- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy noha a világon mintegy 30000 emberi fogyasztásra alkalmas növényfaj létezik, a világ élelmiszereinek 90 százaléka mindössze 20 fajtából készül?
69. szám - 2008. december 15.
ÉrdekességVan-e legokosabb nép a világon?2005-ben méhkasként bolydult fel a tudományos világ. A kérdés, valamint a Henry Harpending és Gregory Cochran antropológusok által készített tanulmány publikálása hatalmas vitákat, sőt felháborodást keltett.
|
![]() Albert Einstein: A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak. Munkájuk alapját az a feltevés képezi, hogy a zsidók hosszan tartó elszigeltsége biológiai rendellenességeket okozott szervezetükben. De, vajon kinek van igaza?
A történet az Ókontinensen kezdődik, ahol a zsidóknak két csoportja él. A szefárdok őshazája a Közelkelet, Észak-Afrika és Spanyolország, mig az askenázok Közép-, és Kelet-Európában élnek. Ez utóbbiak a X. században kerekedtek fel s hagyták el Olaszországot. A Rajna-vidékre és Észak-Franciaország területére vándoroltak. Ekkor ugyan még nem volt nevük, csak később kezdték el askenáziknak nevezni magukat, ami héberül annyit jelent “Németország”. Az új haza befogadta az érkezőket s az élet kegyesen bánt velük. IV Henrik 1090-ben aláírt határozata biztosította számukra a védelmet. Az okiratban rögzített törvény kimondja, hogy mindenki, aki sérelmezi a zsidókat, egy aranyat köteles fizetni. Amennyiben nem tud, testi csonkítás vár rá. Az élet azonban közel sem volt ilyen egyszerű a zsidók számára és a közösség nagy mértékben egymásra volt utalva. Nem birtokolhattak földet és céheket sem alapíthattak, adózniuk azonban vastagon kellett. Találékonyságuknak és a csoprton belüli szoros rokoni kötelékeknek köszönhetően, tudták fenntartani magukat. Mivel mezőgazdasággal és kézműveskedéssel nem foglalkozhattak, egy magasabb szintű, vagyis a harmadlagos gazdasági szektorba tartozó tevékenységet kezdtek el művelni. A fő kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél építették meg városaikat és árúcserével foglalkoztak. Ez, mint tudjuk, már szolgáltatás. Egy ország gazdasági fejlettségének szintjére ma is tudunk következtetni a harmadlagos szektorban foglalkoztatottak százalékarányából. (Svájc esetében ez a szám 2,9 millió, a 7,5 millió lakosból). Íly módon az askenázok gyorsan az ország leggazdagabb polgáraivá váltak. Akkora vagyont gyűjtöttek össze, hogy hosszú lejáratú kölcsönöket tudtak adni a rászoruló földműveseknek, iparosoknak, az udvaroncoknak, a lovagoknak és volt rá példa, hogy a kolostoroknak is. Ezekből az időkből csak kevés feljegyzés maradt ránk, de azok megdöbbentő számadatokról tanúskodnak. Az 1270-es években zsidók az ország gazdasági gerincét képezték s a pénzügyekben való jártasság, bizony másmilyen tehetséget kíván, mint a földművelés, vagy bármelyik hagyományos foglalkozás. Szükségük volt a jó szociális képességekre, a gyors és pontos helyzetfelmérésre, a kritikus gondolkodásra és okfejtési képességre, valamint nem utolsósorban a tudással kapcsolatos készségekre is és a pontos, gyors számolásra. A zsidók egyre műveltebbeké váltak. Európa vezető egyetemeire jártak s tiszteletet parancsoló hivatást szereztek maguknak, mint orvos, jogász vagy bankár. Sikereik, gazdagságuk és tudásuk, amiből akár ravaszságot is kovácsolhattak, néhány népnek szemet szúrt, féltek is tőlük és üldözni kezdték őket. ![]() Mig egy átlagember IQ-nak értéke 100, addig az említett népcsoportnak 112-115 körül mozog. A XIX. század végén a germán lakosságnak csupán 1%-át képezték, mégis a Berlinben működő doktorok számának a fele, Bécsben pedig a 60%-a zsidó volt. Meglepő, hogy bár a Föld lakosságának csak 0.25 %-át képezik az askezánok, mégis hatalmas eredményekkel büszkélkedhetnek. Köreikből került ki a Nobel-díjjal jutalmazottaknak pédául a 27%-a. Természetesen a sor elején a 19. század legnagyobb elméjének nevezett Albert Einstein fizikus áll, akit sokan követnek. Einstein kapcsolatban állt a dán származású Niels Bohrral, aki a komplementaritás fizikájában elért eredményeiért kapta meg az elismerést. A zsidók közül sokan élvonalba tartozó sakkozók, mint ahogy Bobby Fischer is. A közéleti személyek névsora, meglehetősen hosszú. Sokan világhírűek. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány ismerősen csengő nevet. Zsidó származású volt a zeneszerző és karmester Mahler valamint Mendelssohn, aki egy gazdag bankárnak és egyben a felvilágosodás híres filozófusának, Moses Mendelssohnnak a fia volt, továbbá George Gershwin, a szimfonikus jazz megteremtője, Franz Kafka, Claude Lévi-Strauss, aki a strukturális antropológia irányzatának megteremtője, Freud, Marx, Woody Allen, az élő legenda, a “szerelmes asszony” vagyis Barbra Streisand, továbbá a country-énekest, Bob Dylan, az életműdíjas szinész, Kirk Douglas vagy Adam Sandler.
![]() “A siker nyolcvan százaléka azon múlik, hogy jelen vagy.” ”Nem kívánok örökké élni a műveimen keresztül. Úgy szeretnék örökké élni, hogy nem halok meg.” ![]() ![]() ![]() ![]() De, itt van Beverly Sills, az opera nagyasszony, aki közel hozta az emberekhez ezt a műfajt és a szintén énekesnő Dinah Shore, a Keresztapában szereplő James Caan és sokan mások. ![]() ![]() ![]() A kutatás eredménye 2004 nyarán Henry Harpending és Gregory Cochran jókedvűen hozzálátott a titok megfejtésének. Véleményük szerint a zsidók legendás intelligenciájának alapjai a genetikában keresendők. A kutatások valóban a két tudóst látszottak igazolni. Az askenázik génállományában mutációra került sor s ez a változás kedvezően hatott az agy kapacitására. Mivel évszázadok óta az “agyukkal dolgoztak”, vagyis olyan munkát végeztek, ahol magasbb intelligenciahányadosra volt szükségük, a természet a segítségükre sietett. Van azonban ennek a változásnak egy másik oldala is. Nem csak fokozott agykapacitást idéz elő, de lipidtárolási zavarokat is okoz. E lizoszómális tárolási betegségek csoportjába olyan ritkán jelentkező kórok tartoznak, mint a Tay Sach-féle betegség, a csontfájdalommal járó Gaucher-kór, a szfingomielint felhalmozó anyagcserezavar (Niemann-Pick-betegség) és a mucolipidosis IV-es típusa. Mondani sem kell, hogy Harpending és Cochran megállapítása egészen újszerű és így is hatott a közvéleményre. Vezető genetika-kutatók, történészek és járványtankutatók kezdtek el vitatkozni az állítások igazáról. A legtöbb, társadalomtudománnyal és biológiával foglalkozó szaktekintély is kételkedik a két tudós állításában, sőt egyesek nem állták meg sértő megjegyzések nélkül. Ők a zsidó géniusz kialakulásának okát a kultúra, a történelem és a vallási hagyományok egyenletes hatásában látják. Harpending mosolyogva reagált a támadásokra s arra hívta fel a figyelmet, hogy kutatásaikat nem fejezték még be, s a gének által kapott eredményeket nem lehet megmásítani. |
Kapcsolódó cikkek
- Olvasóink ajánlata