A kínai Nagy Fal több mint 7 ezer kilométer hosszú ugyan, de csupán 12 méter széles. „A Föld gyönyörű az űrből, ám a Nagy Falat nem láttam felülről” – nyilatkozta Yang Liwei, a Földet elsőként megkerülő kínai űrhajós 2003 októberében. Ezzel igencsak elszomorította a kínaiakat, akik egészen addig azt hitték: a Nagy Fal az egyetlen ember alkotta objektum, amely látszik az űrből. Leleplezése után volt, aki azt javasolta, hogy világítsák ki a Nagy Falat, mások pedig a tankönyvek javítására szólítottak fel.
Ezzel szemben Eugene Cernan amerikai űrhajós szerint 160-320 kilométer magasságban a kínai Nagy Fal szabad szemmel is látható, szerinte Liwei-nek valószínűleg csak nem volt szerencséje: az időjárási és légköri viszonyok nem voltak megfelelőek. Szintén látható a fal Ed Lu asztronauta szerint; igaz, sokkal kevésbé, mint mondjuk a piramisok vagy a városok, és csak nagyon jó fény- és időjárási viszonyok mellett. Fényképet azonban, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt ő sem tudott csinálni a falról.
2004 májusában úgy tűnt, az Európai Űrhivatal (European Space Agency – ESA) Proba névre hallgató űrszondájának végre sikerült bizonyítékot szereznie egy évtizedes kérdésre (lásd a fenti képet). Az ügynökség azonban kénytelen volt visszavonni márciusi „szenzációs” bejelentését, miszerint jó minőségű képet kaptak a Nagy Falról egy a Föld körül 600 kilométer magasságban keringő szondától. A fotóról ugyanis később kiderült: egy folyót ábrázol.
.jpg)
