Tudta-e?
Hogyan táplálkozik a húsevõ növény? Ezeknek a nönyeknek a leveleik végén tömlõszerû kitüremkedés van, amit kancsónak hívunk. A széle többnyire színes, hogy a rovarokat magához csalogassa. Ha ügyetlenek, a kancsó peremén megcsúsznak és a tömlõ mélyére pottyannak, ahol beleragadnak a lefelé álló ragadós szõrszálakba. A fogságba esett rovarok elpusztulnak a kancsó mélyén és felbomló testükbõl táplálkozik a növény.

93. szám - 2012. április 01.

Az érdekeltség és a szókészlet összefüggései

Sapir amerikai nyelvész szerint az, hogy egy nyelvben milyen elnevezések vannak egyes fogalmakra, a környezet iránt való érdeklődéstől és a beszélők érdekeltségétől függ.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László

1
Ha kicsi az érdeklődés és az érdekeltség, bizonyos elnevezések akár ki is maradhatnak a nyelv szókészletéből. Valószínűleg nem sokan tudják, hol fekszik New Britain szigete. Pedig meglehetően nagy, majdnem ötszáz kilométer hosszú, és mintegy száz kilométer széles. Óceániában található, Új-Guineától keletre, a Bismarck-tenger és a Salamon-tenger között, az Egyenlítő közelében. A Pápua Új-Guineához tartozó szigeten többnyire melanézek élnek. Nyelvüknek egyik jellegzetessége, hogy nem tesznek különbséget a fekete és a kék szín között, nem adnak külön nevet nekik, mindkettőt egyszerűen sötétnek nevezik. Ettől eltekintve díszítéseikben igen ízlésesen alkalmazzák őket. Vajon ebből arra következtethetünk, hogy ha egy népnek nincs is szava valamely fogalom jelölésére, azért még ismerheti az illető dolgot?

Minden bizonnyal. Ezt más példák is igazolni látszanak. Egyes indián nyelvek ugyan-azt a szót használják a Hold és a Nap megnevezésére, csupán a szövegkörnyezetből lehet következtetni arra, hogy az adott esetben melyikről van szó. Számunkra ez meglehetősen különös, mi fontosnak tartjuk, hogy különbséget tegyünk a két jellegzetes égitest között. Nyilván az indiánok is észlelik ezt a különbséget, csak nem tulajdonítanak jelentőséget neki, nem érdekeltek a dologban, ezért nem tartanak fenn számukra külön helyet a szókincsükben, mint ahogyan ezt más nyelvekben tapasztalhatjuk.



Persze, nem mindig szükséges egzotikus nyelvekhez fordulnunk efféle példákért, a miénkben is akad egypár: por, levél, barack, üveg stb. Számunkra a talajról vagy más szilárd testről levált finom szemecskék tömege is por, és az ilyen alakban forgalomba hozott anyag, gyógyszer is por. Sőt, a választékos beszédben az eltemetett holttest maradványaira is ezzel a szóval utalunk. Más nyelvek, így a szerb, a német, az angol, a francia nem mindig ugyanazt a szót használja a szóban forgó esetekben. Az utcán levő port a szerb prašinának, a német die Staubnak, az angol rendszerint dustnak, a francia poussiere-nek mondja.

A por alakú gyógyszer neve a szerb nyelvben prašak, a németben das Pulver, az angolban powder, a franciában comprimé vagy cachet. Levél szavunk nem csupán a magasabb rendű növények zöld, lemez-szerű szervet jelöli, hanem a távol levő személyhez intézett írásbeli közlést, értesítést, vagy az ilyen stílusban írt művet is. A szerb az első esetben a list szót használja, a német a das Blatt főnevet, az olasz a foglia szót, az angol a leafet, a második esetben viszont a pismo, a der Brief, a lettera vagy scritto, ill. a letter járja. A magyar őszibaracknak breskva a szerb megfelelője, a sárgabaracknak kajsija, a német nyelv az egyiket der Pfirsichnek nevezi, a másikat die Aprikosenak, az olaszban pesca az őszibarack neve, a sárgabarcké pedig albicocca, az angol az elsőt peachnek nevezi, a másodikat apricotnak, a franciában az egyiknek peche a neve, a másiknak abricot. A magyarban az üveg egyrészt azt az anyagot jelöli, amelyet homok, mészkő és szóda megolvasztott keverékéből gyártanak, másrészt pedig az ilyen anyagból készült edényt is. Szerbül megkülönböztetik a bocát a staklotól, németül a die Flaschet a das Glastól, olaszul a bottigliát a vetrotól, és így tovább.

Az említett példák az érdeklődés és az érdekeltség hiányára utalnak. Előfordul azonban, hogy egy nép fokozottabban érdekelt bizonyos dolgok aprólékos megkülönböztetésében. Az eszkimók például külön névvel illetik a hulló havat, a földön levő havat, a jéggé fagyott havat, az olvadó havat stb. Olyan szavuk viszont nincs is, amely általában a hóra vonatkozna, mint más nyelvekben. Nyilvánvaló, hogy életkörülményeik késztetik őket a differenciálásra, a megnevezésekben való aprólékosságra.

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor