Tehát hitük szerint az alvás és a halál testvérek. Ha jobban belegondolunk, igen. Minden ébredés egy kezdet, csak hozzávetőlegesen látjuk előre a történéseket, az viszont biztos, hogy a nap végeztével nyugovóra térünk. Vegyük most sorra, mi történik velünk az alatt az idő alatt amíg a mából holnap lesz.
Az alvás szakaszai:
Az agy elektromos hullámainak (EEG) mintázata azt mutatja, hogy az alvásnak két egymástól jól elkülöníthető szakasza van: a NonREM és a REM. A NonREM a mély alvást jelöli, ekkor lassul a szívritmus, a légzés, az izmok ellazulnak, az anyagcsere folyamata pedig akár 20-30 százalékkal is lassúbb az ébrenléti állapothoz képest. A REM-szakasz mindennek a tökéletes ellentéte. A szívritmus felgyorsul és az anyagcsere folyamata is gyorsabb, mint ébrenléti állapotban. Ebben a szakaszban gyors szemmozgásokat lehet megfigyelni, innen ered a neve is, (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgás). Számunkra ez a szakasz azért érdekes, mert hozzá kötődnek az álmok. Kísérletek bizonyítják, hogy míg a NonREM-fázisból felébresztett embereknek csak 20 százaléka számol be álmokról, addig az alvásuk idején REM-fázisban megszakítottak szinte kivétel nélkül álmodtak valamit.
Mi az álom?
Az álom olyan tudatmódosulás, amelyben az emlékezeti képek és a képzeleti képek időlegesen összekeverednek a valósággal. Szinte megszámlálhatatlan az elméletek száma, amelyek az álom funkcióját hivatottak megmagyarázni. Evans szerint agyunk a REM-fázist használja fel arra, hogy leszűrje a nap folyamán beérkezett hatalmas információmennyiséget, majd pedig elraktározza azokat az emlékanyagok közé. Circk és Michinson viszont úgy véli, hogy az álmok hallucinációs mivolta csupán az agyi hálózat tisztításához szükséges. Abban viszont a kutatók egyetértenek, hogy az álmoknak, a REM-fázisnak döntő szerepe van az emlékezési folyamatokban, valamint az agy napról napra történő felkészítésében az új információk befogadására. Olyan van, hogy valaki nem tudja felidézni az álmait, de olyan nincs, hogy valaki ne álmodna. Mindenki álmodik, ki többet, ki kevesebbet. A csecsemők alvásának 50%-át kitölti a REM, ez viszont az évek múltával jelentősen csökken. Egy átlagos felnőtt alvásidejének csak 25%-át álmodja át. Álmainkat befolyásolhatjuk. Például pszichológusok egy csoportja kísérletében azt bizonyította, hogy amennyiben az aludni készülő kísérleti alanyra elalvás előtt piros szemüveget adnak, akkor ébredése után piros színű álomképekről számol be. Ezt a jelenséget implicit alvás előtti szuggesztiónak nevezik.
Mit jelent álmunk tartalma?
Az álmok értelmezésére való törekvés valószínűleg egyidős az emberiséggel. Természetfeletti üzeneteket véltek és vélünk ma is felfedezni bennük. Freud volt az első, akinek az álom értelmezéséről szóló elméletei nem folyamodtak spirituális magyarázatokhoz. Szerinte az álmok a vágy teljesítésére tett rejtett kísérletek. Minden álomnak lappangó tartalma van, mely nyílt álomképben jelenik meg. Freud szerint nem a valós álomképekre kell koncentrálni, hanem az álmokban szimbólumok formájában elrejtett valódi tartalomra. Az álom nem más mint egy csatorna, melyen tudatalattink elfojtott és ki nem élt vágyainkat továbbítja.
.jpg)
