Tudta-e?
Ha az összes eddig legyártott mobiltelefont összegyűjtenénk a világon, akkor a Föld minden egyes lakójának jutna 138 darab telefon.

81. szám - 2011. február 01.

2010 legfontosabb felfedezései

Óriáscsillag, feketelyuk, neutrínó tömeg...

2. rész - Bemutatjuk az elmúlt év legfontosabb tudományos felfedezéseit

Megtalálták a Naprendszeren kívüli eddigi legfiatalabb, 35 éves bolygót, nem sokkal később pedig a legöregebb, közvetlenül az ősrobbanás után keletkezett, 13,7 milliárd éves csillagot fedezték fel.

Kimutatták, hogy a Hold egyes krátereiben közel két méter vastag jégréteg található, míg a Marson a jég egy része feltehetően elolvadt, majd újra megfagyott.

Óriáscsillag születését fényképezte le a Herschel-űrteleszkóp.

Felfedezték a világegyetem eddigi legtávolabbi, 9,6 milliárd fényévre lévő galaxishalmazát.

Felfedezték az eddigi legfényesebb és legnagyobb csillagot: az R136a1 katalógusjelű csillag tömege 265-ször haladja meg a Napét és 10 milliószor fényesebb.

Szupermasszív feketelyuk ősi robbanása hozhatta létre azt a két óriási "buborékot" a Tejútrendszerben, amelyeket a NASA Fermi gammasugár-űrteleszkópja fedezett fel.



A világ legerősebb lézerével egy megajoule energiát jutattak egy célpontba amerikai kutatók, ami kulcslépés lehet a magfúzió felé.

A németországi Max Planck Intézet asztrofizikusai megfejtették a Világegyetem evolúciójában kulcsszerepet játszó szupernóva-robbanások természetét.

Orosz és amerikai fizikusok Dubnában előállították a periódusos rendszer 117-es rendszámú elemét (a 118-as rendszámút 2006-ban már előállították).

Ausztrál tudósok mindössze hét atom felhasználásával megalkották a világ legkisebb tranzisztorát.

Brit kutatók megmérték a rejtélyes neutrínó tömegét, amely a hidrogénatom tömegének alig egymilliárdod része.

A látható világegyetemet alkotó pozitív töltésű szubatomi részecskékről, a protonokról kiderült, hogy méretük négy százalékkal kisebb, mint azt korábban gondolták. A felfedezés megváltoztathatja a kvantum-elektrodinamika alapvető számításait.

A CERN nagy hadronütköztetőjében új fizikai jelenséget, a keletkező részecskék közti kapcsolatok egy különleges fajtáját figyelték meg.

A CERN nagy hadronütköztetőjében a Nap középpontjában uralkodónál egymilliószor magasabb, tízbillió fokos hőmérsékletet sikerült elérni, ezen a hőmérsékleten bármely anyag az univerzum születése előtti "őslevessé" bomlik le néhány mikroszekundum alatt.

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor