Tudta-e?
Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.

13. szám - 2007. augusztus 27.

Válogatás az V. GENIUS diákverseny szakmunkáiból

A kalotaszegi magyar népviselet

A Kalotaszegi ruházat, viselet teljes összeállításában a legszínesebb, legművészibb magyar viseletek közül való.

9
NAGY Enikő, Svetozar Marković Gimnázium, 2. osztály és TÚRI Oszkár, Április-7 Egészségügyi Szakközépiskola, 1. osztály – Újvidék
(A diákok bemutatták a népviseletet, zenére táncoltak is a diákversenyen)
Mentor: KOVÁCS Zsuzsanna

Az V. GENIUS diákverseny eredményei a www.eurovajdasag.info honlapon találhatók.

Kalotaszeg a régi Kolozs megye nyugati részén, a Sebes-Kőrös, a Kalota, az Almás, a Nádas és a Kapus patakok völgyében, Nagyváradtól Kolozsvárig terjedő medencében fekszik Elmés, barátságos, kedves nép – külső megjelenésében, mozgásában, gesztusaiban nemes a férfi, az asszony pedig előkelően kecses. Ruházatuk, viseletük teljes összeállításában a legszínesebb, legművészibb magyar viseletek közül való. Keveri a régit az újabb módival, de a szép összhangot megtalálja mindig, s ízléssel alkalmazkodik viseletében, annak komorabb vagy derűsebb jellegével az évszakokhoz, a dolognaphoz, a gyászhoz és ünnepléshez. Egy-egy ruhadarabjuk párját hasztalan keresnők egyebütt, de amelyik meg is van másutt, itt hatásosabb, merész színösszetételei, ízléses alkalmazása folytán eredetibb és festőibb. Színekben pompázó, feledhetetlen kép, amikor vasárnap ünnepi díszben, istentisztelet után elácsorognak egy kicsit a templom előtt, a fák alatt, s a ragyogó nap szórja le reájuk arany tallérait a fák lombja között. Ahány asszony, ahány leány, egy-egy mosolygás és kacaj, boldogan, derűsen, színekben káprázva az egész kép; virít a zöld selyemmel kivarrott piros csizma, ragyog a gyöngyös párta, az arany pillangós fejkötő csillog, suhog a villogó törésű rojtos selyemkendő, libbennek a száz színű selyem hajfonó pántlikák, tarkán pompázik a „muszuj” (felhajlott elejű szoknya), a rózsás sarkú kötény, a hímzett szögletű fátyol (a dulandlé), – bokréta a legények kalapján, s hímes mejjrevaló rajtuk; a meglett ember szép komoly szűre, méltóságosan nyugodt megállása rendezi, tagolja a hasonlíthatatlan képet.


Férfi viselet


1. fejviselet: A kalap nyáron karimás, fekete pörge, jobb oldalán bokrétával. Munkában szalmakalapot hordanak; a szalmakalapon tarka selyempántlika van.Télen fekete báránybőr sipkát viselnek.

2. lábviselet: Általában csizmát viselnek.Ez a csizma lehet keményszárú, puhaszárú, rámáscsizma, kinek mire volt pénze.

3. vászonneműk:
Ing - a férfiak valamikor lobogós újjú inget hordtak.A régi ingújj gazdagon diszített volt, később a férfiak rövidebb, köldökig érő inget viselnek. Az ingnek a hasitékját a nyakravaló tartja össze, ami valamikor egy széles fekete kendő volt. Később pedig lecsüngő
hárász bojttal takarják el.
Bőgatya - egyes falvakban még a mai napig is viselik és elé kötényt kötnek.

Az ingnek a hasitékját a nyakravaló tartja össze



















4. posztóruhák: A férfiak fekete egyszerű posztóból varrt briccses nadrágokat viselnek.

5. felsőruhák:
- mejjrevaló:
A férfi legdíszesebb ruhaneműje a “mejjrevaló”, mely falvak szerint változik. A régi világban egyszerűbb volt a mejjrevaló, kevesebb rajta a selyem kivarrás, ma már, – kivált Bánffy Hunyadon – olyan sűrűn telicifrázzák selyemmel, hogy semmi parasztja, semmi diszítetlen része sem marad, eredeti anyagjából, a báránybőrből semmi sem látszik. Az ilyen agyoncifrázottnál bezzeg szebbek azok a módjával varrottak, amilyeneket például még Monostoron, Valkón, Mákón s Vistán viselnek. A mejjrevaló téli ruhadarab, de nyáron is fölveszik templomozásra, temetésre. Télen s hüvös időben, a mejjrevaló alatt kék flanel bujkát, mint ők mondják, bujbelét hordanak. A mejjrevaló diszítésének java, a selyemhimzés a hátra kerül, – eleje, a gomblyukak s gombok tájéka vörös, zöld s fekete lakk bőrrel van szegélyezve, ez az “almásolás”, amely ismétlődő ívekből s pántokból áll; hasonló bőrszegély veszi körül a “háticifrát” is, de már gazdagabb kiképzésű, tulipán-szívalakú, sőt olykor az egész háticifra bőrből van, némi selyemvarrású levél- és indadíszszel. A diszítendő mező, a mejjrevaló szabásának megfelelően, alul szélesebb, mint felül, mert a két hónaljkivágás íve keskenyebbé szeli felső részét. A hát középvonala két arányos részre osztja az egész díszt s felező vonala az alsó és a felső cifrának. Az egyszerű vagy többszörös alsó bőrszegély közepéből, amelyen szintén lehet folyó leveles, rózsás himzés, indul ki az alsó hímzett ornamentika, többnyire egy egyenesen felszökő, leveles ágon ülő, két oldalra hajló tulipán, s ezek alatt két georgina, ahogy ők mondják, “gyorgyina”. A levelek felváltva pirosak és zöldek; a középső s két oldalsó tulipánok közeit kisebb rózsák töltik ki; ugyanily dísz jő a gyorgyina fölé is. Ez egyike az egyszerűbb alakításoknak; rendesen egész egymás mellé simuló, minden tért betöltő a disz, vagy legföljebb annyi üres hely marad, hogy még a felső rész az alsó résztől valamelyest megkülönböztethető. Rendesen felismerhető a középső tulipán, rózsa vagy pávaszem, a két oldalsó ág, különféle rózsákkal, levelekkel és a jobbról meg balról eső georgina. A szár a tulipánból indul ki, a georginák fölött rózsák vannak, a hosszukás középtulipán két oldalán újra két nagyobb rózsa, fölöttük madáralak, melynek fejéből indul ki lehajlólag a leveles ág, végén négy pávaszemes virággal; ilyen virágféle van a középtulipán fölött is; a megmaradt közöket kisebb pontokkal, rózsákkal, szívidomokkal töltik ki. E diszítés különben nagyon változatos; néha a gyorgyina és rózsa közül több ág indul, levelekkel s rózsákkal. Néha oldalvást indul el alulról az ág, körülveszi a gyorgyinát és a tulipán bimbaját s a középen tulipánnal, egy kisebb tulipánnal végződik. Egyszerűbbek a bőrrel diszítettek: három egymás mellett álló piros virág, mindenik egy közép rózsával, kétoldalt mellé simuló levéllel és alattuk a georgináknak megfelelően egy-egy virággal. Van minta, mely két-két oldalt georginából, s közülök kiinduló leveles rózsából áll; a két oldalsó virág itt is feltalálható a nagy tulipán alatt, amelyből újra ágak s rajta rózsák nőnek ki. Más változatban mutatja be ezt az ötös tagozást egy mejrevalónk: a bőrből vágott közép-tulipán (már alig hasonlít tulipánhoz) négy georgina közé esik, a tulipánból két oldalt nőnek ki a szárak, nagyobb, piros bőrből vágott és kisebb, selyemből himzett levelekkel. A mejjrevalók hátának felső dísze néha hasonló az alsóhoz, de meg van fordítva, virágai lefelé csüngenek, vagy egymás mellett van tulipán, rózsa, pávaszem, vagy a közép-tulipánból két oldalra nyuló ágon fent is, lent is virágok; vagy csak két rózsa közt a tulipán. Néha fönt sincs ilyen bokréta s csak bőrből készül a hátcifra és alatta kis bimbó füzér, közepén nagy körmös bimbóval.

- Bújka: a bújka kék flanellből készült, géppel hímezték, úgynevezett nyargalással, ezenkívül fekete gyöngyökkel diszítették. Télen viselték.
- Kozsok: Téli bunda helyett hordják a festett kozsokot. Ez egy újjas mejjrevaló, azért nevezik festettnek, mert a fehér bikabőrt kávébarnára szinezték. Fekete prémmel és kevés selyemhímzéssel díszítik.
- Szűr: Régebben nem viselték, de ma már általánosan viselik.



