Az éj leple alatt festett számokat a házakra 1779-ben Marin Kreenfelt de Storcks, az Almanach de Paris szerkesztője néhány jó emberével együtt a francia fővárosban. A polgárok ugyanis gyanakvóan figyelték a címjegyzék készítőjének szokatlan magánkezdeményezését, elvégre a házszámozás akkoriban korántsem az idegenek tájékozódását vagy a levelek kézbesítését volt hivatott megkönnyíteni. Franciaország vidéki városaiban 1768-tól - csakúgy, mint Poroszországban 1737-től - hatóságilag lajstromozták a házakat, hogy senki se bújhasson ki a katonák bekvártélyozásának kötelezettsége alól.
A népszerűtlenség egyik oka az is lehetett, hogy időnként megbélyegző jellege is volt a procedúrának: Prágában például a zsidókat vették ekképpen nyilvántartásba. A Habsburg-monarchia cseh és osztrák tartományaiban a sorozást szolgálta, Bécsben pedig a rendőrség még a koldusok és csavargók kiszűrésére is igyekezett használni. A bécsi polgárok ellenérzései miatt azonban a számozás sokáig csak a hivatalos iratokban jelent meg, a házak falán nem. A párizsi elővárosokban előbb az engedély nélküli építkezéseknek próbálták elejét venni a számozással, a forradalom után pedig már a telekadó miatt számozták újra a házakat. Zürichben a tűzbiztosítási kötvények sorszáma díszítette a kapualjakat.
A házak számozása először Magyarországon II. József rendeletére történt meg 1786-ban. A nemesség ebben is a jogainak sérelmét látta, hiába nyugtatta meg őket a király azzal, hogy a „mi bécsi házunk” is számozva lett, a rendeletet csak vonakodva hajtották végre.
Álljon itt egy részlet egy korabeli országgyűlési jegyzőkönyvből:
"- Mint magyar nemes: tiltakozom! Igenis, tiltakozom! Ősi k*riám falát nem fogjátok holmi számokkal összefirkálni!
- Urambátyánknak nincsen igaza! II. József is számot íratott a bécsi Burgra!
- Ő megteheti, mert nem magyar úr! Csak kalapos király! Egy nemesembert nem lehet megszámozni, mint egy birkát! Ez nem áll az alkotmányban... Nincs a Hármaskönyvben...
- De urambátyám, 1785-öt mutat a kalendárium...
- Elég baj az! Bezzeg másképpen volt a régi szép időkben..."
És így tovább és így tovább... így füstölögtek a nemes urak, mikor nemesi portájuk kapuja fölé három hüvelyk nagyságú, fekete számot festettek a biztosok. Mert Magyarországon, a népszámlálással párhuzamosan, ekkor rendelték el első ízben valamennyi ház megjelölését.
Hát akkor hogy tájékozódtak régen az emberek a városokban számozott házak, utcanév táblák nélkül? Bizony, kissé nehézkesen: templomok vagy a boltok, fogadók, vendéglők cégérei szerint igazodtak el. A cégérek még a múlt században is fontos útbaigazításul szolgáltak különösen az írni-olvasni nem tudó falusiak számára. A pesti Aranykéz utca vagy Dob utca (régen Három dob utca) még ma is őrzik a régi kocsma cégérek emlékét.
Néhány érdekes történet ebből a témakörből:
ANapoleoni megszállás idején a francia csapatok Köln összes házát megszámozták, hogy a németül nem értő francia katonák könnyebben tájékozódhassanak a városban. Így kapta a kölni készítő hely a 4711-es házszámot, s vált később a világhírű parfüm márkanevévé. A Glockengasse 4711 ma is áll, a gyönyörűen felújított házban érdemes megnézni a kölnivíz történetét bemutató kiállítást.
Velencében a házak számozása építési sorrendjük szerint történt. Vagyis előfordult, hogy a 15. számú ház mellett közvetlenül a 228-as állt. Ez a rendszer tulajdonképpen hű tükre a városfejlődésnek.
Komoly lemaradásnak tűnhet, hogy sok világvárosban ma sem utcanevek és házszámok alapján tájékozódnak. Szöulban csak 2010-re tervezik e rendszer bevezetését. A harmadik világ sok országában a külföldi segélyprogramok keveset emlegetett része a házszámozás bevezetése. A Világbank külön kézikönyvet is kiadott idevágó programjainak megalapozására.
Nem várható viszont változás Japánban, ahol sem Tokióban, sem a többi nagyvárosban nincsenek utcanevek. Az eligazodás mégsem olyan bonyolult, mint az idegenek hiszik: a kerületeken belül részkerületek, azon belül házcsoportok alapján lehet behatárolni a célt, maguk a házak pedig meg vannak számozva. Igaz, aki azt szeretné, hogy könnyen megtalálják, kis térképvázlatot nyomat a névjegyére vagy üzletének reklámjára.
.jpg)
