4. A prezentáció tartalmi elemei
Az előadók nagy része abban a tudatban él, hogy az előadott anyagot a hallgatóság teljes mértékben „átveszi”. Ezt az elméletet csővezeték-elméletnek nevezzük.
2. kép
Csővezeték elmélet
A valóságban ez azonban másképpen működik. Az emberi emlékezetet (tanulást) a rövid távú memória (munkamemória) korlátai határozzák meg. A rövid távú memóriánk korlátozott, és a hosszú távú memóriába az kerül(het), amely a rövid távú memóriába megmarad.
3. kép
Az emberi memória szerkezete
Elmondhatjuk tehát, hogy a sikeres előadás (prezentáció) titka a hallgatók rövidtávú memóriájának a korlátainak „tiszteletben tartása”. Ennek az elvnek a tisztele mellett, elmondhatjuk, hogy az előadásunkat úgy kell felépíteni, hogy a legfontosabb részek mindjárt az előadás elején elhangozzanak. Az előadás további menetében ezeket a legfontosabb elemeket részletezzük. A prezentációnk szerkesztését is ezekkel a legfontosabb diáknak a kidolgozásával kezdjük el. A hallgatóságunk nagy része véleményt alkot az előadásról már az első öt dia után. Ezért nagyon fontos a jó kezdés.
Ha fontossági sorrendbe szeretnénk a diáinkat sorolni, akkor megkülönböztethetünk 1. Téma diákat 2. Magyarázat diákat 3. Részletezés diákat. Tanácsos ezekhez a diákhoz más-más hátteret rendelni (például: fekete, szürke, fehér).
4. kép
Ha a részleteket bemutató diákkal kezdjük az előadásunkat, akkor nem tartjuk tiszteletben a hallgatók munkamemóriájának a korlátozottságát
5. kép
Ha először a lényeget bemutató diákkal kezdjük az előadásunkat, akkor megfelelően viszonyulunk a hallgatók munkakamemóriájának a korlátaihoz
A PowerPoint prezentációt és ennek a projekcióját sokan a grafoszkóp egy korszerűbb megjelenési formájaként értelmezték. Ez a szemlélet nem vesz tudomást a PowerPoint leglényegesebb előnyeiről: az animációkról, a multimédiás lehetőségekről, a korszerű interaktivitásról, valamint a hálózati erőforrásokról (internet).
Ettől is nagyobb hiba azt hinni, hogy a prezentáció a vázlat kivetítésére szolgál. A vázlat kivetítése néhány kivételes példától eltekintve (jegyzetkészítés) felesleges, felolvasása viszont egyenesen károsan hat az előadás minőségére.
Sokan a saját előadói biztonságuk érdekében olvassák fel a kivetített szöveget, ezzel azt érik el, hogy a vizuális eszközzel tulajdonképpen helyettesítik, és nem kiegészítik az előadásukat.
A saját célra történű jegyzetkészítésre tökéletesen megfelel a PowerPoint Jegyzet felülete, amelyet nem lát az előadás hallgatósága, csak az előadó. (Az előadó jegyzet engedélyezése Diaveítés nézetben (két kijelző szükséges): Diavetítés > Vetítési beállítások > Előadói nézet megjelenítése (Slide Show > Set Up Show > Show Presenter View )
6. kép
A Jegyzet ablaktábla helyzete a programablakon belül
A lényegretörő prezentáció (amely nem a vázlatvetítésre törekszik) nagyobb szabadságot hagy az előadónak (rögtönzés).
A prezentációnk tartalmának a megalkotásánál a következő elveket kell figyelembe venni:
- A prezentáció a hallagatók számára készüljön, ne az előadó számára
- Az előadásunk során tartsuk tiszteletben a hallgatóság rövidtávú memóriáját:
o ne terheljük felesleges képekkel
o térjünk rá az előadás elején a kulcskérdésekre
o nem kell átadnunk mindent amit tudunk a témáról, csak azt, amit a hallgatóknak tudniuk kell
- Az előadásunk párhuzamosan két csatornán kell, hogy follyon: élőbeszéd + vetítés. A vetítés nem utánozza az előadó beszédét (vagy fordítva), hanem kiegészíti azt
- Ne olvassunk a vetítésről. Ez a hallgatóságunk figyelmének (rövidtávú memóriájának) felesleges terhelés. Mivel ugyanazt hallja-látja mindkét csatornán.
5. A prezentáció sikeres bemutatását befolyásoló tényezők
5.1. Előkészületek
Az előadók gyakori hibája, hogy nem készülnek fel eléggé az előadásukra, gondolva, hogy már elég régen a szakmában vannak ahhoz, hogy sikeresen tudjanak rögtönözni, folyamatosan beszélni a témáról. Gondoljunk bele, elmennénk-e egy olyan előadásra, amelyre a színészek előző este kezdtek el készülni?
Az előadás tükör előtti felolvasás, illetve a prezentációval történő gyakorlás megnöveli az előadásunk hatékonyságát. Az előadásunkról készült videofelvétel elemzéséből is hasznos tapasztalatokhoz juthatunk.
5.2. Előadásmódok
Gyakran hiszik azt az előadók, hogy a rendelkezésükre álló időt végig kell, hogy beszéljék. Hatásos a megfelelő helyen tartott hatásszünet, ilyenkor a hallgatóság végiggondolja a hallottakat, leülepszik bennük a lényeg. Emellett a lényeges dolgokat kiemelhetjük a hangszínünk, a beszédtempónk, illetve a hangerőnk módosításával. Az egyhangú előadásmód is mérsékli a hallgatóság figyelmét.
5.3. A képernyő elsötítése
Hatásos kezdés, ha sötét képernyő mellett egy témához kötődő anekdotával kezdjük az előadásunkat. A sötét, illetve világos képernyőt adott hátterű üres dia segítségével tudjuk megjeleníteni. Elsötített, illetve kivilágosított képernyő segítségével azt érjük el, hogy a hallgatóság figyelme csak ránk, és a gondolatainkra irányul. Ez az opció elérhető Diavetítés nézetben a bal alsó sarokban található gyorsmenüből (az egér megmozdítása után), illetve a W (fehér) és a B (fekete) billentyű megnyomásával a Diavetítés nézetben. (Az elsötített kép elérési útvonala a gyorsmenüből: Képernyő (Screen) > Fehérített kép (White Screen) vagy Feketített kép (Black Screen). A diák eredeti állapotába bármely nyomógomb lenyomásával tudjuk visszahozni.
5.4. Prezenter
A prezentáció során a figyelmet leginkább az tereli el, ha minden egyes diaváltásnál vissza kell sétálnunk a billentyűzethez (egérhez). Ez megszakítja az előadás természetes menetét, és azt a benyomást kelti, hogy a számítógép irányít bennünket, ahelyett, hogy mi irányítanánk a számítógépet. További káros mellékhatása a számítógéphez sétálásnak az, hogy elveszítjük a hallgatósággal a szemkontaktust.
A megoldást erre a problémára a prezenter nevű eszköz jelenti. A prezenter egy távirányító, amely segítségével a diáról-diára (animációról-animációra) tudunk lépni. A prezenter két részből áll: adó- (az előadó kezében) és a vevőkészülék (a számítógép USB-portjára csatlakoztatva). Ennek az eszköznek a hatótávolsága átlagban 15 méterig terjed, telepítéséhez nincs szükség külön szoftverre, az adó részében álalábank két ceruzaelem található. Néhány modell csal arra ad módot, hogy két gombbal előre, illetve vissza lépjünk a bemutatónkban, de van olyan eszköz, amely segítségvel indítani tudjuk a vetítést (F5), illetve ki tudunk abból lépni (ESC), segítségével a hangerőt tudjuk szabályozni, a médialejátszást irányítani, az egeret vezetni, a képernyőt sötétíteni. Egyes prezenterekbe lézermutató és stopperóra (az előadásunk időtartamának a mérésére) került beépítésre.
Az előadónak a prezentert a nem domináns kezébe kell tartania, így diszkréten át tud váltani a diák között. Folyamatosan fenn tudja tartani a szemkontaktust a hallgatókkal, nem korlátozza őt a diák átváltása a szabad mozgásában.
7. kép
A prezenter
5.5. Írás a vetítési felületre
Már a grafoszkóp használatakor is nagy hatást értünk el, ha írtunk-rajzoltunk a fóliára, amely megjelent a vetítési felületen.
A PowerPoint Diavetítés nézetében is tudunk rajzolni a vetítési felületre úgy, hogy először a Diavetítés helyi menüjéből kiválasztjuk a megfelelő rajzeszközt: Golyóstoll (Ballpoint Pen), Filctoll (Fel Tip Pen), Kiemelő (Highlighter). Vetítés közben a CTRL+P billentyűkombinációval tudunk a mutatót tollá alakítani, ezt a CTRL+A gombok lenyomásával vonjuk vissza. A toll színe a Vetítése beállítások panelen meghatározott szín lesz.
A digitális táblák szoftverei is változatos rajzolási lehetőségeket kínálnak: szöveg kiemelése, vonalak és nyilak rajzolása, alakok rajzolása, szabadkézi rajz készítése, kész rajz beszúrása a galériából. A digitális táblák kiegészítőjeként forgalomba kerülő toll segítségével címeket húzhatunk alá, szövegrészeket keretezhetünk be, szavakat húzhatunk alá, új szavakat írhatunk fel.
Az előadók általában nem élnek ezzel a lehetőséggel, így ez a művelet újszerűen hat a hallgatókra, figyelemkoncentrálást eredményez.
5.6. A hallgatóság aktiválása
A „hallom-elfelejtem, látom-megjegyzem, megcsinálom-megértem” elvet követve az előadásunk hatékonyabb lesz, ha a közönségünket is aktívvá tesszük valamilyen módon. Erre, az előadás témájától függően, szerteágazó lehetőségeink vannak. A hallgatóság a következő módon aktiválható:
- kiosztott nyomtatott anyaggal
- szavazással
- kérdésekkel (az előadó és a hallgatóság részéről)
- eszmecserével, vitával
- kísérletekkel (kémia, fizika)
6. A prezentáció bemutatatásának a hibái
A gyakorlati tanácsok prezentációnk bemutatásához és a lámpaláz leküzdéséhez
A szereplést megelőző lámpaláz és az előadás alatti idegesség hátterében a nyájösztön, a kisebbségi érzés és a kudarctól való félelem egyaránt állhat. Az emberek ösztönösen szeretnek elvegyülni a tömegben. Mások társaságában sokkal inkább a többséghez igazodnak, és azzal egyformán cselekszenek. Az ember nem szereti, ha kiválasztják, vagy ha egyedül áll. Ennek oka az elfogadottság és a beletartozás veleszületett igényében rejlik.
Attól is félünk, hogy miként reagál a csoport, ha attól valamilyen formában elválasztanak. A kisebbségi komplexus az előadók legnagyobb ellensége. Az ember „önmagát hozza", és ha nincs tisztában saját értékével, ösztönösen ideges lesz. Senki sem szereti elveszíteni méltóságát, büszkeségét és emberi tartását. Sokak számára a beszédtartás létük legbelsejét fenyegeti. Valójában önmaguktól félnek - ezt a lelkiállapotot csak az önbizalom gyógyíthatja meg. Tudunk kell azonban, hogy az előadások előtti lámpaláz nem természetellenes. Sokszor a legtapasztaltabb előadók is feszültek az előadásuk előtt. Tudnunk kell, hogy a jól megszerkesztett bemutató is biztonságot sugároz, „megtámaszthatja” az előadásunkat.
Az előadásokhoz kötődő stressz leküzdésére számos praktikus módszer ismert, az alábbiakban ezek közül emelünk ki néhányat:
1. Bízzunk a közönség velünk szembeni jó szándékában!
A közönség azt akarja, hogy neked sikerünk legyen. Nem örülnének és esetleg kicsit zavarban is lennének, ha nem jól sikerülne a szereplésünk. A mi oldaladunkon állnak, tehát mosolyogjunk rájuk és alakítsunk ki velük jó kapcsolatot.
2. Bízzunk önmagunkban!
A közönség felé akkor is sugározzunk bizalmat, ha nem is vagyunk annyira biztosak a dolgunkban. Keltsünk csendes tekintély benyomást. Legyünk a „felelős ember". Sose mentegetőzzünk, és ne feltételezzük, hogy nem érdekes az, amit mondani akarunk.
3. Ne vegyük magunkat túl komolyan!
Tényleg olyan sokat számít, ha valami nem sikerül? Mindenki kudarcot vallhat néha, és különben is, fog-e a közönség emlékezni a hibáinkra? A beszéd megtartása nem élet-halál kérdése. Érezzük magunkat jól!
4. A „mintha - elmélet"
Tegyünk úgy, mintha nem félnénk - és nem fogunk félni. Vágjunk jó képet a dolgokhoz. Gondoljunk arra, hogy az érzés tettet szül, pl.: „félek" (érzés) - „kiszaladok" (tett). Ám a fordítottja is igaz: a tett érzést szül. Mosolyogjunk és jobban fogjuk magunkat érezni. Tegyünk úgy, mintha félelmek nélküli és magabiztos lennénk, és ez meghozza a bátorságot.
5. Higgyünk abban, amit mondunk!
A dühös embernek nincs ideje idegeskedni, túlságosan belemerül az ügyébe ahhoz, hogy azon idegeskedjen, mit gondol róla a közönség. Tudjuk, hogy miről fogunk beszélni, bízzunk a témával kapcsolatos ismereteinkben, beszéljünk a tapasztalataink alapján, és saját lelkesedésünk hozzásegít az idegesség leküzdéséhez.
6. Alaposan készüljünk fel a beszédünkre!
Az általunk tartott beszéd vagy előadás tényleg a „jéghegy csúcsa". Alaposan készüljünk fel rá. Dolgozzuk ki azt, hogy mit fogunk mondani és hogyan. Készítsünk jegyzeteket vagy vizuális anyagokat, próbáljuk el hangosan, amíg bizalmat nem kezdünk érezni magunkban és a beszédben. Mindig legyünk tekintettel a közönségre, és beszédünket az alkalomhoz igazítsuk.
7. Próbáljuk el a beszédet
Tükör előtt hangosan (esetleg videofelvétellel) próbáljuk el a beszédet.
A bevezetést és a befejezést tanuljuk meg kívülről!
Valószínűleg a beszéd elején leszünk a legidegesebbek. A felszólalás előtt néhány perccel fejben fussunk át a bevezetésen. A közönség előtt várjunk ki, vegyünk mély levegőt, lassan álljunk fel, mosolyogjunk a közönségre, és lassan, érthetően mondjuk el a bevezető szavakat. A befejezés pedig az utolsó emlékképeket rögzíti hallgatóságban.
8. Ne legyünk túl nagyra törőek
Minél hosszabban beszélünk, annál nagyobb a közönség elvárása velünk szemben. Beszédeink eleinte legyenek egyszerűek, rövidek, és a témának csak a legfontosabb aspektusaira korlátozódjanak. Ha megnő a bizalmunk, és elsajátítjuk a technikát, alkalmasabbak leszünk a beszédtartásra.
9. Mély levegővétel
A jó szerepléshez szükség van bizonyos feszültségszintre. Ez a feszültség a hegedű húrjaihoz hasonlítható: ha túl szorosak vagy túl lazák, a vonó által kihozott hangok torzak lesznek. Ezért a húrokat pontosan a megfelelő feszességre kell állítani. Hasonlóképpen, a mi adrenalin szintünknek is megfelelőnek kell lennie: ha túl alacsony, az előadás monoton és unalmas lesz; ha túl magas, megmutatkozik az idegességünk. Az előadás előtti néhány perces mély levegővétel a feszültség nagy részét leköti.
Az előadások során leggyakrabban jelentkező előadói hibák, ha az előadó:
- felolvassa a szemléltető anyagot
- olyan ábrát, táblázatot mutat, amit nem tud megmagyarázni, vagy olvashatatlan a betűméret
- túllépi a tervezett időt
- ugrál a témák bőségének zavarában – nincs vezérfonal
- zavarba jön, és nem tud érthetően és világosan előadni
- monoton, színtelen hangon beszél
- összefüggő szöveget vetít ki (kivéve, ha idézet)
- nem vesz fel szemkontaktust
- hátat fordít a hallgatóknak
6. Összegzés
A cikkünkben a gyakran prezentáló kollégáknak szeretnénk útmutatót adni, a prezentációkészítés alapvető módszertani elveinek a megismerésével. A munka kiindulópontjául Cliff Attkinson technikája szolgálta, amely a cambridge-i egyetem multimédiák segítségével történő tanulás elveire épül fel. Ez a technika már jónak bizonyult amerika-szerte a tárgyalótermbekben, valamint a közgazdaságban is. Ezeket az elveket alkalmaztuk az oktatásra, kibővítve a sajátságokkal, valamint a helyi elemekkel.
Irodalomjegyzék
- Attkinson, C. 2008. Ne vetíts vázlatot! A hatásos prezentáció Budapest: Microsoft Press - SZAK Kiadó Kft.
- Mayer, R. 2005. The Cambridge Handbook of Multimedia Learning Cambridge: Cambridge University Press.
- Námesztovszki Zs. 2007. PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban; Szabadka: Új Kép.
- Soleša, D. 2007. Informacione tehnologije Novi Sad – Sombor: Univerzitet u Novom Sadu Pedagoški fakultet u Somboru.
- http://edutech.elte.hu/multiped/okttech_11/okttech_11.pdf - Vetítéstechnikai és prezentációs eszközök.
- http://blog.namesztovszkizsolt.com/wp-content/uploads/2009/10/powerpoint/powerpoint.htm - Námesztovszki Zs. (2008.): Segédanyag a tanítóképző hallgatói számára oktatásinformatika tantárgyból
.jpg)