Női viselet

1. Fejviselet: Fejükre szintén színes, virágos kendőt kötnek; templomozáskor elül kötik meg, máskülönben hátrakötve viselik, s ez sokkal szebb, mert szabadon hagyja a nyakat. Leányok a konfirmációtól kezdve a lakodalomig, pártát tesznek vasárnaponként. A párta két-négy ujjnyi széles vasabroncs, sűrűn kirakva arany pillangós üveggyöngygyel, gyöngyház csigával; a párta hátulsó részéről különböző színű sallangok, pántlikák, gyöngyöskötők s bojtok (“boszintó”) lógnak le. A pártát Hunyadon vízszintes állásban viselik, egészen a homlokon; a falvakban hátradűlő rézsutosan helyezik a fejre. Hajukat egy ágba fonják, és kontytűvel feltekerik. A pártát csak ünnepi alkalmakra viselik, gyöngyöspárta, ha nagyon diszes,10 kg is lehet, ezért nagyon nehéz benne táncolni.



2. Lábviselet: a nők rámás csizmát viselnek, általában pirosat, amely zöld selyemmel van gazdagon kivarrva.

3. Vászonneműk:
- Ing: egész Kalotaszegen ünnepi alkalmakra a nők vállfűs inget viselnek, ez az ing vállon van kivarrva, gazdagon hímezve. Az ing fehér vászonból készült, a hímzés piros vagy fekete. Pirosan hímzetteket a lányok viselték, a fekete az asszonyoknak illett. Az ing gallérja, a kézelője és a vállfője volt gazdagon hímzett. A gallért és a kézelőket hárász bojttal kötik össze.
- Pendely: közvetlen az ingre kerül, ez a legalul hordott ruhadarab, olyan szűkebb szoknya, amit alsóneműként hordtak
- Alsószoknyák: a pendelyre 1 vagy 2 négy méter széles alsószoknyát kötöttek, ezek az alsószoknyák féllábbszárig értek, és nem voltak keményítve. A lányok fehéreket hordtak, míg az asszonyok aprómintásat.

4. Felsőruhák
- Szoknya: a kalotaszegi női viselet legjellemzőbb ruhadarabja a bagazija vagy muszuly, ez egy olyan fél szoknya, aminek az első része hiányzik, mert a fölé kötott köténytől ugysem létszik. Eredetileg vörös vagy kék, legutóbb már csak fekete vagy sötétkék klottból varrták.Az aljára belülről arasznyi széles piros sárga vagy zöld posztót varrnak, és ezt nagyon gazdagon kihímzik. A szoknya két oldalát az övre türik, felhajtják, hogy a hímzett csík latszódjon. Másmilyen szoknyákat is viseltek, ezek szinte mindig apróra ráncoltak, lerakottak és hosszúak.Az anyaguk lehet egyszínű gyolcs vagy újabban virágos kasmir. A szoknya alján széles diszítés van hímes szallagokból.



- Kötény: A kötény vagy kötő rendesen olyan színű és olyan anyagú, mint a muszuj, de voltak ezelőtt nagyon szép zöld posztókötények, piros torockói csipkével díszítve. Ma már, sajnos, ilyeneket nem csinálnak. A kötény is sűrű ráncba van szedve, s ezeket a ráncokat is darázsolás, szedés vagy kötés tartja össze. A kötény szélét színes pántlika futja körül három oldalt; vagy egyszínű (piros, sárga, kék vagy zöld), vagy virágokkal díszes. A kötény két alsó sarkába egy-egy nagy rózsa kerül, rendesen ugyanolyan pántlikából, mint amilyen az oldalán van, de néha csipkéből (torockói csipke), néha gyöngyökkel diszítve s középen hárász bojttal. A rózsát néha még két szalaggal varrják körül, úgy, hogy a rózsa mintegy keretben van; Mákón e keret fölé, néha kisebb keretben egy másik rózsát is tesznek. Ünneplő a gyócsfersing, a sűrű ráncba szedett, a vizelt (mert nedvesen redőzik).
- Újjas: Egy ingfajta, kasmirból készül és táncra használják. A kézelője és a gallérja diszített.
- Mejjrevaló: Majdnem olyan, mint a férfiaké, bőrből készült és gazdagon hímzett.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor