A hőmérséklet-ingadozás, a gyors melegedés és lehűlés, a légmozgás, a szél ereje, a légnyomás olyan tényezők, amelyek hatását még azok is megérzik, akiknél nem okoz konkrét panaszokat a frontátvonulás. Nedves, ködös időben általában rosszabbul érezzük magunkat, mint derült, mérsékelten meleg napokon, de az, hogy lassul a reflexünk vagy nyugtalanul alszunk, még nem orvosi eset. A frontok mindenkire hatnak, de bizonyos betegség után legyengült, kimerült állapotban érzékenyebbek lehetünk rájuk, mint azok, akik teljesen egészségesek.
Vannak olyanok, akik sokáig nem értették, hogy lehet megérezni a front közeledését, s aztán egy baleset után minden világossá vált számukra. Mondjuk annak, akinek eltört a csuklója vagy kificamodott a bokája, bizony minden időjárás-változáskor érzi, hogy sajog az adott testrésze, ez figyelmezteti őt a közelgő viharra vagy változásra.
Az orvosok szerint szervezetünkre összetett hatást gyakorol a frontátvonulás, az órák alatt folyamatosan emelkedő vagy csökkenő hőmérséklet, a légnyomás változása. Átalakulnak a légkör ionizációs viszonyai, elektromos töltöttsége. Nem véletlen, hogy a front leginkább az elektromos vezérlésű agyi folyamatainkra, idegrendszerünk működésére hat.
A front nem más, mint a különböző hőmérsékletű, páratartalmú légtömegek találkozásának csatatere, amely során az egyik légtömeg próbálja kiszorítani a másikat. Mindegyik másként hat, érdemes az arra érzékenyeknek figyelemmel kísérniük az időjárás-jelentést, különös tekintettel az orvosmeteorológus tanácsaira.
A melegfont betörésekor az emelkedő hőmérséklettel párhuzamosan nő a levegő páratartalma és csökken a légnyomás. Akik erre érzékenyek ebben az időszakban, feszültté, ingerlékennyé válnak, emelkedik a vérnyomásuk, fáradtak, mégsem tudnak aludni. Kialvatlanságuk negatívan hat immunrendszerükre, emiatt könnyen megbetegszenek. A legtöbb balesetet a kialvatlanság okozza, jobban teszik, ha a kritikus napokon nem vezetnek autót. Más tünetet okoz viszont, ha a fölmelegedést nedves légtömegek érkezése kíséri, ilyenkor sokan panaszkodnak fejfájásra, migrénre, úgynevezett fantom fájdalomra. Az ezzel járó légnyomáscsökkenés izgatja a szimpatikus idegrendszert, amely a szervezet belső környezetének állandóságát biztosítja. Nehezebbé válik a környezethez való alkalmazkodás, ezért érdemes ilyenkor több pihenést közbeiktatni, és lehetőség szerint kerülni a stresszhelyzetet.
A hidegfrontra a hőmérséklet, a páratartalom gyors csökkenése és az emelkedő légnyomás jellemző. A hideg érzetével lassul és csökken a vérnyomás, ez nem mindenkinek tesz jót. Az érzékenyebbek akár el is ájulhatnak. A fokozódó görcshajlam miatt romolhat az asztmások állapota. A hirtelen lehűlés panaszokat okozhat az ízületi problémákkal küszködőknek és a valamikor csonttörésen átesetteknek is. A fájdalomérzet olyan jellegzetes, hogy a beteg évekkel a baleset után is képes megjósolni a lehűlés érkezését.
Ha a hideg levegőnek nagy a páratartalma, akkor ködös az idő, ilyenkor nem csak hangulatunk fordul borúsra, felerősödnek a reumatikus fájdalmak is. Az idegrendszer pillanatnyi gyengeségét tükrözheti az ilyenkor fellépő hasmenés, hascsikarás, vagy a kólika. Ha a rossz idő tartósan megmarad, napokig szinte nem süt ki a nap, fokozódnak a depressziós tünetek is. Nem ritka eset, hogy a hideg és a meleg léghullámokat erős széllökések kísérik, mint manapság tapasztalható. Az erre érzékenyek fejfájással reagálnak. A hideg, szeles idő beköszöntével az orvosok azt tapasztalták, hogy növekszik a szülések, sőt a koraszülések száma is.
Bár a frontérzékenység ellen nincs gyógyszer, szervezetünk mégis felkészíthető a jobb alkalmazkodásra. Akit a hidegfront kínoz, a fokozódó görcshajlam miatt figyeljen jobban a táplálkozásra! Ne egyen nehezen emészthető ételeket, ne utazzon, ne vállaljon stresszes programot, és inkább pihenjen.
A fronthatások megelőzésében és a tünetek enyhítésében segítenek az immunrendszert erősítő vitaminok, a nyomelemek, a magas kálium- és magnézium-tartalmú ételek és a szervezetet kondicionáló gyógyteák. Ilyen például a citromfűből készült tea.
A fölmelegedésre érzékenyeknél jó szolgálatot tehetnek a természetes gyulladáscsökkentők és az idegerősítő B1 vitamin szedése, az idegrendszer és a koncentrálást erősítő sportok űzése, mint például a tenisz, a keleti küzdősportok, a golf, a kínai mozgásművészet vagy az autogén tréning. Sokat segíthet a napi rendszeres séta, mozgás, kirándulás, a szabad levegőn tartózkodás, a változatos, teljes értékű táplálkozás és a korai lefekvés is.
.jpg)
