Haldokló svéd ikon

A hírek szerint a General Motors 400 millió euróért a holland Spyker Cars NV luxussportkocsi-gyártónak adja el a svéd Saabot – jelentette be John Smith, a GM alelnöke a múlt héten. Ezzel a GM eladásra váró márkái közül már csupán a terepjárólegenda, a Hummer maradt a listán, amely még nem talált gazdára. Az amerikai konszern 1989-ben 600 millió dollárt fizetett a Saab részvényeinek feléért. A svéd cég azonban az elmúlt két évtizedben nehézségekkel küzdött, az egyébként komoly rajongótáborral rendelkező márka nem tudott globális áttörést elérni. A mostani üzletet illetően a kis holland luxusautógyár vezetője elismerte, hogy normális körülmények között éppen a Saab vásárolta volna meg a Spykert.



Érkezik a megmentő

Sikerül-e a Spykernek fordítania a Saab sorsán, nagy kérdés, ugyanis a holland cég évente mindössze néhány tucatnyi, kézzel készült sportautóval látja el a piacot. A holland gyártó tavaly mindössze 40 autót adott el, és 8,7 millió euró veszteséggel zárta az évet. A Saab ennél sokkal rosszabban szerepelt a múlt évben és 400 millió eurós veszteséget halmozott fel, és további 77 százalékkal csökkentette termelését. Két évvel ezelőtt mindössze 93 ezer autót adott el világszerte. A Spyker egyébként 100 főt foglalkoztat, a Saab alkalmazottainak száma viszont 3400.

A tájainkon kevésbé ismert holland cég méregdrága luxus sportkocsik gyártásával foglalkozik. Victor Müller igazgató a következőket nyilatkozta a vásárlás kapcsán: „Arról szó sincs, hogy a Spyker azonnal hasznot húzhatna a Saab felvásárlásával. A két vállalat egyelőre egy új társaság, a hollandiai székhelyű Saab Spyker Automobile irányítása alatt folytat majd szoros együttműködést. Számomra a Saab megvásárlása egy svéd ikon megmentéséről szól.”

Saab-történet

A Saab története a múlt század harmincas éveiben kezdődött. A svéd kormány a háború veszélye miatt eldöntötte, hogy önálló svéd hadiipart hoz létre. Ennek során jött létre a Saab konszern, amely még ma is meghatározója a svéd nemzetgazdaságnak, igaz, kevésbé az autógyártó részlege, és mindinkább a repülőgépgyára.

1937. április 2-án az új céget Svenska Aeroplan AB-ként jegyezték be Trollhättanban. E szavak kezdőbetűiből ered a mai rövidített elnevezés is, a SAAB. 1938-ban a SAAB befejezte új gyárának építését Trollhättanban és tárgyalásokat kezdett a Ju-86K bombázók licencének megvásárlásáról. A tárgyalások sikert hoztak, és a SAAB megkezdte a bombázók gyártását, amelyeket a Svéd Légierőben B3 típusnévvel láttak el.



A profilbővítés lehetőségét kereső vezetőség az autógyártásban is meglátta a lehetőséget. Az 1945-ben indult új terv a Procejt 92 fedőnevet kapta. Érdekes megemlíteni, hogy a repülőmérnökökből álló 16 fős csapatból csak Gunner Ljungsrtöm vezetőtervező és Rolf Mellde tesztpilóta rendelkezett gépkocsivezetői jogosítvánnyal. Az első prototípus megalkotásában a Svéd Királyi Műszaki Kutatóintézet is részt vett. Két másik próbajármű is készült, melyek több mint félmillió tesztkilométert futottak változatos terepviszonyok között.
Az első sorozatgyártású Saab – a 92-es típus – 1949 decemberében készült el. Elsősorban biztonsági szempontok alapján tervezett karosszériája (ami a mai napig a svéd autógyártás meghatározója) teljesen független futóművet és az első kerekeket hajtó, 3 fokozatú váltóval szerelt, 0,7 literes, 25 lóerő teljesítményű, kéthengeres, kétütemű motort rejtett. A furcsa alakú kisautó meglehetősen szokatlan jelenség volt. Benzintankja a hátsó kerekek közé került, fényezése a megmaradt háborús készletek miatt 1952-ig csak sötétzöld lehetett.
A Saab 1955-ben mutatta be új modelljét, a 93-ast. Korszerűbb lemezruhája alatt egy új, 33 lóerős, 3 hengeres kétütemű működött. 1956-ban az új motort felhasználva elkészült a 94-es jelzésű, üvegszál-karosszériás Sonett kísérleti sportautó, 57,5 lóereje 160 km/h végsebességhez segítette. Rövidesen beindult az export is, és bemutatták a hárompontos biztonsági övvel és dupla karburátorral szerelt, 50 lóerős GT750-et, amit a 95-ös kombi követett.

Az igazi fejlődés azonban 1967-ben következett be a 99-es jelzésű modellel és a 65 lovas, V4-es Ford motor, illetve négyfokozatú váltó beépítésével. Ehhez a típushoz már állítható kormányoszlop és első tárcsafékek is jártak. A nagy sikerű 99-es alapjain 1978-től 1993-ig négyféle karosszériával készült a 900-as típus első generációja. A pollenszűrőt és az azbesztmentes fékbetéttel ellátott típust 1986 és 1994 között vászontetővel is gyártották. Ekkor vezették be a jávorszarvastesztet, amely során egy 350 kilós műtestet ütköztettek az autóval a szélvédő magasságában.



Amerikai kézben

Az 1990-es év alapvető változást hozott a Saab történetében. A General Motors megszerezte a vállalat részvényeinek 51%-át. Az amerikaiak kezében 1997-ben mutatták be a 9000-es típust váltó 9-5 modellt, amely szedán- és kombiváltozatban is készült. Legutóbb tavaly esett át modellfrissítésen, és megkapta a márka repülőgépes múltjára emlékeztető új stílusú hűtőmaszkot. A kisebb modell 1998-ban igazodott a sorba, de a 9-3-as modell valójában egy alaposan átdolgozott 900-as volt. Teljesen új modellek érkeztek 2002-ben, a ferdehátú változatok helyett előbb négy- és ötajtós, majd nyitott kivitelt mutattak be. Ekkor már a GM volt a Saab kizárólagos tulajdonosa. A GM a százszázalékos tulajdonrészt 2000-ben megszerezve átszervezte a Saab működését, több modell gyártását az Opel rüsselsheimi üzemébe helyezte át, egy-egy modell pedig az Egyesült Államokban, illetve Japánban készült.