- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy noha a világon mintegy 30000 emberi fogyasztásra alkalmas növényfaj létezik, a világ élelmiszereinek 90 százaléka mindössze 20 fajtából készül?
90. szám - 2011. november 01.
OktatásCsökkenő érdeklődés a természettudományok irántTérségünkben (is) egyre inkább csökken a fiatalok érdeklődése a természettudományokkal kapcsolatos tantárgyak iránt. Érdeklődő diákok hiányában a középiskolai tanítás és a szakmai felsőoktatás színvonala süllyed.
|
A kedvező változások csak a gyakorló szaktanárok, egyetemi oktatók és az oktatási kormányzat összehangolt közös erőfeszítésétől remélhetők. Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan címmel nemzetközi szemináriumra került sor Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 2011. augusztus 23-tól megtartott háromnapos nemzetközi szemináriumra mintegy háromszáz pedagógus volt kíváncsi, akik a reáltudományokat magyarul tanítják. A szekciókban megtartott előadások igen tanulságosak voltak, a folytatásban lebonyolított megbeszélések és viták pedig meglehetősen gyümölcsözőnek bizonyultak. A konferencia végén közös zárónyilatkozat megfogalmazásán munkálkodtak, és íme az eredmény: A konferencia zárszava keretében elfogadott nyilatkozat (2011. augusztus 25.) Nyilatkozat A fiatalok reáliák iránti érdeklődése az anyaországban és az egész Kárpát-medencében drámaian csökken, érdeklődő diákok hiányában a középiskolai tanítás és a szakmai felsőoktatás színvonala süllyed. Magyarország gazdasági felemelkedése elképzelhetetlen műszaki és természettudományos szakemberek nélkül, ezért e terület oktatása – az általános iskolától a felsőoktatásig – nemzetstratégiai feladat, amire kiemelt figyelmet kell fordítani. A kedvező változások csak a gyakorló szaktanárok, egyetemi oktatók és az oktatási kormányzat összehangolt közös erőfeszítésétől remélhetők. A feladatok és megoldási javaslatok - A fiatalok motiválása a reál szakterületek felé. A mai információáradatban az iskolai oktatás mellett fontos, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek vonzó témákkal, a szakmai karrier lehetőségét is bemutatva nyissanak a középiskolás diákok felé. Nagy szükség lenne a média, legalább a közszolgálati televízió és az internetes fórumok támogatására: természettudományos ismeretterjesztő műsorokra, nagy nyilvánosságot biztosító TV-vetélkedőkre, versenyekre, fiatal szakemberek sikeres karrierjének nyilvános bemutatására, az egész kárpát-medencei magyarság szintjén. Szükség lenne természettudományos irányultságú, interaktív internetes fórumokra. Mindez szponzorokat és állami támogatást kíván. - Reál tantervű osztályok indítása a természettudományos képzés középiskolai megerősítésének fontos eszköze. Ehhez feltétlenül szükséges az oktatási kormányzat támogatása, a szükséges kerettanterv kidolgozása. A humán és az általános osztályok természettudományos oktatásának az általános műveltséget kell szolgálnia, amihez hozzá tartozik az egy természettudományos tárgyból kötelezően megkövetelt érettségi is. - Az emelt szintű szaktárgyi érettségi legyen feltétele legalább a kutató-egyetemekre történő felvételnek. Így a felvételi szűrés szerepét is ellátó emelt szintű érettségi követelményrendszerének átdolgozásában a középiskolai szaktanárok és az egyetemi oktatók együtt vegyenek részt. Az országos szintű tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő diákok kapjanak számottevő többletpontot az egyetemi felvételi rendszerben. Javasoljuk minden természettudományos tárgyban Kárpát–medencei verseny szervezését. - A szakköri rendszer újraélesztése az érdeklődő tehetséges diákokkal való szervezett foglalkozás, a tehetséggondozás javításának feltétele. A szakköröknek már az általános iskolában kiemelt szerepe van. - A természettudományok tanításához elengedhetetlenül hozzá tartozik a jelenségbemutatás, kísérletezés, mérés. Az ezekre fordított felkészülési idő legyen része a tanárok kötelező óraterhelésének. - Támogatjuk a tanártovábbképzések egyetemi gondozásba helyezését, és fontosnak tartjuk a szaktudományi és módszertani témák hangsúlyos megjelenését, a doktori képzéseket is beleértve. - A Konferencia résztvevői támogatják a kormányzat által tervezett tanári életpálya-modellt és szorgalmazzák mielőbbi bevezetését, de elengedhetetlennek tartják a tervezetben szereplő anyagi elismerés egyidejű bevezetését is. - A „mester-tanár” kategóriába automatikusan kerüljenek be azok a pedagógusok, akiknek legalább 5 tanítványa már több mint 3 éve a tanári pályán van és őt ismeri el „mesterének”. - A tanárképzés kiemelését a Bologna-rendszerből, és a szaktudományos képzés súlyának növekedését támogatjuk. A természettudományos tárgyak esetén fontosnak tartjuk, hogy a kutatói diplomát szerzők – rövid ráképzés után tanári képesítést szerezhessenek. - Szakkollégium létrehozását javasoljuk, (az egykori Eötvös Kollégium mintájára) speciálisan a leendő tanárokra szabott, az egyetemi képzést kiegészítő tantervi programmal. A kollégiumi tagság - a hallgató teljesítményét mérlegre téve – félévente kerüljön meghosszabbításra. - Célzott ösztöndíjat javasolunk a hiányszakokon, a tanár szakos hallgatók számára (felvételi eredményük alapján akár már az első félévtől), állami, kari forrásból, és/vagy társadalmi szervektől. - A Konferencia résztvevői fontosnak tartják, hogy az oktatási kormányzat speciális ösztöndíjakkal, továbbképzésekkel segítse a határokon túl, magyar nyelven reáltárgyakat tanító pedagógusokat, és a tanárképzésben részvevő oktatókat. Különös figyelmet igényelnek azok a területek, ahol magyar nyelvű tanárképzés nincsen. Megjegyzés A résztvevők feltöltődtek szakmai tudással, ötletekkel és hasznos tanácsokkal. Erősödött a nemzeti és a szakmai összefogás a hazai és határon túli kollégákkal egyaránt. Muhi Béla előadása a konferencián A konferencia résztvevőinek egy nagyobb csoportja |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata