Tudta-e?
A rágógumit egy fogorvos, bizonyos William Semple találta fel állkapocs erősítési céllal.

58. szám - 2008. szeptember 29.

Jósok, próféták

Baljóslatok

Krisztus elõtt 480-ban Xerxész, Perzsia királya elhatározta, lezárja a régóta tartó ellenségeskedést a görögökkel, és pontot tesz az ügy végére, örökre megsemmisíti az athéni birodalmat.

Érthetõ ez az õ szempontjából, hiszen Athén csak kárt csinált neki, amióta a görögök legyõzték öt Marathónnál.

Úgy tervezte, serege Ázsiából Európába egy pontonhídon fog átkelni, amelyet tudósai a Dardanellákra építenek. De tudván, hogy ez kockázatos vállalkozás, elõször kikérte a Delphoi Jósda véleményét.

“Ha átkelsz a Dardanellákon” - jött a válasz- “egy hatalmas birodalom fog elbukni."

Optimista lévén, Xerxész gondolkodás nélkül elfogadta a jóslatot, minthogy Delphoiból eredt. Úgy értelmezte ezért szavait, mint bátorítást tervei megvalósításához.

Eleinte minden jól ment, és seregei gyõzedelmeskedtek a spártaiakon Thermopülainál, de azután a szalamiszi csatában súlyos vereséget szenvedett.

Valószínűleg ekkor rémlett fel Xerxész elõtt, hogy a Jósda nem mondta meg, melyik birodalom bukik meg.

Nincs feljegyzés arról, vajon a király elátkozta e magát. Mérgét mindenesetre kitöltötte azzal, hogy hóhérjának megparancsolta, mérjen 300 botütést, a Dardanellák vizére. Nem éppen királyhoz méltó bosszú, de ennyi maradt…





Ebbõl a példából is látható, nem csoda, ha a klasszikus világ jósai, prófétái elég rossz hírnevet szereztek maguknak, s ötszáz évvel késõbb a római város, Pompeji elöljárói úgy döntöttek, nem vesznek tudomást a helyi templom jósnõirõl, amikor azok közelgõ katasztrófát emlegettek, és azt is mondták, hogy a várost ki kellene üríteni.

Pompeji lakói racionalisták voltak, és úgy vélték, az élet éppen hogy kezd visszatérni normális medrébe a 62. évi rettenetes földrengés után, semmi szükség sem volt egy ilyen rémtörténetre.

A szibillák viszont hittek saját jóslatuknak, és elhagyták a várost. Õk voltak az egyedüli túlélõk, mikor másnap a Vezúv kitört, és tízlábnyi hamuval terítette be a várost...





1857-ben még midig elég primitív nép lévén, a dél-afrikai Gealeke Xhosa törzs, valószínűleg nem tudta, a jóslatok milyen bajt hoztak például Xerxész királynak. Így aztán, mikor egy tizennégy éves jósnõ, Nongqawuse elmesélte, milyen látomása volt a Gxara folyó vizében, mind igyekezték ráfigyelni.

Azt látta, mesélte a többi xhosának, hogy halott õseik bámultak rá a folyó vízének mélyérõl. Sõt azt mondta, a látomás jelentése is kristálytiszta. Ha a törzs vissza akarja szerezni halott vezetõit, 1857. február 18-áig az összes állataikat le kell mészárolniuk.

A tanácsot megfogadták, a törzs éhen halt…

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor