Budapesti Őszi Fesztivál

Ha a tizenhetes szám két jegyét összeadom, akkor az éppen nyolc. Viszont ha a nyolchoz hozzáadok kilencet, az meg újra tizenhét. Milyen érdekes! És éppen így van ez a Budapesti Őszi Fesztivállal is. Idén épp a tizenhetedik alkalommal rendezzük meg, és minden bizonnyal ugyanilyen érdekes lesz.

Bár Magyarországon még mindig nem érzik úgy a jól menő cégek és magánemberek, hogy a kortárs művészetet agyon kellene szponzorálni, azért idén is akadtak támogatóink, akik Budapest, mit Budapest: az ország – mit az ország: az egész térség, a földgolyó, az egész világ majdnem legizgalmasabb kortárs összművészeti fesztiválja mellé álltak, hogy az ősz beálltával ne kelljen kulturálisan vacognunk.

Fekete – fehér, igen – nem, férfi és nő, kint és bent... – oh, hányszor olvassa az ember e közhelyeket megannyi projekt-terv, tánckoncepció és színházi vállalkozás tartalmi leírásában. Ide jutottunk volna tán mi is? Nem, kedves barátunk, szó sincs erről, csak azt szeretnénk demonstrálni, mennyivel jobb is, ha színes a világ, és mily szürkén sápatag lenne minden, ha a kultúrára szánt festék a színes televíziók színes műsorát tarkítaná pusztán. De szerencsére elmondhatjuk, mindez minálunk nem így lesz a jövőben. Mivel az emberek életében egyre fontosabb szerepet tölt majd be az igényes kultúra, a politikusok számára is jelentős hangsúlyt kap majd szeretett polgáraik ezen igényeinek kielégítése. Arra ébredünk, hogy a holnap napilapjaiból egyre jobban kiszorulnak a bulvár katasztrófahírek, az ilyen-olyan sárdobálás, a tőzsde állásának grafikonjai, és egyre több cikk jelenik majd meg színházi előadásokról, koncertekről, kiállításmegnyitókról. A multik belátják: az újabbnál újabb légfrissítőket és öblítőszereket csakis kulturális események farvizén tudják eladni, és épp ezért nem restellkednek mélyen zsebükbe nyúlva támogatni a legfrissebb, legidőszerűbb, legújabb művek kibontakozását és bemutatását.

És az emberek. Az aranyos emberek! Már nem fogják azt vallani, hogy amiben gondolat van, az modern és dekadens, s épp ezért emészthetetlen és veszélyes, hanem epekedve sóvárognak, hogy többet fizethessenek egy kortárs táncelőadás megtekintéséért, mint egy feliratos, márkás pólóért. És akkor vér szökik az emberek arcába, kipirulnak, mint a kínai propagandaplakátokon egykoron, ahol a szivárványon keresztül ragyogta be a nap szikrázó sugara a rétek tarka virágait és állatkáit. És a magyar nép megint szép lesz! (A név is, de a külső egyelőre mégis fontosabb.)

Hát szerettük volna minderre felhívni a figyelmet. És természetesen azokra a fantasztikus művészekre és izgalmas előadásokra, amelyek az idei fesztivált teszik színessé. Mert ezek a munkák és alkotók, nem ismerve a mellébeszélést és színezgetést, oly radikálisan beszélnek a világ dolgairól, mint amennyire fekete és fehér a BØF 2008.


