A szervezet elhatározta, hogy harcolni fog a globális fölmelegedés ellen, melynek az egészségre kiható negatív következményeit már érzeni lehet.
Margaret Csen, a szervezet vezérigazgatója a legaggasztóbb problémának a klímaváltozást tartja, és az április 7-ei egészségügyi világnapot ebben az évben ennek szentelte.
2005 óta a globális fölmelegedés következményei miatt minden évben 150 ezren veszítik életüket, és körülbelül 5 millió ember betegszik meg. Ennek okai a forróság, árvizek, tájfunok, ciklonok és a szárazság. A globális felmelegedés kihat a víz minőségének romlására, a hatalmas esőzések és a magas hőmérsékletek kedveznek a trópusi betegségeknek. Növekszik az asztmások és az egyéb légúti megbetegedésben szenvedők száma.
A szervezet megalakulásáról 1946-ban hozták meg a határozatot, mely 1948. április 7-én a genfi konferencián lépett életbe. Az alapítók között 48 ország képviseltette magát. Az új szervezet fő feladata akkoriban az volt, hogy a második világháború után terjedő fertőző betegségeket megállítsa. A misszióját azóta több területre terjesztette ki, a dohányfüst káros hatásától kezdve a közlekedési balesetekig. Szembenézett az újabb keletű betegségekkel, mint pl. az AIDS, a madárinfluenza és a súlyos idült légzőszervi szindróma.
Ma a szervezetnek a genfi székhelyén 193 tagja és 8 ezer dolgozója van, világszerte pedig 147 irodája működik. Az idei évi költségvetésük 4,2 milliárd dollárt tesz ki.
A szerbiai egészségügyi minisztérium több előadást is tart majd ezen a napon a belgrádi városházán. Az általános- és középiskolás diákoknak szabadtéri órát szerveznek, melynek témája az éghajlat és éghajlati változások lesznek.
A szerbiai Vöröskereszt is kapcsolódik az egészségügyi világnap rendezvényeihez. Ez alkalomból a segélyszervezet aktivistái több nagyvárosban kerékpárra ülnek, és a főbb utcákon végighajtanak vagy sétára hívják a lakosságot, kerülve így az autók használatát, ezzel csökkentve némiképp az üvegházhatást.
.jpg)
