V. FERDINÁND (1835-1848)
I. Ferenc fia. Már gyermek- és ifjúkorában kitűnt, hogy nem termett uralkodásra, gyenge szervezetű és beteges volt, eszével sem emelkedett ki testvérei közül, mégis megkoronázták.
Az államügyekre nincs sok befolyása, a birodalmat ténylegesen Metternich, Kolowrat és Lajos főherceg kormányozza.
1836-ban elfogadja a magyar reformmozgalom legfontosabb követelését, az önkéntes, örökös megváltást.
Az 1847-48-as rendi országgyűlést ugyan még ő nyitja meg (ráadásul magyar nyelven, több mint 300 év után), majd szentesíti az 1848-as magyar forradalom áprilisi törvényeit is.
Ekkor a bécsi kamarilla úgy dönt, hogy az uralkodásra alkalmatlan királyt el kell távolítani a trónról. 1848. december 2-án aláírta Olmützben a lemondásáról készített okmányt, s átadta unokaöccsének, Ferenc Józsefnek.
Még több mint negyedszázadot élt a prágai Hradzsinban, birtokai igazgatásával foglalkozott.
1875-ben halt meg.
FERENC JÓZSEF (1848-1916)
Ferenc Károly főherceg fia. Mint vélhető trónörököst nagy gonddal nevelte anyja, a „nagyralátó" Zsófia. Az ifjú herceg jó nyelvérzékről, és friss észjárásról tett tanúbizonyságot. Az öröklési rend és a magyar közjog megsértésével került a trónra. Isten kegyelméből való uralkodónak tartotta magát. Nézete szerint birodalmát két veszély fenyegette, a nacionalizmus és az alkotmányosság. Személyiségében hangsúlyozottan jelentkeznek a Habsburg-vonások. Páratlan munkabírású, de fantáziátlan uralkodó.
Hétköznapjai katonás rendben telnek, de rossz hadvezér. Szabadidejét a vadászat tölti ki. Hosszú életét az államügyeknek szenteli, de XIX. századi elvei, maradisága, nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy halála után a Monarchia széthulljon. Családi élete tragédiákkal terhes, öccsét Miksát 1867-ben kivégzik Mexikóban, két évtized múlva, fia öngyilkosságot követ el, imádott feleségét Erzsébetet, anarchista merénylők ölik meg, testvérét Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914-ben egy szerb nacionalista (Gavrilo Princip) öli meg. (Ez robbantja ki az I. világháborút.)
Ferenc József 86 évesen az I. világháború harmadik évében halt meg.
IV. KÁROLY (1916-1918)
Az utolsó Habsburg uralkodó, Habsburg Ottó főherceg fia. Rudolf öngyilkossága, Ferenc Ferdinánd halála nyitották meg az utat számára a trón felé.
1916 novemberében, az I. világháború harmadik évében kerül trónra. A nehéz háborús helyzet ellenére, akár engedmények árán is a közép-európai nagyhatalom fenntartásán munkálkodik.
Megpróbál az antant államokkal különbékét kötni. 1918 októberében még megkísérli egy nyilatkozattal megállítani a Monarchia széthullását (föderatív átalakítást ígér a nemzeteknek).
Mindez azonban már elkésett. 1918 novemberében Bécsben nyilatkozatot ír alá, kötelezi magát, hogy visszavonul a kormányzástól. Két nap múlva, magyar királyként is hasonlóan nyilatkozik.
Kénytelen Svájcba költözni, de a trónról nem mond le. Még reménykedik a visszatérésben. 1921-ben kétszer is próbálkozik Magyarországon, de sikertelenül. Száműzetésben halt meg Madeira-szigetén 1922-ben. Fia, Habsburg Ottó napjainkhan is az európai politikai élet elismert személyisége.
.jpg)