FesztiBÁr
Október 10 – 19. AKKU, 20.00

Az AKKU, egy tökéletes találkozási pont, ahol koncertek, vetítések és más performanszok után kötetlen beszélgetésekre van lehetőség. A fesztivál ideje alatt az AKKU ad otthont a FesztiBárnak, ahol minden este ingyen koktélt fogyaszthatnak azok, akik felmutatják valamely aznapi programra szóló BØF-jegyüket. (1075 Kazinczy u. 21.)
étel – ital – ropi – zene
Október 10. | 22.00 | Árvai György koncertje
Október 11. | 20.00 | accord quartet
Október 12. | 20.00 | K.L.B.
Október 13. | 20.00 | Dinyés Dániel
Október 14. | 20.00 | Szakál László [zongora] és Pagonyi András [harmonika]
Október 15. | 20.00 | Fugato Orchestra
Október 16. | 20.00 | Gereben Zita Quintet
Október 17. | 20.00 | ReRe | Matkó Tamás | Szigeti Máté
Október 18. | 20.00 | Szigetvári Andrea és Ladányi Andrea
Október 19. | 22.00 | Victoria Kamarakórus

Blast Theory [GB] > Biciklis történetek
Október 10./11./12./13./14. Gödör Klub, a csoportok 18 és 22 óra között minden negyed órában indulnak.

A nemzetközileg elismert angol művészeti kollektíva, a Blast Theory számos besorolhatatlan műfajú produkcióban mutatott már rá világunk sajátosságaira.
Legfrissebb projektjük, amit nagy sikerrel és komoly sajtóvisszhangot kiváltva mutattak be tavaly a londoni Barbicanban, városunk és önmagunk újrafelfedezésére invitál. A résztvevők kis fedélzeti számítógéppel [GPS-navigátorral ellátott mobiltelefonokkal] felszerelt kerékpárokon tekernek végig a belváros utcáin, előre meghatározott búvóhelyeket keresve. A fülhallgatón kapott instrukciók alapján megtalált búvóhelyen a játékosok dönthetnek, hogy mások történetét hallgatják meg, vagy kérdésekre válaszolva saját történetüket mesélik el, hogy aztán továbbindulva egy újabb helyhez kapcsolódó újabb történetet mondjanak el vagy füleljenek ki. A különféle helyszínekből és történetekből összeálló „előadás” nemcsak a város megszokott arculatát festi át, de saját mentális térképünket is megrajzolja.

Wunderbaum [NL] > Magna Plaza
Október 11./12./13.Mammut 2, 16.00 és 19.30

Legalább Shakespeare óta tudjuk, hogy színház az egész világ, de az azért keveseknek jut eszébe, hogy egy bevásárlóközpontban, a boltok előtti térben, a mozgólépcsőkön is előadható színdarab. Sőt, hogy éppen ez lenne az adott produkció számára a legmegfelelőbb helyszín. A 2001 óta működő, öt színészből és egy látványtervezőből álló társulat, a Wunderbaum erre tett kísérletet tavaly Gentben, s most Magyarországon a Mammut 2-ben fogják megmutatni, miként használható művészi térként a fogyasztói társadalom temploma.
A produkció beleolvad a bevásárlóközpont mindennapi életébe: a színészek vásárlókká, az egyszerű vásárlók egy színdarab szereplőivé válnak. A közönség – a „hivatalos” része legalábbis – fülhallgatóval követheti a tőle adott esetben távol zajló előadást, miáltal a nézők afféle voyeurökké válnak: a kukucskálás, a mások privát életébe való belehallgatás élményét [is] kínálja számukra a produkció.

