Tudta-e?
A világtörténelem leghosszabb műsormegszakítását a BBC követte el. Egy Miki egér rajzfilmet szakítottak félbe azzal a hírrel, hogy kitört a második világháború. Hat év múlva aztán akkurátusan folytatták a félbeszakadt rajzfilmet, pontosan attól a ponttól, ahol anno abbahagyták

52. szám - 2008. augusztus 18.

Orvostudomány

Klónt vegyenek!

A modern laboratóriumokban a tudós professzorok képesek „feltámasztani” az elpusztult házi kedvenceket, illetve létrehozni azok tökéletes mását…

A klónozásról valamennyit mindenki hallott. Sokan emlékeznek a Dolly néven elhíresült birkára, amely Skóciában jött világra1996-ban. Dolly egy másik birka azonos genetikai másolata volt, és úgy hasonlított arra az állatra, amelyből előállították, mint az egypetéjű ikrek egymásra. Azóta a kísérletet a világ számos táján különféle állatokkal sokszor megismételték, és a módszert hatékonyabbá tették, tökéletesítették.

A klónozás napjainkban már nem csak a tudományos kutatások érdekében történik, hanem egyes cégek jó üzleti lehetőséget is látnak benne, és megrendelésre állítanak elő klónokat. A modern laboratóriumokban a tudós professzorok képesek „feltámasztani” az elpusztult kedvenceket, akár kutyáról, macskáról, vagy vagyonos emberek lovairól, tevéiről legyen szó.

A mesterséges klónozás folyamata

A klónozási folyamat legfontosabb lépései































A fenti ábrán a klónozás folyamata látható:

· Petesejtet vesznek egy állatból, és eltávolítják annak sejtmagját.
· Egy testi sejtből kioperálják az örökítőanyagot tartalmazó sejtmagot.
· A testi sejt magját belehelyezik az üres petesejtbe.
· Az így előkészített petesejtet beültetik egy béranya méhébe.
· A béranyában kifejlődő újszülött a klónozni kívánt állat genetikai kópiája, klónja lesz.

A tudósok sikerei:

· 1996 - Dolly bárány, az első klónozott emlős.
· 2000 - Skóciában malacot klónoznak.
· 2001/2005 - Brazíliában sikerült létrehozni az Alfa és Béta nevű bikákat.
· 2001- Az amerikai Texasban megszületett „CopyCat” cica.
· 2003 - Az Idaho Egyetem tudósai létrehozták egy öszvér genetikai másolatát.
· 2003 - Az első klónozott ló Olaszországban a Prometea névre hallgató kancacsikó volt.
· 2004 - Az első üzleti céllal készült klón: Nicky macska
· 2005 - Dél-Koreában világra jön az első klónozott agár: Snuppy

Az eltelt években, a világ számos kutató laboratóriumában sokféle élőlényt keltettek így életre, és feltételezhető, hogy egyes tudósok a tiltások ellenére emberi klónozással is foglalkoznak.

Kereskedelmi felhasználás


A klónozás iránt a mezőgazdaság minden ágazatában nagy az érdeklődés, és a törvényalkotó szervek egy kicsit későn ébredtek rá, hogy a pénz által ösztönzött tudomány gyorsabban halad, mint várták. Nemsokára már szinte naponta fogyasztunk klónozással szaporított növényeket, és hosszabb távon minden bizonnyal ez a módszer bevonul az állattenyésztők eszköztárába is, gazdaságosabbá téve a termelést. A folyamat már beindult, és a világ egyes országaiban néhány nagy értékű klónozott tehén került eladásra anélkül, hogy megfelelő vizsgálatokkal megállapították volna az efféle kereskedelem biológiai kockázatát.

Mikromanipulátor avagy klónozógép


















Orvosi területen is rendkívüliek a klónozás körüli várakozások. A gyógyító klónozás szerepe bizonyos szövetek, szervek sokszorosítása, ami súlyos betegségek gyógykezelésére használható. Ezt minden esetre meg kell különböztetni a reprodukciós klónozástól, melynek célja az emberi klón létrehozása. Sajnos léteznek csoportok, melyek a vagyonos, hiszékeny embereknek megfelelő tudományos háttér nélkül, a biztonság és az etika alapkérdéseit félresöpörve ígérgetnek klónozott csecsemőket - halhatatlanságot. Ezeket a terveket egyelőre nem igazán sikerült megvalósítaniuk, de a gyógyító célú klónozási kutatások nagyon megszenvedték a negatív hírverést.

Meghalt? Van másik.

Bernann McKinney hollywoodi forgatókönyvíró könnyek között ölelte át régi-új kutyáját a Dél-Koreai állatorvosi egyetem épületében, ahol a korábban elpusztult pitbull öt példányban "támadt fel" a sikeres klónozást követően.


A klónok teljesen egyformák

Az eljárást lebonyolító RNL Bio szerint a klónozott kiskutyák esete megnyitja az effajta szolgáltatások kereskedelmét a világpiacon. A projektvezető tudós úgy véli, cége a következő évben akár 300 kutya vagy macska klónozását is képes lesz elvállalni és lebonyolítani, amit az elpusztult kedvenceikhez ragaszkodó tehetős gazdik finanszíroznak majd.
Sajnos mindazokra, akik házi kedvencük feltámasztásában reménykednek, csalódás várhat, mert a fizikai másolat nem fogja ismerni a régi trükköket, így alighanem képtelen lesz reprodukálni a leutánzott állat viselkedését.
A kedvencek klónozása mellett a versenylovak esetében a genetikai fejlesztések dollármilliókat jelenthetnek.

A bajnokokat klónozzák, ugye?






















Nemrégiben a Cryozootech genetikai cég laboratóriumában világra jött Pieraz-nak, az állóképességi lóversenyek bajnokának a klónja. A vállalat komoly terveit igazolja, hogy már harminchárom bajnok ló génállományát tárolják és tervezik az eredetivel azonos képességű állatok előállítását.

Klónt egyenek!

Régóta nehézséget okoz az egészséges táplálkozás összehangolása az ízléssel. A sertéshúsból készült ínycsiklandó finomságok egészségtelen zsírsavakat tartalmaznak, melyek növelik a vér koleszterinszintjét és hizlalnak. A Pittsburghi Egyetem kutatócsoportja a géntechnológia segítségével úgy módosította a sertésembriókat, hogy a megszületett egyedek húsa a halakéval azonos Ω-3 zsírsavakat tartalmazzon, melyek jótékony hatással vannak az egészségünkre.


Lesz-e kutyából szalonna, ez estben disznóból hal minőségű hús?

A kutatások folyamatban vannak, és még nem derült ki, hogy halszagú lesz-e az „egészséges” sertéshús. Ha valaha is a hentesüzletek polcaira kerül az egészséget kímélő különlegesség, akkor is nyitott marad a kérdés, hogy a fogyasztók mennyire fogadják el az új terméket.

A klónozás etikája

A történelem azt mutatja, hogy megindult folyamatok nem állnak meg. A helyét kereső klónozási technika ma még inkább művészet, semmint rutin eljárás, de lassan kinövi gyerekbetegségeit, és olyan módszerré válik, amely számos kutatási terület fejlődéséhez járul majd hozzá, és sokat segíthet az emberi egészség megóvásában és környezetünk védelmében.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor