Tudta-e?
...hogy a víz körforgása révén a tengerből naponta 136 000 köbkilométer víz kerül eső, hó és jég alapjában a szárazföldre?

27. szám - 2007. december 3.

7. rész

Magyar királyok

Sorozatunkban bemutatjuk a magyar fejedelmeket időrendi sorrendben
Összeállította: PÁLFI Zsolt

V. LÁSZLÓ (1445-1457)

Második Habsburg-házi királyunk apja halála után született. Anyja csecsemőkorában megkoronáztatta, de a trónt végül mégis a lengyel Ulászló foglalta el. A várnai csata után a rendek királlyá választották. III. Frigyes azonban 1452-ig nem adta ki sem a magyaroknak, sem a cseheknek. A rendek ezért a gyermek nagykorúvá válásáig kormányzóvá választották Hunyadi Jánost. Cillei Ulrik Bécsújhely megostromlásával éri el szabadon bocsájtását. Ettől kezdve Cillei befolyása alá kerül. Egy osztrák krónikás szerint tanácsadói az ifjú királyt rászoktatták a borra és a nőkre, hogy az a szórakozásokban elmerülve az államügyeket rájuk hagyja. Cillei, Hunyadi halálát követően ki akarta szorítani a Hunyadi-pártot a hatalomból. Hunyadi László hevesen összeszólalkozott a király kíséretében személyesen odaérkezett Cilleivel, akit Hunyadi hívei a vita hevében — megöltek. V. László bántatlanságot ígért a Hunyadiaknak, de esküje ellenére elfogatta a Hunyadi-párt híveit, Lászlót halálra ítélte s ki is végeztette. Öccsét, Mátyást fogolyként magával víve Prágába utazott. 1457-ben váratlanul meghalt. Egyes feltételezések szerint megmérgezték.

I. (HUNYADI) MÁTYÁS (1458-1490)


Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia. Prágai fogsága után a rákosi királyválasztó gyűlésen a köznemesség és a főrendek nagy része uralkodóvá választotta a nándorfehérvári csata győztesét. Uralkodása első éveiben még nem szilárd a trónja. Többször is összeesküvést szőnek ellene. III. Frigyest támogatják vele szemben. Mátyás fegyveres harc nélkül oldja meg a válságot: 1462-ben békét köt a császárral. Megállapodásuk értelmében hazakerül a korona, Mátyást 1464-ben koronázzák meg.
Külpolitikája: hadat vezet Havasalföldre, háborúzik a török ellen, meghódítja Boszniát. A pápa oldalán beavatkozik a cseh belviszályba.
Ezekben az években már kibontakozik nagyszabású államreformja: a köznemességre és a városokra támaszkodva központosít. Az államügyeket a nagy kancellária intézi. A gazdaság vezetése a kincstartóság feladata, átalakul az ország bírósági szervezete is. Létrehozza az állandó zsoldos hadsereget. Reformsorozata anyagi hátterét az új adórendszer biztosítja, a jobbágyoktól szedett füstpénz, hadiadó stb. III. Frigyessel hol háborúznak, hol szövetségben állnak. 1458-ban Mátyás meg Bécset is beveszi. Sokat tesz a kultúráért: építkezések, iskolák, Korvina-könyvtár.
Törvényes fiúutód nélkül hal meg.

II. ULÁSZLÓ (1490-1516)

Jagelló Kázmér lengyel király fia. Podjebrád György halála után cseh királlyá választották. Mátyás halála után 1490-ben trónkövetelőként lépett fel Magyarországon. Riválisai Corvin János, Miksa és János Albert. Magyar koronáját főleg annak köszönhette, hogy olyan egyéniség volt, akinek „üstökét az urak markukban tarthatták". Mátyás erőskezü uralmával szemben II. Ulászló idején a központi hatalom szinte megszűnik, a rendek kormányoznak. A királyi jövedelmek töredékükre esnek vissza. Még az is előfordult, hogy személyes kiadásaira sem volt pénze. A királyi tanácsban, ahol az elnöklést a Szapolyaiak, majd Bakócz Tamás vette át, a király csak némán ült, legfeljebb időnként mondott latinul vagy csehül egy-egy helyeslő szót (így ragadt rá a „Dobzse" melléknév). Az 1505-ös rákosi országgyűlésen a rendek határozatban rögzítik: ha Ulászló fiú utód nélkül hal meg, többé nem választanak idegen királyt. Az egyre fenyegető török ellen indított keresztes hadjárat 1514-ben parasztháborúba torkollott. Az ország feltartóztathatatlanul rohan a mohácsi vész felé. II. Ulászló, teljes anarchiába züllesztve az országot, 1516-ban halt meg.

II. LAJOS (1516-1526)


II. Ulászló fia. 1508-ban magyar, majd 1509-ben cseh királlyá koronázták. 1515-ben eljegyezték Habsburg Máriával. 1516-ban került trónra. 1521-ben nagykorúsítják Lajost és a következő évben megnősül. Uralkodásának első éveiben folytatódik az esztelen fényűzés, az ország javainak elzálogosítása, a kincstár hűtlen kezelése, a hamis pénzverés. A tehetetlen ifjú király nem tudja megakadályozni a bárói és a köznemesi párt egymás elleni harcát, végveszélybe sodródik az ország.
1521-ben elesik Nándorfehérvár, Zimony, Szabács, a török előtt megnyílik az út az ország belseje felé. 1526-ban Szulejmán átkel a Száván. Júliusban a király kétségbeesett lépéseket tesz a védelemre, augusztusban általános felkelést hirdet, a felhívás azonban mérsékelt sikerrel jár.
A Tomori Pál kalocsai érsek által vezetett magyar hadak 1526. augusztus 29-én katasztrofális vereséget szenvednek a mohácsi síkon. A csata mindössze másfél óráig tartott, ezalatt 15000 ember esik áldozatul, köztük a magyar főrendek színe java. Maga Tomori is hősi halált hal. II. Lajos menekülés közben a Csele patakba fullad.

I. FERDINAND (1526-1564)


Szép Fülöp burgundi herceg és „őrült" Johanna, aragóniai és kasztíliai hercegnő fia. Spanyolországban született és ott is nevelkedett. 1521-ben feleségül vette Jagello Annát, akitől tizenöt gyermeke született. A mohácsi vész után a cseh rendek elismerték királyuknak. 1526 őszén a magyarországi főrendek egy része is uralkodóvá választotta. A köznemesi ellenpárt viszont Szapolyai Jánost emelte a trónra. A két király között szakadatlan háború zajlik, amit csak a váradi béke zár le 1538-ban.
Ferdinánd tényleges hatalma továbbra is csak az ország északi és nyugati részére terjed ki, ebből lesz az 1541 utáni Magyar Királyság. Vele kezdődik el a Habsburg-ház 1918-ig tartó folyamatos uralkodása. A legfontosabb ügyek - hadsereg, külpolitika - Bécsben dőlnek el. Ferdinánd részt vesz a német vallásháborúban, fő alakítója az 1555. évi augsburgi vallásbékének. Egyházpolitikai kérdésekben a tolerancia képviselője. Trónutódlásának biztosítására 1563-ban királlyá koronáztatja fiát, Miksát. 1564-ben hunyt el.
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor