Az emberi jogok világnapja

Ennek tiszteletére az ENSZ 1950. december 4-én megtartott közgyűlésén ezt a napot az Emberi Jogok Világnapjává nyilvánította.

Az emberi jogok kialakulása

Az emberi jogok kialakulása történelmi szempontból két fontos eseménnyel fémjelzett. Mindkettő a 17. század végén történt. Az egyik a nagy francia forradalom és annak polgári jellegű vívmányai. A másik fontos esemény az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Ez volt az az esemény, amikor először fogalmazódott meg az emberi jogok és az egyenlőség elve. Ezek után a polgárok érdekeit védve többfelé is olyan jogi előírások születtek, melyek korlátozták az államhatalmat a korábbi önkénnyel szemben. Gyakorlatilag a polgároknak is olyan törvényes jogaik lettek, mint az uralkodó rétegnek, a kiválasztottaknak, a nemeseknek. Ezt követően minden polgárnak törvényes jogai lettek, és ezt a jogot elismerték az adott államokon belül.

A következő nagy változás az 1948-ban megfogalmazott és elfogadott Emberi Jogok Alkotmányos Nyilatkozata volt, amely nem csupán egy adott ország állampolgárainak biztosítja az alapvető emberi jogokat, hanem egyetemessé is teszi azokat. Kialakul a nemzetközi polgári jogrendszer. Olyan tételek fogalmazódtak itt meg, mint az élethez való jog, a személyi méltósághoz és szabadsághoz való jog, a lelkiismereti és vallási szabadság, illetve a sajtószabadság. Megszülettek a nemzetközi nyilatkozatok, amelyek megfogalmazzák és szorgalmazzák az egyetemes emberi jogok alkalmazását. Így pl. az Európai Emberjogi Egyezmény, amelynek megfogalmazásában az Európa Tanács tagjai vesznek részt, és amelynek értelmében az emberi jogok megsértése esetében a polgárok nemzetközi bírósághoz fordulhatnak jogorvoslásért.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata itt.

Az Emberi Jogok Világnapja alkalom arra, hogy mindenfelé felhívják a figyelmet a jogsértésekre. Az ENSZ által elfogadott és számos ország által ratifikált egyezményben lefektetett alapvető emberi jogokat be kell tartani. Így pl. a gyülekezési szabadság, a vélemény és kifejezés szabadsága, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága.



A globális emberi jogi problémákra és jogsértésekre kell felhívni a figyelmet, mint többek között a fogolytáborokban sínylődő emberek helyzete, különböző emberi jogsértések, a halálbüntetés kérdése stb. Az idei világnap kapcsán most ért véget az Európa Tanács által kezdeményezett figyelemfelkeltő akció is, amellyel a nők elleni erőszakot ítélték el a világ több országában.

Az Amnesty International (AI) karitatív nemzetközi szervezet az emberi jogok elismertetéséért küzd. 1961-ben alakult meg, egyetlen célja az emberi jogok elfogulatlan védelme. A szervezet az emberi jogok megsértése ellen folytatott kutatómunkájához és kampányaihoz kormányoktól nem kér és nem fogad el pénzt. Olyan világot szeretne, ahol minden egyes emberre vonatkoznak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában leírt jogok és a nemzetközi emberi jogi megállapodások.
Az Amnesty International kutatásokat végez és akciókat szervez, igyekszik megelőzni és megakadályozni a fizikai és szellemi integritáshoz, a lelkiismeret és szólás szabadságához, valamint a diszkrimináció-mentes élethez való jogok súlyos megsértéseit.

Az Amnesty International emblémája



















Az AI kormányoktól, egyházaktól, ideológiáktól és gazdasági érdekektől független szervezet. Egyetlen kormányt vagy politikai rendszert sem támogat, és az általa védett személyek nézeteivel sem foglalkozik. Egyetlen célja az emberi jogok elfogulatlan védelme.
Ez egy demokratikus és független szervezet. A fontos döntéseket az AI Nemzetközi Tanácsának a nemzeti szervezetek által delegált tagjai hozzák. A működéséhez szükséges pénz előteremtése elsősorban az Amnesty International nemzeti szervezeteinek és helyi önkéntes-csoportjainak a feladata.

A szervezet a jogsértésekre hívja fel a közvélemény figyelmét az Emberi Jogi Világnapon, mert az ENSZ által elfogadott alapvető emberi jogok nap mint nap sérülnek.