A kutyák embert veszélyeztető endoparazitái
A különféle célból tartott kutyák a házban vagy a ház körül élnek, és legtöbbször ún. "kijáró" állatok. A nem megfelelően tartott, esetleg kóbor állatok gyakran különféle külső- és belső élősködőkkel fertőzöttek. A külső élősködő – ektoparazita, pl. bolha, kullancs – az állatok bőrén, szőre között akár szabad szemmel is észrevehető. A belső élősködő – endoparazita, az állatok beleiben, belső szöveteiben élősködik – közvetlenül nem vehető észre. Az élősködők petéi, lárvái az állatok ürülékével észrevétlenül fertőzik a környezetet. Egyes belső élősködők az emberek számára is veszélyforrást jelentenek. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve a gyerekek, mert gyakran szájukba veszik a kezüket, esetleg kézmosás nélkül esznek.
A játszótér tartozéka a kút is
Veszélyt rejteget a gyermekjátszótér, főleg ha kutyákat is sétáltatnak arra, mert a kutya-macska illemhelyként működő homokozó komoly betegségeket terjeszthet, ha az ürülékben fellelhető kórokozó a játszadozó gyermek szervezetébe kerül. A fertőződések zöme megelőzhető kézmosással, illetve ha a homok nem kerül a szájba vagy a szembe. Az uniós szabványok szerint felszerelt játszóterek tartozéka a kézmosó kút.
Veszélyes paraziták
Orsóférgek
Az orsóférgek közül a
Toxocara canis a legelterjedtebb, és ezért jelentősége is a legnagyobb. A parazita már a szuka vemhessége alatt bejut a magzatba, és a kiskutyák fertőzötten születnek. A fertőzött kutyák ezután a bélsárral nagy számban ürítik a parazita petéit. A fertőző peték hosszú ideig életképesek maradnak a talajon vagy a növények, pl. a saláta levelein.
A kutyaürülék veszélyes hulladék!
A
Toxocara-fajok petéi szájon át bejuthatnak az emberek bélcsatornájába, ahol a lárvák kikelnek, befúrják magukat az erekbe, és a vérkeringéssel különféle szervekbe vándorolnak. Nagyobb számú lárvával történő fertőződés esetén a klinikai tünetek is súlyosabbak. Amennyiben a lárva az agyba vagy a szembe jut, nagyon súlyos betegséget idéz elő, még kevés számú petével történt fertőzés esetében is.
Galandférgek
A kutyákban élősködő többféle galandféreg-faj közül a három ízből álló, alig pár mm hosszú
Echinococcus, vagy tömlőféreg veszélyezteti leginkább az emberek egészségét. A kutyák nyers belső szervek, pl. hólyagos máj, tüdő elfogyasztásával fertőződnek meg. A galandférgekre általában jellemző, hogy a parazita fertőző lárvájának kifejlődéséhez köztigazdára van szükség.
A parazita fejlődéséhez köztigazda kell
A köztigazda, amelyben a parazita-tömlők kialakulása és a parazita fejlődése végbemegy, legtöbbször valamilyen háziállat, amely kutyapiszokkal szennyezett takarmányt fogyaszt. Az ember is áldozattá válhat, ha a kutya szőrére tapadt peték a bélcsatornájába kerülnek. A köztigazdában az emésztőnedvek hatására kiszabadult onkoszférák vándorolni kezdenek, és a belső szervekben telepszenek meg, ahol idővel 10-20 cm átmérőjű hólyagokká, galandféreg fejeket tartalmazó tömlőkké fejlődnek. Ez zavarja a szervek működését, és igen komoly következményekkel járó megbetegedést okozhat. A kutyában élősködő kifejlett férgek gyógyszerekkel elpusztíthatók, de a köztigazdák belső szerveiben kialakult
Echinococcus-ciszták csak sebészetileg kezelhetők, és a fertőzés halálos kimenetelű is lehet.
Egyéb endoparaziták
- A kutyában élősködő kergeféreg -
Taenia multiceps elsősorban a juhok kergekór betegségének az okozója. A juhok a kutyaürülékkel fertőzött területről egyszerűen fellegelik a petéket. Emésztőrendszerükben a petékből kikelő onkoszférák átfúrják a bél falát, és a vérrel az agyba jutnak, ahol dió nagyságú hólyagféreg lesz belőlük. A fertőzés után 1-2 héttel heveny agyvelőgyulladás figyelhető meg, izgalmi vagy tompultsági tünetekkel. Az embernél az esetleges fertőzés hasonló tüneteket eredményez.
- A
Dipylidium caninum vagy uborkamagképű féreg a kutyák legáltalánosabban előforduló galandférge. A köztes gazda leginkább bolha. A féregízek a bélsárban szabad szemmel is láthatók.
Uborkamagképű-féreg ízek
A kutya szőrzetéről, nyelvéről galandféreg lárvák tapadhatnak a kezünkre, ha az ilyen kutyákat simogatjuk, vagy ha a kutya a kezünket nyalogatja. Innen a lárvák könnyen bekerülhetnek az ember szájába, és előfordulhat, hogy aki lenyeli a lárvát, maga is fertőzötté válik.
- A vékony fonálférgek Dirofilaria-fajok, nagyjából tíz éve jelentek meg Közép-Európában. Elsősorban kutyákban fejlődik ki a parazita, és szívférgességet okoz. Számos más emlősállat, de az ember is fertőződhet.
A szívférgesség szúnyogcsípéssel terjed
Emberekben a féreg fejlődése nem teljes, ám fertőződés esetén a parazita elsősorban a tüdőben, de akár a szemben is gyulladásos gócokat alakíthat ki.
- Az orsógiliszta, vagy tudományos nevén
Trichuris vulpis a kutya vakbelében tünetmentesen lapul meg.
Orsógiliszták a mikroszkóp látómezejében
Az orsógiliszta végbélből ürülő petéi megfertőzhetnek más kutyákat vagy a kutyapiszokkal szennyezett környezetből emberbe is bejuthatnak, ahol lárvákká, majd orsógilisztává fejlődnek.
Védekezés
Elsősorban a megfelelő higiéniai rendszabályok betartásával lehet a környezet szennyeződését, és az ember fertőződési lehetőségeit csökkenteni. A kutyák különféle belső élősködőinek elpusztítására vannak megfelelő hatóanyagokat tartalmazó állatorvosi készítmények - antiparazitikumok, melyek rendszeres alkalmazásával csökkenthetjük az állatok fertőzöttségét, így kisebb veszélyforrást jelentenek a környezet és az emberek számára.
A felnőtt ebeket negyedévente féregteleníteni kell
Természetesen az állatoknak adható készítmények nem alkalmasak a megfertőződött ember gyógyítására. Sok esetben a belső parazitákkal fertőződött emberek kezelése rendkívül nehéz, nemegyszer sikertelen. Ennek többek között oka lehet az is, hogy emberben a férgek elsősorban a különféle szövetekben tartózkodnak, vándorolnak, így a gyógyszerek nehezen érik el ezeket a fejlődési alakokat.