Evolúció

Az evolúciót a modern tudomány a következőként határozza meg: ”Új fajok természetes úton való kialakulása, melynek irányát a faj genetikai jellemzői által meghatározott tulajdonságok, valamint az élő és élettelen környezet változásai, és ezek szakadatlan egymásra hatása befolyásol. (Kőhidai)” Ennek értelmében: az evolúció a génváltozatok gyakoriságának változása a populációban. A variáció végső forrása a mutáció, ami a gén, a kromoszóma, azaz a DNS strukturális megváltozását jelenti.
Ezt a definíciót nem könnyű megérteni, de nem volt könnyebb feladat az 1800-as években sem, amikor Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója belekezdett munkájába és erről szóló könyvének megírásába.



Charles Darwin (1809-1882)

Az evolúció mindeddig legtömörebb és könnyen megérthető – „aranyérmes” definícióját Darwin így fogalmazta meg: "Descent with modification", vagyis „leszármazás módosulással”.

Darwinizmus

Aki befejezte az általános iskolát, annak ismerősen cseng Darwin neve és „A fajok eredete” című könyv. Az ismertség azonban legtöbbször a szerző nevére, jobb esetben a könyv címére korlátozódik, és csak nagyon kevesen olvasták ezt az evolúcióról írt tanítást, amelyben a hajóorvos Darwin, öt évig tartó tengeri bolyongásai során gyűjtött tapasztalatait teszi közzé. Közismert, hogy Darwin előtt Lamarck és más természettudósok is megfogalmazták az evolúció tényét. Ezért kijelenthető, hogy Darwin nem az evolúció felfedezője, jelentősége nem ebben áll. Ő az evolúciónak egy olyan tudományosan megalapozott megfogalmazását adta, amely az evolúciót egyszerre hihetővé és érthetővé teszi a tudomány módszereit valamennyire ismerő és elfogadó ember számára. Éppen ezért Darwin műve a szakembernek vagy a laikus olvasónak is érdemes olvasmány.

A cikk szerzője és A fajok eredete című könyv egy régebbi kiadása














Charles Darwin könyvének a teljes címe: A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása, ami eredetiben így hangzik: The Origin of Species by means of Natural Selection or, The Preservation of Favoured Races in the Struggle for Life.
Már a könyv terjedelmes címe elriaszthatja a potenciális olvasót, ezért pár mondatban összefoglalom a lényegét. Darwin rájön arra, és bizonyítékokkal alátámasztja, hogy élőhelyükön az előnyös tulajdonsággal rendelkező állatoknak van nagyobb esélyük a túlélésre, utódok felnevelésére, és ezeket az előnyös tulajdonságaikat leszármazottaikra átörökítik. A természet az új tulajdonságok többségét kiirtja, és csak néhányat, a faj számára a legelőnyösebbet hagyja érvényesülni. Ezek szerint az evolúció nem terv szerint folyik, hanem véletlenek sorozataként. A darwini alapgondolat: az élet harc, amelyben a legerősebbek, az életre legalkalmasabbak maradnak fenn, mégpedig úgy, hogy alkalmazkodnak az örökösen változó létfeltételekhez, és átörökítik utódaikra a tulajdonságaikat.

Az élet kialakulásnak Darwin ihletésű elmélete

Mindannak ellenére, hogy a darwini elmélet nem a kozmikusan értelmezett evolúcióról, hanem - címének megfelelően - "csupán" a fajok eredetéről szól, akár az élet keletkezése is hihetően megmagyarázható vele.
A természetes kiválasztás folyamata valószínűleg az élet kialakulását is megelőzte, és ez hatott 3 milliárd évvel ezelőtt az un.„őslevesben” az önmásolásra képes molekulák kialakulására, amelyből egy milliárd évvel később kialakulhattak az első egysejtűek.

Az „ősleves” még őriz titkokat





















A többsejtű élőlények első példányaira még egy évmilliárdot kellett várni. Ez nagyon régen volt, szinte felfoghatatlan milyen távoli korban, és természetesen tárgyi bizonyítékok sem találhatók ebből az ősidőből.

Charles Darwin módszerei

Darwin nem az élet keletkezéséről alkotott hipotézist, hanem a ma élő állatfajok családfáját kutatta és hasonló tulajdonságaik alapján következtetett arra, hogy a fajok természetes kiválasztással keletkeznek, folytonosan változnak, és a különböző fajok egymással leszármazási kapcsolatban állnak.


A ló evolúcióját a megtalált csontok alapján sikerült rekonstruálni

Darwin elsősorban bio-geográfiai megfigyelésekre támaszkodott elméletének igazolásában. A brit természettudós észreveszi, hogy a távolsággal az általa látott fajok besorolása bizonytalanná válik, majd még tovább utazva, egy világosan elkülöníthető másik fajta bukkan elő. Még messzebb hajózva pedig még jobban "módosult" állatokat talál. A természetes akadályok, pl. óceán, hegység határolta vidékeken néha egészen különös formák jönnek létre, és az egy fajon belüli változatok megdöbbentő formát mutatnak. Mindebből két dologra következtetett, s mindkettő forradalmi a maga nemében:
- Egyrészt megállapította, hogy a fajok nem azonosíthatók a külső megjelenésük alapján, hiszen az egyedek ismertetőjegyei az élőhelytől, a földrajzi helyzettől függően változékonyak.
- Másrészt Darwin felismeri, hogy a fajon belüli különféle változatok a környezet hatásaként alakultak ki és a leszármazási törzsfán bemutathatók a rokoni kapcsolatok.
Bizonyítékként a rokoni kapcsolatokra és a fejlődéselméletre a csontváz szerkezete, vagy más élettani hasonlóságok alapján következtetett. Könyvében többször is sajnálatát fejezi ki, hogy orvosi tanulmányai alatt nem fordított kellő figyelmet a bonctannak, amivel könnyen kideríthetők a faji összekapcsolódások.

