A kullancsok – Ixodidae
A kullancsok az atkák rendjébe tartozó, tagolatlan testű, ízeltlábú, nyúlékony bőrű, háti pajzzsal rendelkező állatok. Vérszívó élősködők, amelyek szúráskor érzéstelenítik a csípés helyét. A vérre elsősorban a nőstényeknek van szükségük, mert a peterakáshoz sok tápanyag kell. Szívás alkalmával olyan erősen megkapaszkodnak, hogy eltávolításukkor szipókájuk (hipostomum) nemegyszer beleszakad a bőrbe. Kivétel nélkül gerinceseken élősködnek, teljes kifejlettségüket azonban csak akkor érik el, ha alkalmuk van a melegvérűek vérét szívni. A vérszívás során nyálukkal állatok és ember betegségeit okozó zoonózisokat terjeszthetnek.
A hazai kullancsok
Hazánkban mintegy negyven változata található meg a kullancsoknak. Ezek többsége különböző vadállatokon élősködik, ezek a stenoxen kullancsfajok. Néhány a háziállatokat és az embert is veszélyezteti, ezek az euryxen fajok. Az euryxen kullancsfajok közül leggyakoribb a közönséges kullancs – Ixodes ricinus, és a kutyakullancs – Dermacentor reticulatus. Az egyéb fajok, mint az Ixodes hexagonus, valamint a Dermacentor marginatus 10-15% százalékát adják a populációnak.
A kullancs néhány órával a befúródás után, és két nappal később
A kullancsok életciklusa
A kullancsok átalakulással fejlődnek. A faj teljes fejlődési ciklusának hossza megközelítőleg egy év, de nagyon függ a táplálkozástól és a környezeti tényezőktől. Aszerint, hogy az átalakuláshoz hány gazdaállatra van szükségük, megkülönböztetünk egy- két- és háromgazdás kullancsokat. A háziállatokat és az embert megtámadó Ixodes és Dermacentor fajok a háromgazdás kullancsok közé tartoznak.
A megtermékenyített és vérrel teleszívott nőstény lerakott petéiből 2-6 hét alatt mintegy 3000-4500 hatlábú lárva kel ki. A lárvák a nyugalmi állapot után nyúlra, egérre, vakondra, gyíkokra, ritkábban madarakra kapaszkodva vért szívnak. A 3-6 napig tartó vérszívás után a földre pottyannak, és nimfává vedlenek. A megközelítőleg 1-2 mm-es nimfáknak már nyolc lábuk van. Vérszívás után tudnak csak átvedleni és felnőtt kullanccsá – adultokká alakulni.
Az adultok fűre vagy cserjére kapaszkodva várnak valamilyen emlősre, hogy ráakaszkodjanak, és vért szívjanak. Nem válogatósak. Megtámadják a legtöbb vad- és háziállatot. Különösen kedvelik a kutyát, de ennek oka ismeretlen.
A kullancs petékből lárva, majd a vérszívást követően nimfa és végül adult lesz
Szezonalitás
A hőmérséklet alakulása nagyban befolyásolja a kullancsok életét. A felnőtt példányok márciusban, amikor az átlaghőmérséklet 6oC fölé emelkedik felkapaszkodnak a növényekre, és itt várakozva keresnek alkalmas gazdát. Az adultok aktivitása március – május időszakban a legkifejezettebb. Ezt követi a nyári nyugalmi állapot (diapauza). Ennek kiváltó oka a magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom. Az aktivitási periódus az őszi szeptember – október időszakban újra beindul és a hideg napok beköszöntéig tart. A kullancs-szezon idején a legtöbb támadás a hűvösebb, párásabb napszak idején következik be. A kullancsok a direkt napfényt kerülik és áldozataikon a napfénytől rejtett, izzadt testrészeket keresik fel rögzülés és vérszívás céljából.
Állat- és közegészségügyi jelentőség
A kullancsok egyrészt vért szívnak és eközben csípésükkel enyhébb – súlyosabb bőrgyulladást, esetenként allergiát is előidézhetnek. Másrészt igazi veszélyességüket az jelenti, hogy szúráskor a nyálukkal a gazda vérébe fertőző betegségek mikroorganizmusait juttathatják, és így számos állati és emberi betegség kórokozójának fenntartói és terjesztői. A különféle kullancsfajok egyedfejlődési alakjai a gazdaszervezetből szívott vérrel jutnak a kórokozókhoz és "oltják" tovább a következő csípett áldozatukba. A kullancsok ürülékükkel is fertőzhetnek. A székletük belekerülhet a friss tejbe, és fennáll belégzéses fertőzés lehetősége is. A kullancsok által megbetegített állatok a kórokozókat a környezetükbe ürítik, és így további megbetegedések forrásaivá válhatnak.
Kullancsok által terjesztett fertőző betegségek
A hazai kullancsok jelenlegi ismereteink szerint kilencféle betegséget terjeszthetnek. Az emberre veszélyes két legfontosabb betegség a vírusos agyvelőgyulladás – kullancs-encephalitis és a baktérium eredetű Lyme-kór.
