Fölösleges a következő kifejezésekben: kivételt képez (> kivétel); valaminek alapját képezi (> valaminek az alapja); alkotó részét képezi (> alkotó része); vita tárgyát képezi (> vita tárgya); valakinek a tulajdonát képezi (> a tulajdona); átmenetet képez két korszak között (> átmenet két korszak között). Ezekben tehát rendszerint nem is kell más igével helyettesítenünk a képez szót, hanem elhagyjuk, és a hozzá kapcsolódó tárgyat névszói állítmánnyá alakítjuk át.
Azt olvasom a minap az újságban, hogy "csak azok képezhetnek kivételt, amelyeknek az ágazatokban már huzamosabb ideje kedvezőtlenek a feltételek". Az egyébként is nehézkes megfogalmazású mondatot fölöslegesen terheli a kivételt képez kifejezés. Itt például a létigét szorította ki helyéből: csak azok lehetnek kivételek (vagy kivételesek). A mondat további részét pedig a következőképpen módosíthatjuk: amelyek számára már huzamosabb ideje kedvezőtlenek az ágazati feltételek. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy: Csak azok az ágazatok lehetnek kivételesek, amelyekben már huzamosabb ideje kedvezőtlenek a feltételek.
A következő mondatban szintén nincs szükség a képez igére: "A kutatóintézetben az alapot 4000 külföldi újítás képezi.” Mondhatjuk úgy is, hogy a kutatóintézetben 4000 külföldi újítás az alap, vagy pedig, hogy a kutatóintézet alapja 4000 külföldi újítás.
A képez igének terjengős kifejezésekben való használata eredetileg német hatásra terjedt el a tizenkilencedik századi hivatali nyelvben. Napjainkban a német nyelvnek már nincs olyan erőteljes hatása a magyarra, mint annak idején, de azért manapság is gyakran találkozunk vele körülményeskedő, fontoskodó szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásokban.
A képez ige a kép főnév származékaként jött létre. Régen nem egészen ugyanazt jelentette, mint ma. Eredetileg arra utalt, hogy 'valaminek a képét valamely anyagból, pl. márványból, gipszből, viaszból, agyagból kialakítja: márványból mellszobrot képez, agyagból virágot képez stb. Olyan értelme is volt, hogy 'valamely testnek más alakot, vagy belőle más testet alkot'. Például: A természet az elrohadt növényekből új növényeket képez. Hajdan azt a jelentést is kifejezték vele, hogy 'valaminek az alakját eszével felfogja, gondolatában megjeleníti'. Katalin verses legendájában a következőket olvashatjuk: "Képzé, hogy alkolmas lenne, / Hogy ő imezképpen tenne." Istvánfi Pál pedig ezt írja a XVI. században: "Képzem, hogy neheznek tetszék ő szivének." A képez igének ebből a jelentéséből fejlődött ki a képzel és a képzelődik ige, valamint a már elavult képzelem főnév (amely a fikció szó magyar megfelelője volt).
Napjainkra átvitt értelmű jelentése jutott előtérbe, vált a legfontosabbá: 'valamire, különösen valamely szakmára, hivatásra tanítással, gyakoroltatással felkészt, ill. valamivé vagy valamire kiképez'. Czuczor Gergely és Fogarasi János értelmező szótárában, amely körülbelül százötven évvel ezelőtti nyelvállapotot tükröz, ez még ötödik jelentésként szerepelt: 'valakit kiművelés, oktatás által tökélyesbít, s bizonyos hivatalra, életmódra, művészetre, mesterségre stb. alkalmassá, ügyessé tesz'.
Jelenleg is él a képez igének nyelvtudományi jelentése: 'hangot létrehoz', illetve 'képzővel új szót alkot'. A zeneművészet 'hangot létrehoz' értelemben használja. Hivataloskodó 'valamiül, valamiként szerepel, van' jelentésben viszont ne éljünk vele!
.jpg)
