"Nagyon parányi nanoszenzort készítettünk, mely már egyetlen élő sejtben is képes érzékelni a rákkeltő molekulákat vagy a fontos terápiás szereket" - mondta Michael Strano, a Massachusetts Technológiai Intézet (MIT) munkatársa, a tanulmány szerzője. Az új, emberi sejtnél jóval kisebb érzékelőt szénnanoszálak alkotják.
A szénnanoszálköteget DNS molekulákba "csomagolták" a fejlesztők. Ezekhez a molekulákhoz kötődhetnek a vizsgált sejtekben lévő, DNS-károsító hatóanyagok. A szenzor fluoreszkáló fényt bocsát ki, melyet a fény infravöröshöz közeli tartományában mutathatnak ki. Mivel az emberi szövetek nem adnak ki fényt ebben a tartományban, a nanoszálak láthatóvá válnak.
Strano azt is elmondta, hogy a fényjel megváltozik, amikor a szenzorok kapcsolatba lépnek a sejtben található DNS-sel. A változás jellege segít azonosítani egyes specifikus molekulákat, egyfajta kémiai ujjlenyomat-vizsgálat válik lehetővé. Mivel a szénnanoszálakat emberi DNS borítja, a szenzorokat biztonságosan injektálhatják be élő sejtekbe. A burkolatot képező fehérjét a sejt végül "elfogyasztja" és nagyrészt "kiköpi".
A teljesen eredeti, új eszközt a sejtekben kis mennyiségben jelen lévő vegyületek kimutatására használják, ám a későbbiekben alkalmas lehet az emberi test újszerű feltérképezésére is. "Semmi nincs, ami hasonlatos lenne hozzá" - minősítette az új eljárást Strano.
.jpg)
