De csak óvatosan örülhetünk, mert az influenzavírusok nem tűnnek el. A Föld más tájain, ahol kedvezőek számukra az életfeltételek továbbra is folytatják a hadjáratukat. A szárnyasokat megbetegítő madárinfluenza kórokozói nemegyszer tünetmentesen ott lappangnak a vadon élő madarakban és a háztáji baromfiban is, jelentős szerepet játszva az influenzavírusok fenntartásában, genetikai anyaguk átrendeződésében, az újabb vírusmutációk kialakulásában, és a fajok közötti közvetítésében.
Az influenza vírus könnyen mutálódik
Az influenzavírusok genetikailag könnyen változó vírusok, és a szerkezetük mutációja folytán egy addig veszélytelen vírustörzsből egy új, eddig ismeretlen változat is kialakulhat. Ezt a folyamatot a virológusok „antigén shiftnek” nevezik. Ilyen esetben az ember influenzavírusába elvileg bejuthatnak az állatokból eredő vírus szegmensek is, és kialakulhat egy világméretű veszély.
Ismerjük meg az influenzát
Az influenza az ember és az állatok fertőző betegsége. Kórokozóját, az influenzavírust
(Orthomyxovirus influensae), az 1930-as években fedezték fel. Azóta megállapítást nyert, hogy az embereknek és az állatoknak megvannak a saját influenzavírusai, amelyeket különböző betű és számkombinációkkal jelöltek meg a kutatók, mint pl.
„A-(H5N1)” törzs. A különböző influenza vírustörzsek az ember, sertés, ló vadászgörény, tengeri emlősök és a legkülönfélébb házi és vadon élő madarak fertőzését okozzák. A vírusok cseppfertőzéssel, a levegőben porlasztva, ún. aeroszolként terjednek, és a szájon vagy az orron keresztül fertőzik meg a fogékony élőlényt.
Az influenza zoonózis
Nem jellemző, de extrém körülmények között megtörténhet, hogy az állatok influenzavírusai közvetlenül átragadnak az emberre és fordítva. Erről a tulajdonságáról legjobban elhíresült a H5N1 elnevezésű madárinfluenza vírus, de nem az egyedüli, amely képes embert is megbetegíteni. A sertésinfluenza kórokozója, a H1N1-es törzs is megtelepedhet az ember légutaiban, sőt megbetegedést is okozhat. Az első világháború után kialakult „spanyolnátha” influenzajárványt is összefüggésbe hozták a sertésinfluenzával, de ez soha nem nyert bizonyítást, mert a tudomány lehetőségei ezt abban az időben nem tették lehetővé. Akkor a teljes emberi populáció egyötöde kapta meg a betegséget, és több mint 20 millióan estek áldozatul a járványnak. Ezt, és az emberi populáció mai számát alapul véve, a következő nagy járvány akár több százmillió emberrel végezhet.
A fertőzésre jellemző, hogy nem kötődik egy helyhez, hanem végigsöpör a fél világon. Újabb nagyméretű járványokat főként az eddig ismeretlen, mutálódott influenzavírusok tudnak kiváltani.
Szezonális betegség
Az influenza időszaka rendszerint ősztől - tavaszig nyúlik el. J. Zimmerberg amerikai tudós a vírus szezonális jelentkezését azzal magyarázza, hogy telente az influenzavírus a hideg ellen védekezve lipidrétegbe burkolja magát, és ez a bevonat megnöveli a kórokozó ellenálló képességét a külső környezetben. A védőburok a légutakba bejutva elolvad és a kiszabadult vírus minden nehézség nélkül megfertőzi a sejteket.
Orthomyxovirus influensae
Hajlamosító tényezőként segíti a vírus bejutását a szervezetbe a fűtött lakások száraz levegője, amely kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, valamint az, hogy ilyenkor az emberek többet vannak együtt a nem eléggé szellőztetett légtérben, ahol feldúsul a vírusok száma. Az állatok esetében a zord időjárási körülmények, a nem megfelelő zoohigiéniai feltételek növelik a fertőződés veszélyét.
Az influenza könnyen összetéveszthető más felső légúti betegségekkel. A tél idején oly gyakori megfázás és nátha, amitől az emberek és az állatok is gyakran szenvednek, nem azonos az influenzával bár, szintén vírusok okozzák, de nem influenzavírusok, hanem úgynevezett rhinovírusok vagy adenovírosok.
