Amikor Párizsba utazunk, magától értetődő, hogy megtekintjük az Eiffel-tornyot, a Diadalívet, a Louvre múzeumot, a Sacré-Coeur bazilikát és a Notre Dame székesegyházat; ugyanúgy, mint ahogy Londonban kihagyhatatlanok a Buckingham Palota, a Tower Bridge, a Big Ben, Madame Tussauds kiállítása, meg séta a Trafalgar téren, és egy kör a London Eye óriáskeréken, vagy Prágában a Károly-híd, az Óvárosi tér és hídtorony…
Viszont, az említett fővárosokban és közvetlen közelükben olyan megdöbbentő és lenyűgöző helyek is megtalálhatók, amelyekről szinte alig lehet hallani. A turisztikai prospektusok nem említik ezeket, esetleg csak néhány nem hivatalos honlap, amelyek mellett a figyelmetlen olvasó tekintete könnyen elsiklik. Pedig bátran állíthatjuk, hogy e helyek mélyebb emléknyomot és több kérdést hagynak maguk után a látogatóban, mint akármelyik fent említett híres látványosság.
A párizsi Katakombák (l'Ossuaire Municipal)
Akár hátborzongatónak is tűnhet, ha belegondolunk, hogy a 12 millió lakosú Fények városának utcáin sétálva, valójában egy párhuzamos világon – a sötétség és a holtak birodalmán - taposunk. A 11.000 négyzetkilométer terjedelmű, 300 kilométer hosszú alagútrendszer közel 7 millió ember végső lakhelye. A Katakombák keletkezése a 18. század végére tehető, amikor a túlzsúfolt és fertőzésveszélyt hordozó párizsi temetők tömegsírjait exhumálták, és az emberi maradványokat a város alatt húzódó elhagyatott kőbánya alagútjaiba szállították. 1810-ben merült fel az ötlet, hogy mauzóleummá alakítsák. A halomra dobált csontokat ekkor sorba rendezték, közéjük díszítésként különböző alakzatokban koponyákat helyeztek. Kisebb-nagyobb megszakításokkal 1874 óta látogatható ez a földalatti nekropolisz, jelenleg 2 kilométeres szakaszon. Persze, ez a táv nem elégíti ki mindenki kíváncsiságát. Gyakran hallani egész csoportokról, akik a városszerte meglelhető titkos bejáratokon keresztül jutnak le az alagútrendszer lezárt járataiba. Viszont, az ilyen jellegű kalandra vágyóknak számolniuk kell az illegális behatolóknak kiszabott büntetéssel is, ami 60 eurónál kezdődik.
A Katakombákban több felirat is található, amelyek a halál természetéről elmélkednek: „Hol a halál? Mindig a jövőben vagy a múltban? Ahogy megjelenik, már tovaszáll”.
A csehországi Csontok Temploma (Kostnice Sedlec)
Talán még kevésbé ismert, hogy Prágától alig 70 kilométerre is található egy, a párizsi katakombákhoz hasonló hely. Kívülről nézve semmi különleges sincs a Kutná Hora külvárosában, Sedlecben álló parányi római katolikus kápolnában. De amint belépünk ebbe az átlagosnak mondható középkori gótikus építménybe, igazán egyedülálló látvány fogad bennünket. Belsejét František Rint fafaragó 1870-es műalkotásai díszítik, amelyek több mint 40 ezer emberi csontvázból készültek. A Csontok Templomának története a 13. századig nyúlik vissza, amikor Jindřich apát, Palesztinából visszatérve, a Golgotáról származó földet szórt a templom kertjébe. A Szentfölddel való közvetlen kapcsolatba hozás a környéket népszerű temetkezési hellyé tette, főként a közép-európai arisztokrácia számára. A 16. századi pestisjárvány után a kert annyira megtelt, hogy a tömegsírok csonthalmait magában a kápolnában helyezték el.
A dorseti Óriás (Cerne Abbas Giant)
London 100 kilométeres körzetében, Anglia délnyugati részén, számos misztikus hely van. Nem csak a keletkezésüket övezi rejtély, hanem eredeti céljukat is - ami hozzájárult népszerűségükhöz, hiszen az ismeretekben mutatkozó hézagokat a környékbeliek számos mondával és babonával pótolták. Ilyenek a világ legismertebb kör alakú megalit komplexumai, a Stonehenge és az Avebury Rings, de talán még ezektől is lebilincselőbb látvány a közeli domboldal zöld gyepén elterülő monumentális, mészkőbe vájt alakzat. A dorseti Cerne Abbas falucska jelképévé vált 55 méter magas pogány óriást ábrázoló rajz 37 méteres karjában hatalmas bunkót tart. Ezért sokan úgy vélik, hogy a figura a görög-római hőst, Herkulest, vagy esetleg a kelta Taranis istent ábrázolja, akiket gyakran jelenítettek meg hasonló bunkóval a kezükben. Mások szerint Oliver Cromwell, „Anglia Herkulese” kigúnyolására készült a 17. századi polgárháború alatt. Persze, a néphagyomány szerint egy igazi óriás holtteste lett körülrajzolva. Akárhonnan is ered, az óriás a helyi kultúra és hagyományok fontos részévé vált. Nem vitás, hogy a legjellemzőbb ismertetőjegye a 8 méteres phallusa, ezért elsősorban a termékenységgel hozzák kapcsolatba. A legenda szerint, aki az Óriáson éjszakázik, hamarosan megtermékenyül, vagy társra lel. Így a boldogság és gyermekáldás reményében évente számos pár és egyedülálló keresi fel.
Valószínű, hogy a birkáit pont e helyen legeltető pásztor is nyája szaporulatát várja.
Egész Cerne Abbas az Óriás körül kiépült turizmusból él.
Avebury Rings
Stonehenge
A párizsi elhagyatott kisvasút (Chemin de fer de Petite Ceinture)
Ha nem vágyunk semmi misztikusra és hátborzongatóra, csak egy sétára a szépség és a nyugalom oázisában, a Párizst körülvevő 1934-től elhagyatott kisvasút tökéletes célpont lehet a számunkra. A kisvasút, amely valaha Párizs fő vasútállomásait kötötte össze, mára feledésbe merült. A szűk síneket követve, egyedi látvány tárul elénk, amelyben a modern városi grafiti kultúra és az érintetlen természet összhangra lel.
Petite Ceinture
.jpg)
