Örömtréning

A lelkigyakorlatoknak egyik formájaként jelent meg az utóbbi években az örömtréning. Segítségével begyakorolhatja az ember, hogy a múltjából a jót idézze fel, hogy a jelenbeli észlelését a neki tetszőre irányítsa, és hogy a jövőt optimistán képzelje el. A gyakorlatok, az „örömkezelés” során nem valami rossz ellen kell küzdeni, hanem valami jóra törekedni. Fontos mozzanata egy-egy gyakorlatnak a lazítás és az elképzeltetés.

Az örömtréningnek összetett a hatásmechanizmusa. Része van benne a gyakorlás során létrejövő szemléletváltozásnak, a képzelet működésének, az akarat, a hit fejlesztésének és az életvitel módosulásának is. Az örömtréning növeli a lelki ellenálló képességet, mélyíti az önismeretet, erősíti az önbizalmat, segíti az embert az élet élvezetében. Közvetve a testi egészségre is hatással van az örömtréning, ugyanis a lelkileg kiegyensúlyozott, jó kedélyű, bizakodó ember nemcsak hogy nehezebben betegszik meg, hanem ha már beteg, akkor jóval könnyebben léphet a gyógyulás útjára, mint az, aki bizonytalan, rosszkedvű, pesszimista. Napóleon sebésze arra a tapasztalatra jutott, hogy a győztesek sebei gyorsabban gyógyulnak, mint a veszteseké.

Az örömtréning tanácsok helyett meghatározott kérdéseket vet fel. Ezekre a kérdésekre az egyén saját maga találhatja meg a választ. A legkülönbözőbb témákban lehet kérdéseket kapni, és pozitívan megválaszolni őket. A válaszkeresés során az ember fokozatosan ráhangolódik az optimista szemléletre. Az optimista szemlélet lényege, hogy felismerjük a pozitív viszonyulás hasznosságát. Az otthoni és az iskolai nevelésben nem eléggé jut kifejezésre ez a szemlélet, sőt számos esetben gátlásossá, kishitűvé, félszeggé teszi az egyént. Az örömtréning által fejleszthetjük magunkban a jó és a szép felismerésére való képességünket, és arra is alkalmassá válunk, hogy észrevegyük mások örömét, együtt érezzünk velük. A pozitív viszonyulással megváltozik problémamegoldó szemléletünk. Többé nem a hibákat akarjuk majd javítani, hanem felkészülünk elkerülésükre, megelőzésükre. Az örömtréning által az ember kellőképpen felvértezheti magát bizakodással, hogy a nehéz helyzeteket is könnyedén, emelt fővel élje át.

Az örömtréning szónak az összetételi tagjai ismert szavak, csak a köztük levő képzettársítás a szokatlan. Különös, hogy a kedvező esemény hatásaként támadó kellemes érzést, a derűs, vidám lelkiállapotot is lehet gyakorolni. A tréning szó a sportnyelvben edzést jelöl, a bizalmas szóhasználat előgyakorlatra, felkészülésre, gyakorlatra, gyakorlásra utal vele, illetve a tréningruha főnév helyett használja. Az edzés főnév inkább megfelel a köznyelvi normának, de azért nem szorította annyira háttérbe a tréninget, mint ahogyan a sportnyelv számos más szavának esetében tapasztaljuk, hiszen a partdobás, a fedezet, a hátvéd már régóta jóval közkeletűbb, mint taccs, a half és a bekk.

Mindenestre a tréning szó éli a maga életét, angol mintára ’képzés, tanítás’ jelentésben is kezdik használni különféle szövegösszefüggésekben, úgyhogy már kilépett a sportnyelv keretei közül. Nem mondunk ugyan tréningiskolát tanítóképző helyett (az angol training college nyomán), tanári állomány helyett tréningkádert (a training cadre szókapcsolatnak megfelelően) tréningfilmet oktatófilm helyett (training film az angol katonai szóhasználatban) stb., előfordul viszont ún. dollártréning felső- vagy középvezetők, politikusok, üzletkötők, területi képviselők ügyfélszolgálaton dolgozók, szakszervezeti vezetők, sajtószóvivők, újságírók, ügyvédek és mindazok számára, akik valamely okból feszélyezve, kényelmetlenül érzik magukat, ha meg kell szólalniuk mások előtt.