Tudta-e?
A repülőhalak képesek akár 6 méter magasan 300 métert is repülni a víz felett.

80. szám - 2011. január 10.

Állatvilág

Melyik az intelligensebb?

Az Oxfordi Egyetem kutatói első ízben tanulmányozták különböző emlőscsoportok agyának evolúciós fejlődéstörténetét.

Rájöttek, hogy meglepően eltérő ütemben változott az agynak a testmérethez viszonyított nagysága, és szoros kapcsolatot állapítottak meg e között és az állat társas mivolta között. Az oxfordi kutatók több mint ötszáz élő és megkövült emlősfaj elérhető adatait elemezték ki 60 millió évre visszamenően. Leggyorsabb ütemben a majmok agya nőtt, őket követték a lovak, a delfinek, a tevék és a kutyafélék - tudósít a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

A viszonylag nagy aggyal rendelkező fajok általában szilárd szociális csoportokban éltek, illetve élnek. A magányosabb emlősök, mint a macskafélék, a szarvasok és az orrszarvúk agya sokkal lassabban nőtt ugyanazon időszak alatt.

Korábbi kutatások arra utaltak, hogy az agynak a testnagysághoz viszonyított mérete minden állatfajnál hasonló ütemben növekedett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közzétett új eredmények ezzel ellentétben rámutatnak arra, hogy a különböző emlőscsoportok evolúciós agyi fejlődése igencsak eltérő ütemben zajlott.

Úgy tűnik, a társas emlősöknek - az embert is beleértve - több kihívással kellett szembesülniük, mint a magányosan élőknek. A csoportos életforma szervezést és együttműködést igényel, ez pedig kihat az agy méretére is. Mivel az ember még a majmoknál is szociálisabb, együttműködési képessége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy uralja a Földet.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2020 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor