Aerofon hangszerek

A hang egy természeti jelenség, ami az anyag részecskéinek mozgásával, rezgéssel jár. A hallható hang olyanfajta rezgés, melyet fülünkkel érzékelni tudunk, hangérzetet kelt. Amikor nyugvó víztükörbe egy kavicsot ejtünk, fodrot vet a víz, koncentrikus körökben indulnak ki a hullámok, és tovaterjednek. A víztükör mozgása szabályos, folyton nagyobbodó körökben terjed az energia egy síkfelületen. Hasonlóképpen terjed a levegőben a hang is, a közeg részecskéi rezgőmozgást végeznek és közvetítik a hangenergiát. A hangforrás, általában egy rugalmas test által keltett rezgések a levegőben nem egy síkban, hanem minden irányban terjednek, majd elcsendesülnek. Rezgést jelent a levegő periodikus ritkulása és sűrűsödése. Levegő nélkül, légüres térben semmiféle hang nem keletkezhet. A hang tehát szabályosan ismétlődő levegőrezgés.

Levegőben a hang terjedési sebessége a 340 méter másodpercenként. A másodpercenkénti nagyobb rezgésszám a magasabb hangot, a kisebb rezgésszám a mélyebb hangot jelenti. Tehát a hang magassága a másodpercenkénti rezgésszámmal arányosan növekszik. Ismert jelenség a rezonancia, azaz együttrezgés is, amikor pl. egy hangszer teste felerősíti a hangot. A szabadon álló, kifeszített húr hangját alig halljuk, amikor megpendítjük. Viszont a gitárra, a hangdobozra (a rezonátorra) erősítve sokkal intenzívebb hangot hallunk. A rezonátor mérete, alakja, minősége befolyásolja a kapott hangminőséget.

A másodpercenkénti rezgésszám, szakkifejezéssel a frekvencia, húros hangszereknél függ a húr hosszúságától, vastagságától, valamint a feszítés mértékétől is. A rövidebb, vagy vékonyabb, illetve jobban megfeszített húr nagyobb rezgésszámú, vagyis magasabb hangot ad. Fúvós hangszereknél a cső, illetve a benne lévő levegőoszlop hosszúsága és a befújás ereje határozza meg a hang magasságát. Rövidebb csövű hangszer magasabb hangot ad, a hosszabb csövű pedig mélyebbet.

Az emberek talán legrégebbi és legnépszerűbb "hangszere" a zenecső. Egyszerű csődarabról van szó, mely fából, csontból, fémből, műanyagból stb. készülhet. Ha vékony műanyag vagy fém csöveket megfelelő hosszúságúra vágunk, egy olyan hangszert kaphatunk, amellyel meg tudjuk szólaltatni a zenei hangokat, melódiákat játszhatunk vele, zenélhetünk. Elegendő, ha a tenyerünkhöz ütögetjük a cső egyik száját. A csőben levő levegő ettől rezgésbe jön, és hangot hallunk. A cső hosszától függően különböző magasságú hangokat hallhatunk. A fizikusok ki tudják számítani, hogy milyen hosszúságú csőre van szükségünk az egyes zenei hangok megszólaltatásához.

Ma felénk is divatosak a kínai üzletekben kapható szélcsengők. Ezek legegyszerűbb változata egymás mellé függesztett, különböző hosszúságú csövekből áll. Amikor a csövek mozgásba jönnek (ütéstől, légáramlattól), egymásnak ütődnek, és kellemes hangokat hallatnak.



Aerofon hangszereknek nevezzük azokat a hangszereket, amelyek hangját a légoszlopban, tehát elsődlegesen a levegőben végbemenő ritmikus esemény hozza létre. Ide tartoznak elsősorban a fúvós hangszerek, az orgona és a különböző harmonikaszerű hangszerek. Ezt a működési elvet figyelhetjük meg az olyan hangkeltő eszközöknél is, mint az ostor, a sziréna, a zúgattyú, stb. Az aerofon hangszerek mellett a Sachs-Hornbostel-féle osztályozás szerint léteznek még kordofon, membranofon és idiofon hangszerek.

Különös aerofon hangszerre figyelhettünk fel nemrég egyes vajdasági városok terein. A magyarkanizsaiak, a zentaiak, a szabadkaiak is láthatták a francia Tumulus projekt zenészeinek és táncosainak egyedülálló utcai performanszát. Az ausztrál, kínai, francia, macedón, olasz, albán és lengyel alkotókból álló csapat Párizsból érkezett hozzánk. Egy-egy újabb kortárstánc-bemutatóval léptek közönség elé színházakban, művelődési házakban, de az utcákra, terekre is kivonultak. Különös hangzású zenéjük, táncaik, egész produkciójuk nagy feltűnést keltett, és osztatlan sikert aratott mindenhol.

Képeinken bemutatjuk a különös aerofon hangszert. A muzsikus ujjaival, tenyerével, papucsával ütögeti a csöveket, és csodálatos hangzású hangokat csal elő…









(A felvételeket a cikk szerzője a zentai piacon készítette)