Az influenza megbetegedés tünetei
Az influenza magas, 39- 39,5°C lázzal, elesettséggel, hát- és végtagfájdalommal kezdődő, gyakran fejfájással, fénykerüléssel kísért, kezdetben enyhébb légúti tüneteket mutató betegség. A lázas periódus általában 3-5 napig tart. Ezt követően még elhúzódóan megmaradhatnak a légúti tünetek. A gyengeség, verejtékezés, kimerültség néha hetekig is fennmaradhat. Szövődményként elsősorban tüdőgyulladás alakulhat ki. Ezt okozhatja az influenzavírus, vagy más kórokozó is. Ekkor a láz 3-4 nap múltán sem csökken, a beteg állapota romlik, légzési elégtelenség lép fel.
Korábbi influenzajárványok
Kr. e. 430: Athén
Kr.u. 876: Frank Birodalom
1580: az első feljegyzett nagy járvány, amely Afrikán és Európán söpört végig
1600-as évek: "Magyar láz", főleg a zsoldosok között pusztított
1647: a Karib-tengertől indult útjára egy influenzajárvány Új-Anglia felé
1729-1730; 1732-1733; 1781-1782; 1830-1831; 1833 és 1889-1890: "Orosz nátha"
1918: Spanyolnátha, amelyben több mint 20 millió ember vesztette életét
Az utolsó világjárvány 1968-ban robbant ki.
Az influenzavírus genetikai információjának alapvető megváltozása az eddigi megfigyelések szerint körülbelül 40 évente következik be.
Megbetegítheti-e a madárinfluenza vírusa az embert?
Megtörtént, hogy a madárinfluenza vírusától emberek betegedtek meg, de ez inkább kivételnek számít. A fertőzés mindig olyan estben következett be, amikor valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzett be a vírust tartalmazó port. A távolkeleten és a világ más tájain dokumentált emberi, de madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések, azok között jelentkeztek, akik a baromfifarmokon dolgoztak, és a munkavégzés során védőmaszkot nem használtak.
Ugyanilyen körülmények között, a sertéseket megbetegítő vírustörzsek is okoztak már emberekben influenzát. A megbetegedett és áldozatul esett betegek azonban más embereket egy esetben sem fertőztek meg. Ezért, a tudomány jelenlegi állása alapján állítható, hogy a madárinfluenza H5N1 emberre is veszélyes vírusa emberről - emberre nem képes átterjedni.
Gyógykezelés
A légúti megbetegedéseket sokan hajlamosak elviccelni az „orvossal hét nap, orvos nélkül egy hét” típusú álbölcsességgel, de az influenzát nem szabad alábecsülni, hiszen súlyos szövődményekkel is járhat.
A gyógyszerek mérsékelik a tüneteket
A humán gyógykezelés esetén legfontosabb, hogy a beteg pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A közönséges megfázásnál is alkalmazott készítmények, pl. az orrdugulást oldó szerek, az aszpirin, C-vitamin mérsékelhetik a tüneteket.
Fontos újdonság, hogy ma már létezik az influenza vírus szaporodását gátló készítmény is, ami lerövidíti a betegség időtartamát és csökkenti annak súlyosságát. Elhúzódó betegség, visszaesés vagy szövődmények esetében orvoshoz kell fordulni.
Mind a hárman influenzások
Az állatok gyógyításának is a pihentetés és a pormentes környezet kialakítása az alapfeltétele. Szövődmények, baktériumos ráfertőzések esetén célszerű antibiotikumokat adni. Szárnyasoknál, ha a H5N1 emberre is veszélyes vírus a kórokozó, a gyógykezelés nem engedélyezett. A fertőzött állományt zárlat alá kell vonni, leölni és a tartózkodási helyét fertőtleníteni. Ez természetesen jelentős anyagi kárral jár, de megelőzi a madárinfluenza vírus átalakulását emberről - emberre is terjedni képes humán influenzavírussá.
Megelőzés
A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás. A vírustörzseket ma már világszerte nyomon követik, így pontos információk nyerhetők az influenzavírusokról és azok genetikai változatairól. A WHO ennek alapján ad ajánlásokat az egyes országoknak, az adott területen szükséges vakcinatörzsek kiválasztásához.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a jól megválasztott vakcinák az oltottak mintegy 70-90%-ában bizonyulnak eredményesnek a betegség megelőzésében.
A védőoltás a mutáns-vírusok ellen hatástalan
Amennyiben kialakulna a „madár” és „emberi” influenzavírus kombinációjából egy teljesen új, mindeddig ismeretlen mutáns, használhatatlan lenne ellene mindegyik forgalomban található megelőző oltás. Ezt a helyzetet még súlyosbítaná az is, hogy egy mutálódott vírussal szemben a szervezet szinte védtelen, mert nincs semmilyen ellenanyaga – immunitása.
Ezért nem szabad lebecsülni az influenzát, akár humán, akár állatokat megbetegítő kórokozóval találjuk magunkat szemben.
.jpg)