New Jazz Update 2008
Október 10. Millenáris Teátrum, 20.30 – 24.00

Úgy tűnik, a norvégok felismerték, hogy a jazz múltja már nem lehet az övék, rágyúrtak hát a jazz jövőjére. Az Őszi Fesztivál monstre koncertje felvonultatja a norvég jazz krémjét, betekintést nyújtva napjaink jazzéletének talán legfortyogóbb boszorkánykonyhájába. Az est folyamán fellép a Beady Belle – amely a neve ellenére nem személy, hanem háromtagú zenekar – a varázslatos hangú énekesnő, Beate S. Lech irányításával. A futurisztikus elektro-jazzt képviselő duó, a Humcrush a jellemezhetetlen hangú északi istennőt, Sidsel Endresent fogja kísérni: Endresen hangszálaival a legkülönfélébb hangzásokat képes előidézni, amikor pedig hagyományos módon énekel, egyszerre ránk szakad mindaz, amit az északiak tudnak a hosszú télről és az egyedüllétről. Az est legnagyobb durranása minden bizonnyal az ifjú kora ellenére is legendának számító zongorista, Bugge Wesseltoft fellépése lesz, aki szólóprodukciója mellett a Mungolian Jet Set elnevezésű DJ-kollektívával is bemutat néhány kötelező gyakorlatot.
Nagy József & Szelevényi Ákos [H | SR | F] > Entracte [Fizikai színház]
Október 10./11./12. TRAFÓ – Kortárs Művészetek Háza, 20.00
Koreográfia | szcenográfia > Nagy József
A Franciaországban élő, világhírű magyar koreográfus, Nagy József [Josef Nadj], az emberi civilizáció egyik legalapvetőbb és legrégebbi írott forrását vette új produkciójának alapjául. Az idén tavasszal Orléans-ban bemutatott táncelőadás kiindulópontja az i. e. 3000-re datált kínai Ji King, a Változások könyve.

Teatr Strefa Ciszy [PL] > Repülési lecke [Nauka Latania]
Október 10. / 11. / 12.Dürer-kert [volt Pártfőiskola], 19.00
Rendező > Adam Ziajski
Szereplők > Iwona Kotzur | Adam Wojda | Adam Ziajski | Przemo Prasnowski | Piotr Kamiński | Artur Klimaszewski | Julian Pęksa | Wojciech Luchowski | Dominika Olchowy
A volt pártfőiskola épületében tanítja repülni a közönséget Lengyelország egyik legsikeresebb alternatív színháza, a Teatr Strefa Ciszy. Az 1991-ben alakult, Adam Ziajski vezette társulat évek óta kerüli a hagyományos színházi tereket, produkcióikat szokatlan helyszíneken hozzák létre: előadásaikban meghatározó szerepet játszik a hely szelleme. A különféle helyek különféle szellemei pedig ugyanazt az előadást más és más hangsúlyokkal látják el.
A Repülési lecke szabadság és félelem egymásra hatását vizsgálja. Ikarosz mítosza nyomán azt a kérdést járja körül a társulat, hogy képes-e a ma embere félelmén felülemelkedve szabaddá válni, van-e elég bátorságunk a konvenciók és az elvárások gravitációs erejét legyőzni. A provokatív produkció a nézőket is bevonja, a gyakorlatban is tesztelve a metafizikai kérdésfeltevést: a társulat arra is kíváncsi, hogy hol van az a pont, ahova a közönségnek már nincs mersze követni a színészeket.

Trio Lignum 10+1
Október 19. Katona József Színház, 19.30

A trió tagjai > Lakatos György [fagott] | Klenyán Csaba [klarinét] | Rozmán Lajos [klarinét]
Közreműködik > Pelsőczy Réka | Földes Imre | Máté Gábor | Sáry László | Vidovszky László
Elmaradt születésnap megünneplésére készül a Budapesti Őszi Fesztivál. Tavaly volt tízéves Magyarország első számú fafúvós triója, a Trio Lignum, ám az évforduló fölött észrevétlenül siklott át a hazai zenei világ.

HOPPart –Heinrich von Kleist > Hermann csatája
Október 18./19. Odeon-Lloyd mozi, 22.22

Rendező > Polgár Csaba
Amikor 2007 tavaszán a Novák Eszter és Ascher Tamás vezette végzős zenés-színész osztály 10 tagja közül pusztán egynek volt szerződési ajánlata, a különlegesen tehetséges színészgárda úgy döntött, maguk veszik a kezükbe a sorsukat, és HOPPart néven társulatot alakítottak. A Budapesti Őszi Fesztiválon a magyar színházi élet egy régi adósságát törlesztik: Heinrich von Kleist 1808-as kulcsdrámáját, a Hermann csatáját mutatják be. A római kosztümökbe öltöztetett darab a napóleoni háborúk rettenetes tapasztalatában fogant, s némi leegyszerűsítéssel a német felsőbbrendűségről szól.



Tizenhét évesen az ember többnyire túl van már az első cigarettáján, az első lerészegedésén, az első szerelmi csalódásán, és nagy eséllyel a szüzessége elvesztésén. Hogy mindebből mit élt át élete első tizenhét évében a Budapesti Őszi Fesztivál, azt most hagyjuk. Ennél fontosabb, hogy nem tévelyedett el, nem keveredett rossz társaságba és továbbra is bizakodva tekint a jövőbe. Ami azt jelenti, hogy dacolva a nehéz viszonyokkal vagy éppen ügyesen alkalmazkodva az olykor kedvező körülményekhez, továbbra is felvállalja a nemes feladatot, hogy az ország legjelentősebb kortársművészeti seregszemléjeként Budapestet összekösse a nagyvilággal.

Idén is nemzetközileg jegyzett társulatok és együttesek érkeznek Magyarországra a BØF keretében, ugyanakkor a kortárs művészetek hazai nagy öregjei éppúgy megtalálják a helyüket a programsorozatban, mint a legtehetségesebb fiatalok. Bár Magyarországon még mindig nem érzik úgy a jól menő cégek és magánemberek, hogy a kortárs művészetet agyon kellene szponzorálni, azért idén is akadtak támogatóink. Nekik is köszönhető, hogy nincs okunk szégyenre: külsőleg ugyan fekete-fehér a fesztivál, de a 2008-as felhozatal nem színtelenebb, mint bármelyik korábbi. Sőt.

Címszavakban > Fassbinder Fesztivál a mester legjelentősebb játékfilmjeivel, köztük a 15 órás Berlin Alexanderplatz című monumentális filmfolyammal; a világhírű, Párizsban élő koreográfus, Nagy József [Josef Nadj] különleges performansza a kínai Ji King nyomán; a mai norvég jazz pillanatnyi állapotát bemutató monstre koncert; a színház műfaját újraértelmező nemzetközi társulatok utcán, plázában, kőszínházban; és persze számos kortárszenei koncert, képzőművészeti kiállítás, táncelőadás – tíz nap alatt összesen huszonötféle produkció.

SZÍNHÁZ

A korábbi években sem volt idegen a szándék az Őszi Fesztiváltól, hogy a magyar kulturális életet izgalmas, új helyszínekkel gyarapítsa. A különleges terek iránti vonzódás azonban új szintre emelkedett idén: a PLACC 2008 rendezvénysorozat keretében nemcsak a közterek funkcióját értelmezi át számos, nemzetközi fesztiválokon hatalmas sikert aratott utcaszínházi produkció, hanem olyan épületek belső terei is színházi díszletté válnak, mint az egykori Pártfőiskola, vagy a Mammut2 bevásárlóközpont.

Kezdjük az egyik legkülönösebb előadással, az angol művészeti kollektíva, a Blast Theory műfajilag besorolhatatlan, Biciklis történeteivel. Hogy az élő videojáték, az improvizatív színház és egyfajta posztmodern gyóntatási szertartás keverékének tekinthető produkció műfajilag hova sorolható, arról valószínűleg megoszlanak majd a vélemények. A GPS-es mobiltelefonnal és fülhallgatóval felszerelt bicikliző résztvevők személyes sorsaiból áll össze a tulajdonképpeni „darab”, amely legalább annyira szól a játék adott teréről, jelen esetben Budapestről, mint a szereplők életútjairól.

Hasonlóképpen, Budapestről is fog szólni a Kamtchàtka utcaszínházi előadása. A színészeket, zenészeket, bohócokat, bábosokat, filmeseket tömörítő nemzetközi társulat produkciója, amelynek témája elsősorban idegenség és otthonosság ellentéte, mindig az adott helyhez szabja alapvetően improvizatív előadását.

A spanyol színházi élet egyik legsokoldalúbb alakja, Iñaki Mata is az utca emberét avatja színházi közönséggé, embernagyságú bábra és tolószékre megálmodott meghökkentő előadásával. A Barreras című utcaszínházi produkció nem valamiféle esélyegyenlőségi performansz, hanem ironikus humorral átitatott, érzékeny előadás a mindennapjainkat meghatározó fizikai és társadalmi korlátokról – illetve ezek lebontásának lehetőségéről.
Lengyelország egyik legeredetibb alternatív színháza, a Teatr Strefa Ciszy a volt Pártfőiskola épületében tanítja repülni a budapesti közönséget. Az Adam Ziajski vezette társulat Repülési lecke című előadása Ikarosz mítosza nyomán azt a kérdést járja körül, hogy képes-e a ma embere félelmén felülemelkedve szabaddá válni, van-e elég bátorságunk a konvenciók és az elvárások gravitációs erejét legyőzni.

A magánszféra határai és a fogyasztói társadalom sajátosságai foglalkoztatják a holland Wunderbaum társulatának tagjait, akik Magna Plaza című előadásukban a Mammut2 belső tereiben bizonyítják, hogy „színház az egész világ”. Takeshi Kitano filmje, a Bábok ihlette a több szálon futó cselekményt, amelyet a nézők fülhallgatóval követhetnek, így az előadás a „voyeurizmus”, a kukucskálás élményét [is] kínálja számukra.

Három „kőszínházi” előadás szerepel az idei BØF programjában: a flamand Sanne van Rijn minimalista eszközökkel operáló, egyszemélyes produkciója, amely Christoph Marthaler egy régebbi előadásának díszletét és a nézői tekintet jelentőségét értelmezi újra; napjaink egyik legizgalmasabb francia bábszínházi előadása [Jerk], amely az 1970-es évek talán legbrutálisabb amerikai tömeggyilkosságát idézi meg az egyik résztvevő monológján keresztül; és a rendkívüli tehetségű fiatal társulat, a Fringe-díjas HOPPart bemutatója, amely a magyar színháztörténet egyik nagy adósságát törleszti: az egykori Novák Eszter–Ascher Tamás osztály Heinrich von Kleist kulcsdrámáját, a Hermann csatáját mutatja be az Őszi Fesztiválon.

ZENE

Noha egyesek talán úgy gondolják, hogy a magyar kortárszenei élet fekete-fehér, hogy valójában mennyire sokszínű, arról az Őszi Fesztiválon három koncert fog tanúskodni. Dukay Barnabás szerzői estje egy olyan alkotót állít reflektorfénybe, aki számára épp az efféle reflektorfénynek nincsen jelentősége. Meditatív, rendkívül erős zenéjét olyan avatott előadók tolmácsolják, mint a Ránki–Klukon házaspár, a Dobszay László vezette Schola Hungarica, illetve az UMZE Kamaraegyüttes és az Amadinda Ütőegyüttes.

Az MR Szimfonikus zenekar koncertjén [Zenék változó környezetben] három generáció képviseletében négy kortárs magyar szerző – Szathmáry Zsigmond, Csapó Gyula, Bánkövi Gyula és a karmesterként is közreműködő Tihanyi László – mutatja be, hogy milyen lehetőségeket tartogat még magában a szimfonikus zene nagy múltú műfaja.
Persze nem mindig a méret a lényeg: három hangszer olykor akár egy nagyzenekarnál is jelentősebb élményt nyújthat, különösen, ha olyan zenészek szólaltatják meg őket, mint a Trio Lignum tagjai. A BØF egy év késéssel, de a magyar zenei élet szereplői közül mégis elsőként ünnepli napjaink legjelentősebb fúvós triójának 10 éves születésnapját.

