A mekkai zarándoklat

Az idén december 17-én kezdődött és 22-ig tartott a hagyományos mekkai zarándoklat, melyen a korábbi évekhez hasonlóan, most is több mint két millió muszlim vett részt a világ minden tájáról. Az idei mekkai zarándoklaton Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is részt vett a szaúdi király meghívására.

A zarándoklat mindig a holdév utolsó hónapjának nyolcadik napján kezdődik és a tizenharmadikon ér véget. Minden napra el van rendelve a megfelelő szertartás, ezek rendjét még maga Mohamed próféta alakította ki utolsó zarándoklata során.

Kevés olyan rejtélyes, izgalmas, mindenkit érdeklő, közismert és egyben annyira félreismert, félreértéssel és tévhittel átszőtt dolog létezik, mint a muszlimok mekkai zarándoklata. Sajnos, sokszor hallani tévhiedelmeket és helytelen ismereteket neves rádió- és televíziócsatornák műsoraiban, és gyakran olvashatunk ilyeneket neves újságok hasábjain is.

Minden muszlim szent kötelessége

A zarándoklat tulajdonképpen a Kábához és a hozzá közel eső helységekhez történő ellátogatásból álló hosszú imádság. A zarándoklat célja, a kocka alakú Kába-szentély, mely fekete brokátba burkolózva, messze kimagasodik a tömegből. A zarándokoknak hétszer kell körüljárniuk a Szentek Szentjét, miközben áhítatosan imádkoznak. Az umra ceremónia fontos része a Fekete Kő megcsókolása vagy megsimogatása. Így szívják magukba annak erejét, hogy ettől merősödve, az igaz hit szerint folytathassák életüket.

A hívő muszlimok szent kötelességeit, az iszlám öt tartópillérét, a Korán tartalmazza. Ezek a következők: a hit megvallása, napi ötszöri imádkozás, jótékonykodás, a ramadán havi böjt és végül a mekkai zarándoklat a háddzs.





A szent hely az Iszlám hívei szerint azért lett felállítva, hogy Allahot "közvetlen-közelről" imádhassák. A hívő muszlimok szerint ha valaki belép a Kába terére, szíve teli van becsülettel, lelke szabad, és készen áll arra, hogy alárendelje lelkét a világegyetem teremtőjének. A Kába-szentély egyúttal egy közös összekötő kapocs az összes muszlim vallási irányzat között, az iszlám testvériség és egység jelképe.

A "kis zarándoklatra" az év folyamán bármikor, a "nagy zarándoklatra" csak a mohamedán év tizenkettedik hónapjában, dul hiddzsában kerülhet sor. A zarándoklatot minden felelős korban (pubertás utáni kor) lévő muszlim férfinak és nőnek csupán egyszer kötelező megtenni életében, de csak akkor, ha mentálisan (épeszű), anyagilag (tehetős) és fizikailag (elég jó egészségnek örvend) képes rá. Az anyagi tehetősség itt azt jelenti, hogy van elég pénze saját és hozzátartozói szükségleteinek kielégítésére, adósságainak kifizetésére, amennyiben azok visszafizetési határideje a zarándoklat ideje előtt lejárna. Ez azt is magában foglalja, hogy kölcsönből például nem lehet zarándoklatra menni, és hogy az indulás ideje előtt lejáró tartozásokat zarándoklat előtt fontos visszafizetni. Mivel az út költséges és nehéz, illetve csak egyszer kötelező megtenni, a legtöbb muszlim tényleg csak egyszer (sokan még egyszer sem) teljesíti

Mindez, mint az életben minden egyszer történő esemény, különleges jelentőséggel és nyomatékkal ruházza fel ezt, a muszlimok hitéletében egyáltalában nem mindennapi történést. A zarándoklat jelentőségteljesség hangulatát tovább fokozza, hogy a háddzs alatt a zarándok tulajdonképpen Isten vendége, és ha fohászkodik valamiért, Allah teljesíti neki, ha megbocsátásért könyörög, megbocsátást nyer.

Az iszlám vallás szerint mód van arra is, hogy a hívő helyettest állítson, azaz egy barát vagy ismerős végezze helyette a szertartásokat. A zarándoklatot elvégzők a későbbiekben nevük elé illeszthetik a Hádzsi melléknevet.

Az iszlám legszentebb városa

Mekka, az iszlám legszentebb városa, Mohamed próféta szülőhelye Szaúd-Arábiában, az egyiptomi Szuez és a jemeni Áden között fekszik. Az év minden napján muszlimok milliói borulnak le a földre, a szent város irányába. A csillogó kupolák és karcsú minaretek városa ugyanakkor az ipar és a kereskedelem központja is. A muszlimok életét az iszlám vallás határozza meg, jelen van a tudományban és a művészetben, de még a leghétköznapibb tevékenységekben is, mint például az evésben vagy mosdásban.

Habár a nem iszlám vallásúaknak tilos belépni a Nagymecsetbe (régebben a betolakodókra halálbüntetés várt, ma a nem muszlimokat egyszerűen "csak" megbírságolják), az utóbbi 200 évben többen is megszegték ezt a szent törvényt, és zarándoknak öltözve vegyültek el a tömegben. Johann Ludwig Burekhardt svájci történész, aki a jordániai ókori sziklavárost, Petrát is felfedezte, 1814-ben elsőként írta le látogatását.





Talán Mekka leghíresebb, hitetlen látogatója az angol utazó, Sir Richard Burton volt, aki 1830-ban járt a városban, és később (Zarándoklat Medinába és Mekkába című könyvében) így írt élményeiről: "Tiszta szívemből mondom, hogy a hívők, akik sírva kapaszkodnak a függönybe, vagy szívüket a kőhöz szorítják, mélyebb érzéseket fejeznek ki, mint a távoli észak zarándoka."

Az iszlámon belüli konfliktusok Mekkát sem kerülték el. 1802-ben például a puritán Muhammad Abdul Wahhab borzalmas öldöklés után jutott be a városba, tönkretett minden szentélyt, a lakosságot pedig bálványimádásra kényszerítette. 1979-ben is véres összecsapások zajlottak a mecset környékén.

Az elmúlt tíz évben a zarándokok közül több mint kétezren haltak meg tűz, baleset vagy zavargások következtében. Szaúd-Arábia a zarándoklat alatt szigorúan tilt minden politikai megmozdulást, ettől függetlenül az ünnepet időről-időre megzavarja a politikum. A rijádi kormány az elmúlt időszakban dollár tízmilliárdokat költött a zarándoklat infrastruktúrája fejlesztésére, a szent helyekhez vezető utak és a szálláshelyek kiépítésére. Több százmillió dollárba kerül a zarándokok kényelmének biztosítása is, emellett több mint kétezer mentőautó, száznál több hajó és mintegy négyezer kórházi ágy áll minden eshetőségre készen a zarándoklat idején.



A Szentek Szentje

Az iszlám építészet szent emlékét, a Kába-szentélyt a hagyomány szerint Ibráhim (a bibliai Ábrahám) és fia, Iszmail építette. A Kába szó jelentése: négyszögletes épület, a Korán szerint Isten háza. "Az iszlám dobogó szíve" 12 m hosszú, 10 m széles és 15 m magas. A Kába a hatalmas (majdnem Margit-szigetnyi nagyságú-alapterületű), háromszintes Mekkai Nagy Mecset belső udvarában foglal helyet. A szentély megemelt alapzaton áll, fekete brokáttal borítva. Az ajtón lévő függönyökön és a külső falán körbefutó szegélyen arannyal hímzett feliratok láthatók. A Kába-szentély négy sarka a négy égtáj felé mutat, megerősítve azt a szimbólumot, hogy ez a kozmosz centruma, és azt a pontot jelzi, ahol a világ tengelyei kereszteződnek, ahol a vízszintes és a függőleges találkozik. Erre a pontra száll le Isten lelke, és a többi lélek körülötte forog, emiatt a zarándoklás legfontosabb jelenete a futás körbe-körbe a Kába-szentély körül (magába szentélybe, vagyis az épületbe a zarándokok sohasem lépnek be!).


A Kába-szentély már jóval a próféta előtt is ismert zarándokhely volt. Mekka békés bevétele után Mohamed eltávolította a más isteneket képviselő bálványokat, így Allah lett az egyetlen imádható isten ebben a nagy kereskedelmi városban. A muzulmán teológia szerint a Kába-szentély és benne a Fekete Kő az a láncszem, amely összeköti az iszlámot Ábrahám vallásával, amely minden monoteista modern vallás eredete.

Kába szentélyében jelenleg arany- és ezüstlámpák ontják a fényt. A szentélyen belül a legfontosabb tárgy a már többször említett Fekete Kő, melyet a zarándokoknak hétszer kell körbejárniuk és megcsókolniuk.

A szentély udvarán áll a híres "Zem-zem" kút. A legenda szerint ez a kút Hágár könnyeiből fakadt, aki Ábrahám szolgálója volt, s ő szülte neki első fiát, Iszmailt. Korábban a Zem-zem volt Mekka egyetlen vízforrása. Tikfából oszlopokat állítottak köré, föléje pedig kupolát emeltek. Mosásra, ivásra használták, és a mai napig a Zem-zem vizével mossák tisztára, évente háromszor a Kábát.

A misztikus Fekete Kő

A Fekete Kő eredete misztikus ködbe vész, szentté azonban bizonyosan Mohamed tette. A geológusok szerint meteorit egy darabja, s mint a hagyomány is tartja, egyenesen az égből hullt az Édenkertbe. A későbbiekben Ádám kapta meg, miután Allah kikergette a Paradicsomból, hogy a kő elnyelje a bűneit. A legenda szerint eredetileg fehér volt, de az idők folyamán megfeketedett a magába szívott sok emberi bűntől... Később a legendák szerint Dzsibríl angyal (a bibliai Gábriel) Ibráhimnak ajándékozta, hogy templomának a sarokköve legyen.

