A Beck-féle repülőgép (1909)
A nagybecskereki villanytelep igazgatója, Beck Gyula, 1909 novemberében, szabad idejében szerkesztett egy Bleriot-rendszerű repülőgépet, pontosabban ennek egy tökéletesített változatát, amely „egy kézfogással monoplanból biplánná alakítható át”. Az új repülőalkalmatosságot a Torontál újságírója a következőképpen írta le: „A modell nagysága az eredetinek harmadrésze, a hajtóerejét elektromos motor szolgáltatja. Szerkezete annyira egyszerű, hogy a repülőgépek alapeszméjének felfogását és megértését puszta megtekintésre is lehetővé teszi”.
Beck a prototípust 1909 november végén fejezte be, s a helyi sajtó Repülőgép Nagybecskereken címmel szenzációként számolt be az új találmányról: „Nagy, mondhatni nevezetes szenzáció pattant ki egyszerre Nagybecskereken. Nagybecskereknek ugyanis repülőgépe van. Valóságos nagybecskereki repülőgép, amely egyelőre ugyan még csak mintában van meg, de szakértők, akik megvizsgálták, olyan kedvezően nyilatkoztak róla, hogy a legszebb reménnyel lehetünk az iránt, hogy Nagybecskerek is egyik nevezetes pontja lesz az aviatikának.
Beck mint jeles mechanikus szakember az aviatikus mozgalmak fellendülése óta élénken foglalkozik a repülőgépekkel, s egyre tervezgetett, dolgozgatott, míg végre sikerült neki egy repülőgépmintát szerkeszteni, amely minta olyan, hogy a legjobb reményekkel biztat”.
A jeles becskereki feltaláló azonban 1909 novemberében csak közszemlére tehette gépét, de a kedvezőtlen időjárás miatt nem próbálhatta ki. Beck a repülőgépet a becskereki főgimnáziumnak adományozta azzal az ígérettel, hogy „a kedvező időjárás beálltával a nagyközönség előtt a szabadban is bemutatja és kipróbálja”. Ezt a nevezetes eseményt a város közönsége a legnagyobb érdeklődéssel és reménnyel várta. Sajnos nincs tudomásunk arról, hogy Beck mikor repült fel először, s hogy egyáltalán felrepült-e gépével. Jellemző azonban, hogy a Torontál hogyan könyvelte el az új találmányt: „Még ha a gép maga az első esetben talán nem is mutatna föl olyan eredményt, az aviatikával való komoly foglalkozás már maga is jelentős eredmény”.
Árpásy János olvastató gépe (1911)
A taneszközök kategóriájába sorolhatjuk Árpásy János bánáti tanító készülékét, amelyet a szakirodalom „olvastató gép” néven ismer. A találmány 1911 május 30-án, a Délmagyarországi Tanítóegylet nagybecskereki körének Katalinfalván tartott összejövetelén került bemutatásra. A gépet Árpásy előzőleg már szabadalmaztatta. A korabeli tudósítás szerint Árpásy előbb egy szakelőadás keretében számolt be eredményeiről és „magas szakképzettségre valló fejtegetések között mutatta be szabadalmazott olvastató gépét”.
A szerkezettel kapcsolatos részleteket sajnos nem ismerjük.