Kullancs-encephalitis: A betegség első fázisa kb. egy héttel a kullancscsípést követően kezdődik, influenzaszerű tünetekkel. Szerencsés esetben a fertőzés ezzel be is fejeződik. Három héttel a csípést követően léphet fel a lényegesen súlyosabb második fázis. A vírusok az agyat támadják meg, ott gyulladást idéznek elő és károsítják az agy- és idegsejteket. Sajnos 100 esetből egy halállal végződik. A betegség nem gyógyítható, de hatékonyan megelőzhető védőoltással. Ha fertőzött területen kullancs csípett meg bennünket és előzőleg aktív védőoltást nem kaptunk, lehetőség van úgynevezett passzív immunizálásra is, ami tulajdonképpen kész ellenanyagokat jutat be a szervezetbe, így előzi meg a betegség kialakulását.
Lyme-kór: Lázas általános tünetekkel, bőrpírral, ízületgyulladásokkal járó fertőző betegség. A Lyme borreliosis jellegzetes tünete a csípés körül jelentkező kokárdaszerű bőrpír - erythema migrans. A kórokozó iránt, az ember mellett, fogékonyak az állatok is. Háziállatokban a tünetek bizonytalanok, gyakori a tünetmentesség, de a kutyák az emberhez hasonló szimptómákat mutatnak. A Lyme-kór bakteriális fertőző betegség, így időben elkezdett antibiotikum kúrával gyógyítható. A betegség megelőzésére az emberek számára védőoltás nincs forgalomban. Kutyák részére beszerezhető többfajta vakcina is.
A Lyme-kór jellegzetes tünete a kokárdaszerű bőrpír
Babesiosis – vérfesték-vizeléses láz: A babesia nevű kórokozó egy egysejtű vér-élősködő, mely a kutya vörösvértesteit támadja meg. A babesiosis jól ismert, kullancs által terjesztett parazitózis, melynek klinikai lefolyása változatos lehet. Legjellemzőbb tünetei a vöröses-barnás vizelet, elesettség, váltakozó láz, és a vérfogyottság következményeként sárga nyálkahártyák. Gyógykezelése, megelőzése az állatorvoslásban imidocarb hatóanyagú injekcióval történik.
A kullancsok olyan klasszikus fertőző betegségek közvetítésében is szerepet játszanak, mint a
tularemia vagy nyúlpestis, amely elsősorban a rágcsálókat, de szórványosan az embert is megbetegítheti. A
Q-láz kórokozóját (Coxiella burnetii) a kullancsok, és az általuk megfertőzött vad- és háziállatok tartják fenn. A Q-láz emberekben súlyos légúti tünetekkel és lázzal járó betegséget idéz elő. Háziállatokban leggyakrabban vetéléseket okoz.
Megelőzés, védekezés
A kullancsok hozzá tartoznak a környezetünkhöz. Kiirtásukra tett minden kísérlet sokkal nagyobb környezeti kárral járna, mint megtanulni a védekezést, amellyel az általuk terjesztett betegségek elkerülhetők.
Először is védekezzünk a kullancscsípés ellen. Kerüljük a bokros, árnyékos helyeket. Erdőben ne az állatcsapásokon, hanem kitisztított utakon közlekedjünk. Mezőn ne heverészünk a fűben, és ruházatunkat se dobáljuk le. Amennyiben kullancsokkal fertőzött helyen tartózkodunk, a nadrág szárára húzzuk rá a zoknit, az inget tűrjük a nadrágba, és viseljünk fejfedőt. A ruha nyílásai körül rovarriasztó szerekkel védekezzünk. Amennyiben kutyát is viszünk magunkkal, tanácsos az állatot kullancsirtó szerrel kezelni, vagy kullancs-nyakörvvel ellátni.
A kullancs elleni nyakörv féléves védelmet nyújt az ebeknek
Ha nem sikerült megelőzni a csípést, mielőbb el kell távolítani a kullancsot. Minél tovább tartózkodik a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye. A kullancs eltávolítása nem orvosi feladat. Egy egyszerű csipesszel mindenki elvégezheti. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb, a kullancs vértől duzzadó testét nem összenyomva, kullancseltávolító-csipesszel vagy -kanállal megfogva, folyamatosan csavarva, mozgatva húzzuk ki. A szívás helyét jóddal vagy alkohollal fertőtlenítsük.
A kullancs kihúzása kullancseltávolító kanállal
Megtörténhet, hogy a kullancs szipókája bennszakad. Ezt megpróbálhatjuk tűvel eltávolítani, de ha nem sikerül, az sem gond, mert egy idő után kilökődik a bőrből. Rossz módszer a kullancs kézzel történő megragadása, összenyomása, valamint a kullancs bekenése alkohollal, benzinnel, rovarirtó szerrel stb., mert ilyenkor a fulladozó kullancs fertőző anyagait a gazdaállatba öklendezi.
.jpg)