A Fekete Kő (arabul: al-Hajar-ul-Aswad), az iszlám szent relikviája, a Kába-szentély dél-keleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van a falba beépítve. Viszonylag kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú kő, ami légbuborékokat rejt magában, színét pedig magas vastartalma adja. A kőhöz több évezredes hiedelmek tapadnak: az iszlám hívők isteni jelnek tekintik, úgy tartják ez Allah földre szállt jobb keze. A Kábához irányuló zarándoklatok már Mohamed ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete Követ. A mai zarándokok is, amikor a háddzs pontosan megszabott rituáléja szerint körüljárják a Kábát, szintén megpróbálják megérinteni, megsimogatni vagy megcsókolni a csodatévő erővel felruházott követ. Akik pedig nem jutnak elég közel hogy ezt megtegyék, fejet hajtanak, amikor azon az oldalon haladnak el, ahol a kő van.

A követ 930-ban elrabolták és ekkor több darabra tört. A karámita szekta fanatikus harcosai betörtek Mekkába, romba döntötték a várost és a szent követ Bahrein szigetére vitték, ahol huszonkét éven át zálogként maguknál tartották. Csak hosszas alku eredményeként került vissza eredeti helyére, de ekkor már törött volt. Ma a törés helyén vastag ezüst pánt és ezüst szögek tartják össze.

Évszázados rituálék, a zarándoklat forgatókönyve

A Mekkába zarándoklók a háddzs szertartásának évszázados rituáléját követik. Mielőtt útra kelnének, tetőtől-talpig varrás nélküli, fehér lepelbe, ikrámba burkolóznak A hívők egyforma öltözete Allah előtti egyenlőségüket jelképezi. Ima előtt a muszlimoknak meg kell mosniuk arcukat, fejüket, kezüket és lábukat. Ezt a szent kőtől 55 méternyire lévő Zem-zem vízével teszik.

A zarándoklat első napján Mekkában a zarándokok jobbról-balra haladva hétszer körüljárják a Kábát és megcsókolják a Fekete Követ. Azután hétszer egymás után felmennek a szomszédos magaslatokra, amelyek a Marva és a Szafa nevű dombok között fekszenek, ezeket mára bekerítették, és ösvénnyel kötötték össze. Ezt követően a zarándokok a 8 km-re eső Minába gyalogolnak, itt szállnak meg éjszakára. A következő nap reggelén a 16 km-re fekvő Arafát-fennsíkra mennek, ahol a hagyomány szerint Mohamed utolsó beszédét tartotta. A 70 méter magas Arafát-hegyen (a Könyörület Hegye) napnyugtáig kórusban szólongatják Allahot és neki ajánlják szolgálataikat. A hagyomány szerint itt imádkozott Ádám és Éva is, majd Ábrahám és fia is. Az itt zajló esemény az utolsó ítéletre váró emberek várakozását jelképezi.

A napközi rituálék után a hívők az este egy részét 49 kő összegyűjtésével töltik. A kövek a másnapi rítushoz kellenek, amely a Muzdalifába való gyaloglásból, és a Minába történő visszatérésből áll. Itt zajlik le "az ördög megkövezésének" ceremóniája, amikor is a kövekkel megdobálnak három kőoszlopot, melyek azt a helyet jelölik, ahol Iszmail egykor megkövezte a sátánt, mert az Ábrahám iránti engedetlenségre akarta csábítani. A zarándokok ezen a helyen levágják (vagy levágatják) az áldozati állatot, amelyet a szegények között osztanak szét, de természetesen ők maguk is ehetnek belőle. Az Istennek bemutatott állatáldozattal Ábrahámnak és fiának, Iszmailnek a Bibliából is jól ismert történetéről emlékeznek meg (azzal, hogy ez a verzió szerint Izsákot kellett feláldozni). A levágott többmillió állat fölöslegeses húsát lefagyasztják, hogy a szegények egész évben felhasználhassák illetve transzport segítségével juttatják el a szűkölködő muszlimokhoz szerte a világon. Az állatáldozatot követően alázatosságuk jeleként a zarándokok levágják hajukat (a nők mindössze egy ujjnyit vágnak belőle, míg a férfiak akár az egészet le is borotválhatják).


Az utolsó szakasz megtételével a zarándokok visszajutnak Mekkába. A háddzs ünnepséggel ér véget, melynek során a zarándoklat záróaktusaként ismét hétszer körbejárják a Kábát. A hatalmas tolongásban minden elővigyázatossági intézkedés dacára sajnos évről-évre többen életüket veszítik; 1990-ben 1426 embert, míg három évvel ezelőtt 251 zarándokot tapostak halálra.

Hazatérve a zarándoklaton részt vett hádzsik fehér horgolt sapkát viselhetnek további életükben. Számos országban - például Egyiptomban - a falvakban a hádzsik házuk falára is felfestik zarándoklatuk történetét a repülőgéptől és a hajótól kezdve egészen a Fekete Követ rejtő építményig.