- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Mindenki tudja, hogy a spenót sok vasat tartalmaz, ezért aztán a szülők erőszeretettel erőltetik le gyermekeik torkán. Az igazság azonban az, hogy a spenót semmivel sem tartalmaz több vasat, mint bármely más zöldség. A félreértés még az 50-es évekből származik, amikor egy élelmiszerkutató rossz helyre tett egy tizedesvesszőt, így a vizsgálat eredménye tízszeres vastartalmat mutatott a valósághoz képest.
76. szám - 2010. február 1.
MAGYAR MÉRFÖLDKÖVEKA tudomány felé vezető úton4. rész - Képzeljük el, hogy a tudomány hosszú országútját egy időgép segítségével járjuk be, melynek lámpáival csak a magyar mérföldköveket világítjuk meg
|
1
|
|
1. rész 2. rész 3. rész Lénárd Fülöp, (Pozsony 1862 - Messelhausen 1947) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nobel-díját 1905-ben kapta a phosphorencia terén végzett kutatásáért. A photoelektromos hatásokkal kapcsolatos elmélete máig elfogadott. Bárány Róbert, (1876-1936) orvos, orvosi Nobel-díját 1914-ben kapta a belső fül egyensúlyszervével kapcsolatos kutatásáért. Zsigmondy Richárd Adolf, (Vienna 1865 - Göttingen 1929) fiziokémikus, Nobel-díját 1926-ban kapta a kolloid-kemikai kutatásáért, s az ultramikroszkóp feltalálásáért.  Szent-Györgyi Albert (1893-1986) orvos és vegyész, Nobel-díját 1937-ben kapta a biológiai égésekkel kapcsolatos kutatásáért, s a C-vitamin szerepének a felfedezéséért.Hevesy György József, (Budapest 1885 - Friburg 1966) vegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a hafnium felfedezője, Nobel-díját 1944-ben kapta a radioaktív izotópok, mint jelzők szerepének használatáért a vegyi kutatásban. Békésy György, (1899-1972) fizikus, orvosi Nobel-díját 1961-ben nyerte el a fülben levő helix-el kapcsolatos kutatásaiért. Wigner Jenő, (Budapest 1902-1994) Nobel-díját 1963-ban kapta a nukleáris reakciók diszperziójával kapcsolatos elméletéért. Gábor Dénes, (Pest 1900-1979) villamosmérnök, Nobel-díját 1971-ben kapta a holográfia feltalálásáért, mely a tökéletes, háromdimenziós fényképezést tette lehetővé. Ugyancsak tökéletesítette az elektronmikroszkóp mágneses lencséjét. Oláh György, (Budapest 1927). A Locker Research Institute hydrocarbon részlegének igazgatója Amerikában. A Piarista gimnázium tanulója volt. Kanadába 1964-ben érkezett, később az USA-ba költözött, s 1994-ben Nobel-díjat kapott a hydrocarbonok vegyi reakciójával és transformálásával kapcsolatos kutatásáért és ezek leírásáért. Harsányi János (Budapest, 1920 - Berkeley, 2000). A budapesti Fasori gimnáziumi érettségije után gyógyszerészetet tanult. 1950-ben feleségével és felesége családjával Ausztriába, majd Ausztráliába költözött, ahol befejezte egyetemi tanulmányait. Rockefeller fellowship-et kapott, majd később az USA-beli Berkeley egyetem hívta meg. 1994-ben két szaktársával osztozott a közgazdasági Nobel-díjon… | |
- Olvasóink ajánlata
.jpg)
- Támogató