A BØF egyik különleges eseményének ígérkezik az Ajtony Csaba vezette Közép-Európai Kamarazenekar free style hermes című projektje: a videóinstallációkkal gazdagított kortárszenei esten egy-egy fiatal lengyel, magyar és osztrák zeneszerző mutatkozik be a budapesti közönség előtt.

A fesztivál talán legnagyobb szabású rendezvénye a mai norvég jazz reprezentatív keresztmetszetét nyújtó, hajnalig tartó party-ba torkolló New Jazz Update 2008 lesz. Az est folyamán fellép a nu-jazz egyik legizgalmasabb formációja, a Beady Belle, a jellemezhetetlen hangú északi istennő, Sidsel Endresen, a futurisztikus elektro-jazzt képviselő duó, a Humcrush, de a legnagyobb durranás minden bizonnyal az ifjú kora ellenére is legendának számító zongorista, Bugge Wesseltoft nevéhez fog kötődni, aki szólóprodukciója mellett a Mungolian Jet Set elnevezésű DJ-kollektívával is bemutat néhány kötelező gyakorlatot.
Ugyancsak élő legenda a King Crimsont egykor újjáélesztő, Frank Zappával és David Bowie-val is együtt dolgozó Adrian Belew, aki triójával érkezik Budapestre, hogy szokásához híven meglehetősen energiadús koncerten adjon ízelítőt a progresszív rock és az experimentális jazz 21. század eleji állapotáról.

TÁNC

Nagy Józsefet [Josef Nadj], a szaxofonos-zeneszerző Szelevényi Ákossal közös produkciója a kínai Változások könyvét, a Ji Kinget veszi alapul: a rendkívül szuggesztív performansz nem kevesebbre vállalkozik, mint a mindenség megragadására.

Ugyancsak a nemzetközi táncművészet krémjét képviseli a flamand Cindy van Acker, akinek sokkolóan intenzív egyszemélyes előadása, amelyben a táncosnő testét elektródák mozgatják, alapvetően ássa alá a mozdulatról és ritmusról alkotott hagyományos elképzeléseket.

Két koreográfiával mutatkozik be az Őszi Fesztiválon a számos elismeréssel jutalmazott fiatal táncosnő, a Fringe-díjas Spala Korinna. Mindkét produkció témája az érzelmi függőség: hogy miként határozzák meg életünket a mindennapjainkat behálózó emberi viszonyok.
És idén sem maradhat ki a BØF programjából az immár hagyományosnak tekinthető Nemzetközi Táncfilm Fesztivál. Az EDIT2008 nemcsak az elmúlt évek legjobb filmjeiből kínál válogatást, hanem a legfrissebb trendeket is bemutatja, a korábbiaknál valamivel nagyobb hangsúlyt fektetve a dokumentumfilm műfajára.

FILM ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET

Soha nem volt még látható Magyarországon egy – pontosabban két – ülésben Rainer Werner Fassbinder magnum opusa, a Berlin Alexanderplatz. Az eredetileg tizennégy részes televíziósorozatnak készült, filmtörténeti jelentőségű alkotás mellett 13 nagyjátékfilm kerül vetítésre az El Kazovszkij emlékének ajánlott Fassbinder Fesztiválon.
Három kiállítás kapott helyet az Őszi Fesztiválon. A kortárs képzőművészet egyik legvitatottabb személyisége, a Magyarországon elsősorban botrányhősként ismert Hermann Nitsch személyesen is részt vesz A festő inge című tárlatának megnyitóján. Az időn kívül címmel rendez kiállítást megvalósult és megvalósulatlan díszletterveiből az experimentális színházrendezőként és zenészkén is ismert Árvai György, a 2B Galériában pedig Rig-rigatar címen lesz látható válogatás olyan képzőművészek alkotásaiból, akik a politika helyett az esztétika területén kívánják körüljárni azokat a kérdéseket, amelyek a társadalmi közbeszédben a cigánysághoz kötődnek.

További info > www.bof.hu