy másik monda szerint a Tisza áradásait Attila idézi elő, aki még a halála után is ostorozza az embereket.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor