A bank kivár

A hagyományos köznyelvi szóhasználattól eltérően a magyarországi tömegtájékoztatásban olykor tárgyatlanul is előfordul a kivár ige. A minap például azt mondták a Magyar Televízió első műsorában, hogy „A bank egyelőre kivár”. A Pénz plusz piac hasábjain olvashattuk a következőket: „Figyelmen kívül hagyva a New York-i tőzsde előző napi szárnyalását, inkább kivárnak a hazai befektetők.” Íme még néhány példa: „A beruházás mögött álló francia ingatlanfejlesztő társaság kivár.”; „Szabad szálláshelyek is vannak, csak a hotelek némelyike még kivár.”; „A koalíció egyeztet, az ellenzék kivár.”; „A környéken gazdálkodó szövetkezetek többsége kivár, s csak később értékesíti a búzát.”

A sportnyelv és a vadásznyelv már eddig is élt tárgyatlanul a kivár igével, mégpedig ’rövid ideig figyelmét összpontosítva vár valamire” jelentésben. Például: Kivárt, utána pedig hajrázott.; Kivárt, aztán lőtt. Voltaképpen arról van szó, hogy újabban a kivár köznyelvi értelemben is szerepel tárgyatlanul (’megvárja, amíg véget ér, illetve bekövetkezik valami’). Úgy látszik, hogy a köznyelvben már nemcsak olyanokat lehet mondani, hogy kivárja a végét, kivárja a kedvező alkalmat, kivárja a sorát, hanem azt is, hogy kivár. Ahhoz képest, hogy ez az ige a tizenkilencedik században még kizárólag tárgyas ragozású volt, ez a változás eléggé jelentős.

Akad még néhány olyan tárgyas igénk, amely tárgyatlanul is használatos; némelyik csak kivételesen (csupán bizonyos esetben), mások meghatározott jelentésekhez kötve, és ismét mások rendszeresen.

Az első csoportba sorolható például a megfőz és a felír. A megfőz csak az ’ételt főzéssel elkészít’ jelentésben lehet tárgyatlan (Amíg odalesztek, én megfőzök.), különben tárgyas (’élelmiszer puhára főzését elvégzi’, ’rávesz valakit valamire’, ’megpuhít’, ’csábítgatással érzéki vonzalmat kelt valakiben’). A felír ige csupán a régi hivatali nyelvben élt tárgyatlanul, ’írásbeli felterjesztést küld’ volt a jelentése. Egyébként tárgyas ige: ’jól látható helyre ír valamit’, ’emlékeztetőül írásba foglal’, a kereskedelmi szóhasználatban ’valakinek a terhére feljegyez’, (rendőr) ’a szabálysértő adatait feljegyzi, hogy megbüntesse vagy feljelentse’, (orvos gyógyszert) ’receptre írva rendel’.

A második csoportot képviselheti a kitol és a feltör. A kitol tárgyasan kifejezi a ’tolva kívülre juttat vagy kimozdít’, a ’tolva helyéből kinyom’, az időpontot ’későbbre tesz’, az időtartamot ’meghosszabbít’, valamint a bizalmas szóhasználatban a határt ’kiterjeszt’ értelmet, tárgytalanul pedig azt, hogy mozdony, szerelvény ’tolatva kimegy’, illetve hogy ’rászed valakit, vagy kellemetlenséget okoz neki’. A feltör ige néhány jelentésben tárgyas (’valaminek kemény burkát széttöri’, ’megrongálva erőszakosan felnyit’, a mezőgazdasági szóhasználatban műveletlen ’földet első ízbe fölszánt’, utat ’töredezetté tesz’, testrészét ’tartós nyomással, dörzsöléssel hólyagossá teszi, fölsebzi’), de jó pár jelentésben tárgyatlan is (folyadék, gáz ’a felszínre tör’, ’akadályokat leküzdve fölfelé halad, illetve feljut’, ’küzdelemmel előnyösebb helyzetbe jut, illetve erre törekszik’, hang ’akadályokon át a magasba hatol’, a választékos beszédben pedig: érzelem ’hirtelen nagy erővel megnyilvánul’).