Az összehasonlító anatómia módszere

A végtagok anatómia vizsgálata során látható, hogy a hüllőknek, madaraknak és az emlősöknek is ötujjú végtagjaik vannak, amelyek nem teljesen azonosan néznek ki. Némely esetben a csontok összenőttek, elsorvadtak vagy módosultak, de alaposabb vizsgálódással látható, hogy ezek a variációk az eredeti ötujjú végtagból jöttek létre, amelyet az ősi halkövületek, vagy őshüllők lenyomataiban is megtalálhatunk.

A bonctan rámutat az összefüggésekre






















A modern tudomány a génszerkezet alapján hasonlítja össze a Földet benépesítő élőlényeket. A kutatásokból kiderült, hogy az emberek és a csimpánzok örökítőanyaga több mint 98%-ban megegyező, ami bizonyíték erejű a közös származásra vonatkozóan. Ez nem azt jelenti, hogy az ember a majomtól származik! A ma élő fajok nem egymás, hanem egy közös ős leszármazottai.

Géntérkép segíti az evolúció kutatóit

















A legutóbbi kutatások célpontja az emberi szemet kialakító gének vizsgálata volt. Kiderült, hogy ezek a gének számos élőlényben, még a tengeri polipokban is fellelhetők és ezzel a szem fokozatos fejlődése nyert tudományos bizonyítást.

Származástan – phylogenetica

Mintegy150 éve annak, hogy Charles Darwin megjelentette művét. E hosszú időszak alatt sok-sok olyan bizonyítékot találtak, amelyek Darwin elméletét támasztották alá.
Korunkban egy különálló tudomány kutatja az állatfajok származását, eredetét és múltját. Ez a phylogenetica vagy származástan. Ez a tudományág adatokat, bizonyítékokat gyűjt a magasabb rendű állatoknak az alacsonyabb rendűből való származására.

A törzsfa az állatok rokonsági kapcsolatát szemlélteti



















Az élő és kihalt állatok közötti rokonsági viszonyok figyelembevételével törzsfákat állít fel, melyek az egyes állatcsoportok (törzsek, osztályok) eredetét és rokonsági kapcsolatát szemléltetik. Kapcsolódó tudományok még az örökléstan, az ősállattan, állatrendszertan és az állatföldrajz.

Az intelligens tervezés teóriája

Természetesen ellenzői, kritizálói is voltak és vannak az evolúciós tannak. Elsősorban a vallás által elfogadott bibliai nézetekben gyökerező teremtés vagy kreacionizmus áll ellentmondásban Darwin elméletével. A vallási magyarázatok lényege alapvetően az, hogy valahányszor egy adott tanításban kérdés merül fel, amelyre a tudomány mai álláspontja szerint még nincs megfelelő magyarázat, a teremtésben hívők az „erről Isten tehet” választ adják, ezzel hitelesítve saját hipotézisük helyességét. A bibliai teremtés és az evolúció tudományos elmélete ellentmond egymásnak, úgyhogy akik érdekeltek ebben a témában azoknak "választani kell". Ezért meglehetősen zajosak a véleményegyeztetések ezen a téren.
Az utóbbi években az evolúció elvetői már nem a hit és a dogma oldaláról intéznek támadást a létért való küzdelem gondolata és az evolúció tana ellen, hanem egy új eljárást választottak, és kidolgozták az úgynevezett intelligens tervezés (angolul intelligent design – ID) teóriát, amelyet a darwinizmus tudományos alternatívájaként mutattak be.

Darwin vagy tervezés? – hirdeti a plakát.




















Az evolúció ellen leggyakrabban felhozott érvelések

· Csalsz Darwin!
· A darwinizmus csupán teória, amit nem lehet bizonyítani
· Valószínűségi alapon lehetetlen, hogy összetett szerkezetek véletlenül keletkezzenek
· Az evolúció során létrejött megfigyelhető új fajok elégtelen mennyisége.
· Hiányzó összekötő láncszemek a paleontológiában.
· A Föld fiatal életkora, amely nem szolgáltatott elegendő időt az élet létrejöttéhez és kifejlődéséhez.
(Ezeket az állításokat igyekszik cáfolni Kampis György: Újra győz az evolúcióelmélet? - című előadásában, a Mindentudás Egyeteme sorozat keretében. Érdemes utánanézni.)

Tény vagy csak egy elmélet?

Az evolúcióelmélet tudományos értelemben nem tény - ám nem is "csak egy elmélet". Ez egy olyan tudományosan megalapozott teória, amelyet számtalanszor próbáltak cáfolni, de egyetlen-egyszer sem sikerült meggyőző érvet találni ellene. A teljes igazság kiderítése még várat magára, de ezt még Darwin megfogalmazta:  "Meg vagyok győződve arról, hogy a természetes kiválasztás volt a módosulások legfontosabb, ha nem is kizárólagos eszköze."




Vajon így zajlik?

Zárószóként álljon itt Kampis György tudományfilozófus gondolata: „Biztosak lehetünk benne, hogy az evolúcióelméletet még valóban sokat kell majd finomítani, ahogy már eddig is.”